A nagy méretű bronzszobor lóháton, kezében bárddal ábrázolja a lovagkirályt.

Megérkezett a nagyváradi várba Szent László szobra. Mivel az 5,3 méter magas alkotás egyben nem fért volna át a kapu alatt, darabokban szállították a helyszínre. A bronzszobrot egy zimándújfalui műhelyben öntötték ki.

A talapzat, melyen a lovagkirályt mintázó alkotás állni fog, már korábban elkészült. A szobor darabjainak az összeállítása és a végső simítások elvégzése két hétbe telik. A felavatás pontos időpontjáról még folynak az egyeztetések. Az egyik lehetséges időpont szeptember 12., ugyanis akkor szentelték fel a várban egykor állt Szent László szobrot. Azt Cudar János püspök rendelte meg, alkotói pedig a Kolozsvári testvérek, Márton és György voltak. A szobor leleplezésére, majd pedig felszentelésére 1390-ben került sor.

A Kolozsvári fivérek főművének tartott lovas szobor megsemmisült, a törökök beolvasztották, miután 1660-ban elfoglalták Váradot.

Deák Árpád alkotása lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja Várad alapítóját. A szobor a Csonka-bástya és a fejedelmi palota között áll majd. A mostani szobor a középkorihoz hasonló pózban ábrázolja Szent Lászlót. A szobor felállítását a római katolikus püspökség kezdeményezte. A költségek javát a magyar kormány állta, de több ezer nagyváradi is támogatta adományaival a szoborállítást.

Deák Árpád alkotásával háromra nő a Nagyváradon álló Szent László szobrok száma. A legrégebbi egy barokk mű, mely a római katolikus bazilika és a Kanonok-sor között látható. Ez gnómszerű alakként ábrázolja a királyt, amiért is a váradiak sosem kedvelték, ezért is távolították el a Szent László (Unirii) térről, ahol eredetileg állt.

A helyére az az impozáns alkotás került, mely állva, kezében karddal ábrázolja a lovagkirályt. Az impériumváltást követően a román hatóságok eltávolították a szobrot a városközpontból, ahonnan a püspöki palota kertjébe, a bazilika elé került, ahol napjainkban is áll.

A várban helyet elhelyezendő lovasszobor felállítását évtizedes vita és előkészület előzte meg. Sok váradi a főtéren látta volna újra a városalapító szent király bronzba öntött mását, ám ott már Ferdinánd király, korábban pedig Mihály vajda foglalta el a teret. A római katolikus püspökség és a helyi önkormányzat megegyezése alapján az új Szent László-szobor a várba kerül, az egykori középkori katedrálishoz közel. 

Szent Lászlót a váradi várban temették el, sírhelye évszázadokon át európai hírű zarándokhely volt. A reformáció idején a sírt feldúlták, hamvait a Körösbe szórták.