A tervek szerint az öt, életnagyságúnál valamivel nagyobb alakból álló kompozíciót novemberben fogják felállítani a régi főtéren.

Még idén szobrot kap Nagybányán az egykori nagyhírű művésztelep, a nagybányai festőiskola öt alapítója: Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly. Pap Zsolt István alpolgármester elmondása szerint az egyik ötletgazda ő, a másik pedig Pintér Zsolt, az RMDSZ nagybányai és Máramaros megyei szervezetének az elnöke. A szoborcsoport felállításának az ötletével a 2020-as választási kampány során rukkoltak elő. Pap Zsolt István lelki szemei előtt egy, a Holnaposok nagyváradi szoborcsoportjához hasonló alkotás lebegett.

A költségeket eredetileg 800 ezer lejre becsülték, mely összeget belefoglalták a 2022-es költségvetésbe, amit a július végi költségvetés-kiigazítás alkalmával 960 ezerre emeltek. A hosszadalmas engedélyeztetési eljárás a végéhez közeledik, már csak egyetlen papírra van szükség, ami, mivel a helyi polgármesteri hivatal hatásköre, az alpolgármester szerint nem akadály.

Az alkotást Deák Árpád nagyváradi képzőművész készíti el, akinek számos köztéri szobra áll erdélyi városokban, többek között a Holnaposok szoborcsoportja is az ő műhelyéből került ki. Az öt festőművész életnagyságúnál kicsivel nagyobb alakját bronzból öntik ki.

A szoborcsoport Nagybánya régi főterének a Híd utcai kijáratánál áll majd. Az alpolgármester ideálisnak tartja a helyszínt, ugyanis, akik szemből tekintenek majd rá az alkotásra, a református templom tornyát és a város környéki hegyeket látják majd a háttérben. A felavatás számára az idei Főtér Fesztivál lett volna az ideális alkalom, azonban addigra nem készül el, valószínűleg novemberben hullhat majd le a lepel a műről.

Nem csak szobor, utca is

A nagybányai magyarság nem csupán a szoborral kíván tisztelegni az alapítók emléke előtt, hanem azzal is, hogy mindannyiukról utcát neveznek el a városban. Jelenleg csupán Hollósy és Ferenczy nevét viseli utca Nagybányán. „A polgármesterrel már megtárgyaltam az ügyet, most a román pártokkal egyeztetek. Valószínűleg több utcát fogunk személyiségekről elnevezni, s köztük lesz Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla is” – nyilatkozta az alpolgármester a Maszolnak.  

A nagybányai művésztelep 1896-ban alakult, tagjai első alkalommal 1897-ben állítottak ki közösen, a régi budapesti Műcsarnok termeiben. „A kiállítás sikere megerősítette a művészeket abban a szándékukban, hogy a nyári művésztelepet az alkotómunka rendszeres helyszínévé nevezzék ki. Az elkerülhetetlen belső viták és személyi ellentétek ellenére Nagybányát már egy-két éven belül a magyar művészeti élet nélkülözhetetlen összetevőjeként emlegették” – írja a hung-art.hu.  1902-ben hivatalosan is megalakult a Nagybányai Szabad Festőiskola, mely 1937-ig létezett. Bár 1946-ban az iskola újraindult, az idő múlásával egyre súlytalanabbá vált, „a hely szelleme fokozatosan megszűnt hatni és létezni, csak az egyéni életművek töredékei őrizték még az eredeti hagyományokat”.

Az évtizedek során olyan művészek tartoztak a nagybányaiak közé, mint Börtsök Samu, Maticska Jenő, Ziffer Sándor, Perlrott Csaba, Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi, Mikola András. A nagybányai művésztelep és festőiskola óriási jelentőséggel bír a modern magyar képzőművészetben. A nagybányai művésztelep tagjai közül jelenleg csak Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, szülővárosában, Máramarosszigeten 2021 végén állították fel.