Diákok az új évről – Remélik a legjobbakat, de felkészülnek a legrosszabbra is
Bő másfél éve életünk szerves részét képezi a koronavírus, beszivárgott mindennapjainkba, befolyásolja életünk minden területét, így az oktatást is. A középiskolások közül sokan ez alatt az időszak alatt nagyrészt online oktatásban részesültek, ami teljesen új kihívások elé állította őket, ám a személyes jelenléttel történő oktatás is gyökeresen megváltozott: előkerültek a maszkok, bevezették a távolságtartást, és sokat módosítottak a tananyagon is, egymást követték a kaotikusabbnál kaotikusabb rendeletek. Diákokat kérdeztünk arról, hogy milyen gondolatokkal készülnek az új évre.
Értékelni mindazt, ami hiányzik
Dézsi Zsófia, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum 12. osztályos tanulója számára az elmúlt időszak többnyire a tanulmányai mellett új hobbik kipróbálásával, egy egészségesebb életmódra való törekvéssel és minél több online lehetőség feltérképezésével telt. „Lévén, hogy az elmúlt időszakot mindannyian többnyire otthonunkba kényszerülve töltöttük, mindaz az idő, amelyet azelőtt a városban utazás, eseményeken való részvétel és egyéb aktivitások töltöttek ki, immár üresen maradt. A felszabadult időmet igyekeztem minél hasznosabban tölteni, és talán némi sorozatnézés, néha még »lustálkodás« is belefért. Számomra a legnagyobb tanulság az elmúlt időszakból az, hogy jobban értékeljem mindazokat a lehetőségeket, amelyek a pandémia előtt természetesek voltak” – mondta Dézsi Zsófia.
Hosu Kyra, a zilahi Silvania Főgimnázium 12. osztályos diákja úgy vélte, ez volt élete egyik legmeghatározóbb időszaka, nehéz volt, megterhelő, és sokszor volt elege, de a lehető legtöbbet fejlődött emberként. Mint mondta, sokat volt otthon, a magas fertőzöttségi ráta miatt többet részesült online oktatásban, mint amennyit élőben járt iskolába, de ennek ellenére „mégis zajlott az élet”, rengeteg projektben, versenyen vett részt, amelyeket sokkal jobban értékelt, mint azelőtt. Elmondása szerint a sok otthon ülés megtanította „egy sokkal pozitívabb életfelfogásra”, most már el tudja fogadni az egyedüllétet, és „nem kell mindig történjen valami ahhoz, hogy jól érezze magát”.
Hatalmas lelkesedéssel kezdték ezt a tanévet
Abban a diákok mind megegyeztek, hogy mindenki nagyon várta az új tanévet a nyári vakáció után, és hogy a tanévkezdés egyben volt felüdülés és talán kicsit ijesztő is. Csete Annamáriának, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum 12. osztályos tanulójának nagy öröm volt, hogy közösen, szokás szerint, az iskolaudvaron tartották meg az ünnepélyes évnyitót, mivel a hagyományos diákélet visszatértét érezte. Ugyanakkor örült iskolatársainak és tanárainak, és arra a néhány órára valahogy eltűnt a tanévvel kapcsolatos összes aggodalma és félelme is.
Vass Péter, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum 12. osztály tanulója, egyben a MAKOSZ (Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének) elnöke szerint az iskolájukban jó hangulatban indult az év más tanévkezdéshez hasonlóan, most is örvendtek, hogy újra találkozhattak az osztálytársakkal, az érzésen egyedül a kék maszkok változtattak. „Hozzánk hasonlóan a tanárok is nagy lendülettel indultak neki az új évnek. A hangulat viszont már az első pár hétben elkezdett változni, amikor több osztály is online térbe kényszerült” – mesélte.
Dézsi Zsófia nagyon örült annak, hogy a virtuális térben eltelt megannyi hónap után személyesen tölthetett időt az osztálytársaival, tanáraival, „az iskola nagy családjával”, de ugyanakkor az a bizonytalanság, amely a járványhelyzet miatt mind a mai napig jelen van, „viharfelhőként árnyékolta be” mindannyiuk tanévét. Hosu Kyra ehhez még annyit tett hozzá, hogy számára nem volt a „legfelhőtlenebb” évkezdés az idei, nehéz volt visszazökkenni a maszkok, a félévik gondolatához, és rosszul esett belegondolnia abba, hogy a líceumi évei felét otthon töltötte. Ennek ellenére megpróbálta a maximumot kihozni a helyzetből, és az motiválta, hogy minden nehézség ellenére emlékeket szerezzen, éljen meg minden pillanatot.
„Nem várok nagy világmegváltó évet”
A végzős diákokat arról is megkérdeztük, hogy mit várnak a 2022-es évtől, vágynak-e valamiféle megújulásra, esetleg félnek-e a kilátástalannak tűnő jövőtől. Csete Annamária úgy látja, hogy az országos helyzet lassan stabilizálódni fog az oltás adta biztonság miatt, ám ennek ellenére szerinte a tantervben biztosan lesznek „kisebb-nagyobb változtatások”. „Meglátásom szerint még fognak változni a vakációk időpontjai, talán az anyagmennyiség, amiből egyesek vizsgázni fogunk, viszont ez nem megújulást jelent, hanem a bizonytalanság megmaradását, ami másfél éve kísér minket. Nem várok egy nagy világmegváltó évet, viszont nem is tartok attól, aminek jönnie kell. Csak a régről megszokott szilvesztert várom a hagyományos újévi fogadalmakkal, amiket remélhetőleg barátaim és családom körében tölthetek el” – fogalmazott.
Vass Péter „félni nem fél” az új évtől, és reménykedik, hogy a továbbiakban a tanügyben előrelátható változtatások fognak megvalósulni, például a tanévszerkezet kapcsán. Ő a járvánnyal kapcsolatban bizakodó, hiszen szerinte az utóbbi másfél évben láthattuk, hogy az idő múlásával a járvány egyre kevésbé fogja befolyásolni az életünket, mivel az emberek lassan megszerzik az immunitást a vírussal szemben.
Dézsi Zsófia a 2022-es évtől innovációt vár, főképp ami az oktatást illeti, hiszen úgy gondolja, hogy az online oktatásra kényszerült rendszer „új ajtókat nyithatna ki”. Emellett szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani a diákok igényeire, mint például a karrierorientációval való komolyabb foglalkozásra is. Hosu Kyra „szívből reméli”, hogy 2022 egy kiszámíthatóbb év lesz, ugyanakkor nem érzi azt, hogy tartana az új évtől, inkább csak kíváncsian várja. „Az elmúlt időszak igazán bebizonyította, hogy mindig jöhet valami új, akár az utolsó percben is. Remélem, hogy 2022 mindenki számára egy nyugodt év lesz, és hogy minden tapasztalatot, amit szereztük az elmúlt másfél év alatt, tudunk majd kamatoztatni” – tette hozzá.
A bizonytalan járványhelyzetet maguk mögött hagynák
Csete Annamária szerint két dolog van, amit már nagyon maga mögött hagyna 2022-ben: a bizonytalan járványhelyzetet és az egyméteres távolságot a padok között. Mint mondta, az első nem annyira megvalósítható, viszont ez jelentette talán a legnagyobb nehézséget idén a tanév alatti „teljes káosz” mellett. „Mikor helyeznek ismét online oktatásba? Milyen anyagból lesz az érettségi? Lesz-e szóbeli? Mikor vannak a szabadnapok? Számomra nagy megkönnyebbülést nyújtana az, ha tudnánk a hasonló kérdésekre pontos választ” – jelentette ki.
Emellett persze tudja, hogy a távolságtartás elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk a vírus terjedését, viszont ez az osztály hangulatának „romba döntésével” történik meg szerinte, és kissé haszontalannak tartja, hogy a diákok iskolán kívül találkoznak, az iskolában is együtt ülnek szünetekben, közösen ebédelnek, hazafele a buszon együtt mennek, de a padok mégis egy méter távolságra kell legyenek elhelyezve.
Dézsi Zsófia is egyértelműen a szigorú tilalmakat hagyná maga mögött 2022-ben, hiszen elszomorítja a tudat, hogy a közösségek nem ülhetnek össze úgy, mint régen, mert csak bizonyos létszámban és bizonyos körülmények között lehet találkozni.
Vass Péter az iskolai sporttevékenységek korlátozását hagyná maga mögött, hiszen szerinte amúgy sincs elég nagy hangsúly fektetve a sportra, és a járvány sem segített ezen a helyzeten. Reméli, hogy jövőre lehet majd rendszeresen, megfelelő körülmények között tartott tornaórán részt venni. Hosu Kyra úgy vélte, szeretne leszokni arról, hogy minden apró dolgot felnagyítson. Persze tudja, hogy fontosak a jó jegyek, minden kapcsolat és minden esemény, de szerinte nem baj, ha néha becsúszik egy nem várt felmérő, és az sem, ha pont rosszban van a barátaival, hiszen a jegyet is ki lehet javítani, ha igazán akarja az ember, és a kapcsolatokat is helyre lehet hozni, csak időt kell adni mindennek.
Minden évnek megvannak a nehézségei és szépségei
Csete Annamária elmondta: számára a 2022-es év elég meghatározó lesz, ugyanis érettségi, felvételi vizsga és az egyetemkezdés áll előtte. Reményei szerint mozgalmas év lesz, sok helyre szeretne elmenni, rendezvényekre, fesztiválokra, táborokba, előadásokra, amiket valószínűleg a járványügyi szabályzások nehezíteni fognak. Ezek mellett pedig igyekszik felkészülni az előtte álló vizsgákra is, hogy minél jobban tudjon teljesíteni. Összességében reméli a legjobbakat, de azért felkészül a legrosszabbra is, és mivel elég sok ideje volt kísérletezni azon, hogy mi működik és mi nem, nem tapasztalatlanul kerül majd szembe az akadályokkal.
Vass Péter szerint ahogy eddig is minden évnek, 2022-nek is meglesznek a saját nehézségei és szépségei, de végzős diákként biztos, hogy az érettségi, majd az egyetem megkezdése miatt különleges lesz ez az év.
Dézsi Zsófia reméli, hogy 2022 „a pozitív változások éve lesz”, habár kissé keserédesen tekint erre, ám úgy vélte, a pandémia folyamán sok mindent megtanult, jobban figyel a környezettudatosságra, mások és saját maga védelmére, sokat tanult arról, hogy hogyan kell egymáson segíteni, és ez a sok „megannyi apróság” mindenképpen pozitívumnak tekinthető, amelyet „jó lenne folytatni, és emellett hozzátenni új dolgokat”.
Hosu Kyra az idei tanévnek köszönheti a legtöbb új barátot és élményt, illetve önmaga megismerését is. Korlátozásokkal együtt is sok eseményre járt, új tapasztalatokat szerezett és új embereket ismert meg. „Számomra 2022 lesz az egyik legzsúfoltabb évem: nyelvvizsga, érettségi, felvételi, diáktanácsi pozíció átadása, ballagás. Tisztában vagyok azzal, hogy fárasztó lesz, de ezek mind olyan dolgok, amelyek meghatároznak. 2022 egy olyan évszám, amelyik rajta lesz a ballagási kicsengőmön, rengeteg hivatalos dokumentumon, és sok meghatározó eseménynek fog majd helyet adni. Várom és félek is tőle, teljesen ellentétes érzelmeket vált ki belőlem, de ha röviden le kellene írjam, hogy mit érzek, és mit várok el tőle, annyit mondanék: jó lesz” – összegezte Hosu Kyra.