Székelyföldön hat éve indult el az Értéktár Mozgalom, amelynek a Magyarországon kidolgozott rendszer biztosít keretet, így az értékpiramis a helyi, székelyföldi, erdélyi, nemzeti értékektől a hungarikumig terjed.

„Bármely helyi érték válhat nemzetivé, ha végigjárja az értékpiramist. Ez azt jelenti, hogy a helyi közösségekben kell feltérképezni a tárgyi és szellemi értékeket, majd az értéktár bizottságok feladata, hogy azokat képviseljék az értékké nyilvánítás folyamatában a különböző szinteken” – fogalmazta meg az értékfeltáró mozgalom lényegét Szőts-Papp Zsuzsa.

A Kovászna Megyei és a Székelyföldi Értéktár Bizottság elnöke szerint a Sepsiszentgyörgyön szervezett szakmai találkozó célja az volt, hogy tapasztalatot cseréljenek a térség értéktár mozgalmának képviselői, másrészt, hogy ebbe a mozgalomba bevonják a Barcaságot is, ezért jelen voltak a Brassó megyei értéktár bizottságának képviselői.

„Hat éve indult el az Értéktár Mozgalom Erdélyben is, amelynek már vannak kimagasló eredményei, ezek közül az egyik, hogy a kürtőskalácsot, mint hungarikumot sikerült bejegyeztetni, de ugyancsak hungarikum várományosa a székely kapu és a székely himnusz is” – emelte ki Tamás Sándor háromszéki tanácselnök. Felidézték, hogy Kovászna megye tanácsa és a megyei művelődési központ a magyarországi Zala testvérmegyével közös pályázat útján 2016-ban hozta létre a Kovászna Megyei Értéktárat, azzal a céllal, hogy Háromszék területén azonosított települési és tájegységi értékeket összesítse és javaslatokat tegyen ezek népszerűsítésére.

A háromszéki értéktárban jelenleg 32 érték szerepel, ami megtekinthető a www.repertorium.ro oldalon és ugyanott van lehetőség különböző tárgyi vagy szellemi értékeket felterjeszteni, azokról ajánlásokat küldeni az értéktár bizottságnak.