Maszol: Ezek voltak 2023 legfontosabb kulturális történései
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt évek világjárvány okán történő korlátozásai után 2023-ban újra teljes gőzzel beindult a kulturális élet. Idén számos fesztiválnak, színházi előadásnak, frissen megjelent kötetnek, felújított kastélynak és új magyar filmszenzációknak örülhetett a közönség, nem beszélve a számos kerek évfordulóról és emléknapról. Mutatjuk, milyen kulturális események határozták meg a 2023-as évet.
A kolozsvári Farkas utcában található Herepei ház felújítása közben rendkívül értékes, késő reneszánsz kori falképekre bukkantak a restaurátorok. A falképtöredékeket a ház legnagyobb helyiségében, az utcára néző egykori tanácsteremben találták meg. A felfedezés egyedülállónak számít Kolozsváron, mindemellett a ház a város egyik olyan műemléke, amely négy évszázad nyomát is magán viseli. Az óparókia egykori tanácstermében két újkori falképréteg található a 17. és a 18. századból. Az első rétegből kevesebb maradt fent, mondja Weisz Attila művészettörténész, aki a keletkezésének dátumát nagyjából 1651 utánra helyezi. Hozzátette: a falfestmény állapota és a kutatóablakok mérete miatt a szakértők is csak sejteni vélik, hogy mit ábrázolhat. A Farkas-utcai házban talált falfestmények ritka felfedezésnek tekinthetők, ugyanis a történészek kevés 17–18. századi kolozsvári falképfestészeti emlékről tudnak. Weisz Attila szerint írásos források jelzik ugyan, hogy léteztek hasonló falfestmények Kolozsváron, de ezek még nem kerültek elő.
A világ legerősebb lézereivel lőtték fel a világűrbe Petőfi Sándor verseit, ezzel pedig ő lett az első költő, akinek gondolatai a végtelenségig terjednek majd az univerzumban. A kiskőrösi lézerfejlesztő csapat ötletét a Petőfi Emlékév alkalmából, helyi diákokkal közösen valósították meg, akik másfél órán át szavaltak Petőfi-verseket magyarul, angolul, németül és kínaiul. Az így született hanganyagot fénnyé alakították, majd lézerekkel továbbították a világűrbe, így elméletileg a végtelenségig terjednek majd a verseket tartalmazó fényjelek.
Kapcsolódó
UNESCO szellemi kulturális örökség lett a magyar vonós zenekari hagyomány. A listán az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze, arról pedig hogy valami rákerülhessen, az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt. A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. Az 1970-es években elindult táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos továbbörökítése. A magyar népi vonószenekar változatos hangszeres összetételével, társadalmi és kulturális funkcióival és sokszínű repertoárjával egész Európára, de különösen a szomszédos térségekre kisugárzó hatással bír, így napjainkban az egyik legnagyobb hatású zenei jelenség a térségben.
Idén jelent meg a csíkszeredai Bookart Kiadónál Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas, kolozsvári származású fotográfus Hosszú úton – Szék 1967–2022 című fotóalbuma. A kötettel történelmet írt, hiszen nem tudni még egy olyan fényképészeti projektről, amely több mint fél évszázadon át követte és dokumentálta volna egy település és lakói életét. A Kossuth-díjas fotográfus azonban 1967-től kezdődően visszajáró vendég volt a Kolozs megyei településen, ahová az idők folyamán már nemcsak baráti, hanem családi szálak fűzték. A település egykori képének, életének teljes átalakulása tetten érhető a páratlan fotóalbumban: a petróleumlámpás fonótól, a gyertyafényben megtartott táncháztól, a bokáig érő sárban iskolába igyekvő gyermekek képétől kezdve egészen a modern 21. századi körülmények beköszöntéig. Korniss Pétert decembr elején díszpolgárává avatta a település.
.jpg)
Negyven éves jubileumát ünnepelte idén az egyik leghíresebb magyar rockopera, az István, a király. Éppen húsz éve annak, hogy a produkciót Csíksomlyón is bemutatták, mely a darab szövegírója, Bródy János szerint a legnagyobb közönséget vonzó előadás volt. A dupla évforduló kapcsán Bródy János mesélte el a Maszolnak, hogyan is készült el a mindannyiunk által jól ismert szuperprodukció, kik és hogyan dolgoztak rajta, és hogy miért lehet még negyven év után is ennyire népszerű.
Szent László hazatért a nagyváradi várba, ahol felállították a lovagkirály új lovasszobrát, melyet együtt koszorúzott meg Böcskei László megyéspüspök és Florin Birta polgármester, majd a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Cseke Attila és ügyvezető elnöke, Szabó Ödön. A mintegy 4 tonnás bronzszobrot daruval helyezték el a Csonka-bástya és a fejedelmi palota között álló talapzatra. Deák Árpád szobrászművész alkotását egy zimándújfalui műhelyben öntötték ki, majd darabokban szállították a helyszínre. Ezt az indokolta, hogy egyben nem fért volna át a vár kapuja alatt. A szobor lóháton, fején koronával ábrázolja Várad alapítóját.
Veszélybe került a kolozsvári Művészeti Múzeum jövője. A Szeben-megyei Roșca család egy gyanús restitúciós per eredményeként, vitatható hitelességű dokumentumok alapján birtokába jutott a Kolozsvár központjában álló Bánffy-palotának, amely otthont ad a múzeumnak. Az új tulajdonosok nevére már be is táblázták a tulajdonrészt, ám minden rémhírrel ellentétben Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke mindenkit nyugalomra intett, és biztosította róla az embereket, hogy egy képet sem fognak elmozdítani a múzeum falairól. Ígérete szerint minden marad majd a régiben, csupán annyi különbséggel, hogy a megyei tanács bért fog fizetni a Roșca családnak az épület használatáért. Azóta kiderült, hogy ez az összeg hatalmas: a bírósági ítélet napjáig visszamenőleg is havi 8000 eurót kérnek.
Az ügy nagy port kavart. Lucian Năstasă-Kovács, a Szépművészeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy számos olyan dokumentum van, amelyet ha figyelembe vettek volna a tárgyalásokkor, egészen biztosan nem kaphatta volna meg a Bánffy-palotát a Roșca család. Úgy fogalmazott, hogy a múzeum jövőjét elvették, a felelősök pedig mossák kezeiket, hiszen akiknek feladatuk lett volna, nem tettek meg minden az impozáns épület megmentése érdekében.
.jpg)
Visky András Kitelepítés című regényéért nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, mellyel pénzjutalom, kereskedelmi és médiatámogatás és próbafordítás is jár, valamint 15 millió forint értékű népszerűsítő kampány segíti győztes könyvének pályáját. Visky András drámaíró, költő, dramaturg, egyetemi tanár a Jelenkor Kiadónál 2022-ben megjelent Kitelepítés című regényében szereplő kisfiút kétévesen édesanyjával és hét testvérével egy lágerbe telepítik, a református lelkész apát bebörtönzik. Az ő történetüket követheti végig az olvasó. „A Kitelepítés az elmúlt évtized egyik legszebb és legfontosabb regénye, ami mögött jelentős drámaiírói és költői életmű áll. Visky András megtalálta a nyelvet ahhoz, hogy elbeszélje a nehezen elbeszélhetőt, családregényében a hit, a szeretetet és a szabadság segíti a borzalmak túlélését” – idézi a közlemény Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatóját.
Kapcsolódó
Úgy tűnt, komoly veszélybe kerültek az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények. Augusztus elején Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egy 50 intézkedést tartalmazó sürgősségi rendeletet fogad el, melynek tervezete nagyban érintette a kulturális intézményeket is. Amennyiben a rendelet érvénybe lépett volna, az 50 létszámnál kevesebb alkalmazottal rendelkező intézményeket összevonták volna, illetve jóval kevesebb lett volna az az összeg is, amelyet a helyi önkormányzatok a kulturális életre szánhatnak. „Gyakorlatilag ez katasztrófa. És amit mondott a kormányfő, az hazugság” – kommentálta Csíkszereda polgármestere a miniszterelnök kijelentését, miszerint a romániai költségvetési rendszer első valós reformját jelentik a kiadáscsökkentési intézkedések. „Ez nem reform, hanem egy teljesen meggondolatlan lépés” – fűzte hozzá Korodi Attila. Egész Erdélyben és a határon túl is hatalmas tiltakozást váltott ki a tervezet, óriáspanókkal, néma performanoszokkal és számos petícióval igyekeztek kiállni az emberek a kultúra mellett, melynek meg is lett az eredménye: a tervezet kultúrát érintő részét visszavonták.
Nemzetközi sikereket ért el Modolvai Katalin szovátai származású filmrendező első nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő. A Tordán történt eseményeket feldolgozó alkotást három kategóriában is díjazták a 39. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon, később pedig Némtországban is hatalmas sikereket ért el. A film szeptemberben egyedüli magyar alkotásként debütált a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Discovery elnevezésű szekciójában, november elejétől pedig már a mozikban is látható.
Kapcsolódó
.jpg)
Felavatták a Maros megyei Bonyhán található Bethlen-kastélyt, melyben a reformátusok ikonikus nőalakja, Árva Bethlen Kata is született. Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában lévő kastélyt a Nőszövetség fogja működtetni. Az ünnepségen igét hirdetett Kató Béla püspök, a köszöntőbeszédek után pedig lehetőség nyílt rá, hogy a közel 5000 egybegyűlt csoportonként végigjárhassa a régi pompájában tündöklő kastélyt.
Idén a magyar építészet napjává nyilvánították Kós Károly születésnapját. A polihisztor születésének 140 évfordulója alkalmából több előadás keretében ismerhették meg az érdeklődők az Erdély szolgálatában leélt életet, egy olyan emberét, akinek mind irodalmi, mint építészeti, mint politikai munkássága jelentősen meghatározta nem csak saját kora, hanem napjaink „transzilvanizmusát” is.
(Nyitókép: Pexels)
CSAK SAJÁT
.jpg)
