Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Florin Birta, Nagyvárad polgármestere pénteki közös sajtótájékoztatóján jelentette be: még idén felállítják Szent László király, Nagyvárad alapítója lovas szobrát. Az eredeti tervek szerint az idei Szent László-zarándoknapra időzítették a szoboravatást, azonban az már kiderült, hogy májusra nem sikerül minden engedélyt megszerezniük ahhoz, hogy felavathassák a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész alkotását. Nagyvárad polgármestere ugyanakkor közölte, a szoboravatásra még az idei esztendő első felében sor kerül.

A nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette, a 2017-ben megtartott Szent László Emlékév keretében határozták el újra, hogy belekezdenek a Nagyvárad megalapítójaként számon tartott magyar szent király lovasszobrának felállításába. Ekkor kezdődött el a püspökség és a nagyváradi önkormányzat közötti egyeztetéssorozat is, melynek eredményeképpen közös megoldásként úgy határoztak: a lovagkirály szobrát azon a helyen állítják fel, ahol nemcsak eltemették, hanem évszázadokon át, a várbeli középkori katedrális előtt a török hódoltságig állt aranyozott bronz szobra, amit 1660-ban, a nagyváradi vár bevétele után – a Szent Istvánéval és Imre hercegével együtt – törtek szét és olvasztottak be a törökök.

A nagyváradi magyarság magától értetődő módon azt szerette volna, hogy a városalapító szent király lovasszobra az egykor róla elnevezett, mai Unirii térre kerüljön, a polgármesteri hivatal ebbe nem egyezett bele. Bár a helyhatóság eltávolította Mihály vajda korábban ott álló szobrát, a helyére Ferdinánd királyét helyezték és kijelentették, még egy nagyméretű szobornak nincs helye a Szent László téren. Az önkormányzati álláspont megváltoztatására aláírásgyűjtés is indult, de ez a helyzeten nem változtatott.

Miután a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a polgármesteri hivatal megállapodott a nagyváradi vár udvaráról mint leendő helyszínről, megkezdődött az adománygyűjtés és a szobor elkészítése, amivel a közismert nagyváradi szobrászművészt, Deák Árpádot bízták fel.

Böcskei László pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, Szent László nemcsak megalapította a nagyváradi püspökséget, hanem sok időt töltött itt, halála után pedig, mivelhogy a várban temették el, az egyik legjelentősebb középkori zarándokhellyé tette Nagyváradot.

A püspök ugyanakkor közölte, arról is megegyeztek a nagyváradi polgármesteri hivatallal, hogy a szoborállítással egy időben megjelölik a zéró meridiánt is, ugyanis Mátyás király uralkodása idején Vitéz János nagyváradi püspök a várban létrehozta az ország első csillagvizsgáló intézetét és a kor egyik leghíresebb csillagászát, Georg Pauerbachot bízta meg a kutatások és az intézmény vezetésével. A földrajzi hosszúság meghatározására a váradi csillagvizsgálóban egy saját, a váron keresztülhaladó kezdő délkört jelöltek ki, amelyet nemcsak a földrajzi távolságok meghatározására, hanem a hajózásban is alkalmaztak, aminek köszönhetően évszázadokon át Nagyvárad volt „a világ közepe". Az is köztudott, hogy Kolumbusz Kristóf Amerikát felfedező hajóján szintén volt egy ilyen térkép.

Böcskei László ugyanakkor közölte, közösségi gyűjtésből, a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatásából, a Varadinum Kulturális Alapítvány hozzájárulásából, illetve az egyházi közösségek adományaiból sikerült előteremteni a szobor elkészítésének költségeit. Szent László bronzból kiöntött lovasszobra immár teljesen elkészült és az Arad megyei, zimándújfalui szoboröntődében található. A megyéspüspök elmondta még, a nagyváradi polgármesteri hivatal vállalta a szobortalapzat elkészítésének a költségeit.

Florin Birta, Nagyvárad polgármestere megköszönte a katolikus egyháznak a szoborállításra vonatkozó kezdeményezését, és elismerte Nagyvárad kulturális és vallási szerepét. „Nagyvárad egy többnemzetiségű és -kultúrájú város, és azt szeretnénk, ha ez a hagyomány folytatódna, és ilyen együttműködésekkel a továbbiakban is együtt fejleszthetnénk a várost” – fogalmazott a polgármester, aki elmondta, a szoborállításra még az idei esztendő első felében sor kerül.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szintén oroszlánrészt vállalt a szoborállításban, erről rendszerint beszámoltak, mint ahogyan azt az adománygyűjtő akciót is levezényelték, melynek során téglajegyek vásárlásával lehetett támogatni a költségeket.

Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke és a Varadinum Alapítvány programkurátora a Maszol megkeresésére felidézte, 2017-ben közösen döntöttek úgy a katolikus egyházzal, hogy Deák Árpádot kérik fel egy Szent László-szobormakett megformázására. „Jól sikerült a terv, bronzba öntöttük a makettet, gyűjtést és kérelmeket fogalmaztunk meg a kivitelezési források előteremtésére. Nagyon jóleső érzés volt, hogy az összes egyház, civil és nagyrészt politikai közeg is támogatta, támogatja az ügyet” – fogalmazott Szabó Ödön.

Hozzátette, folyamatosan tapintatosan kellett eljárniuk a Szent László-szobor ügyében, hogy egységet kovácsoljanak a kezdeményezés mögé. A politikus ugyanakkor kiemelte, ők az egyház partnerei ebben az ügyben is. „Mi csak azokat a feladatokat vállaltuk fel a Szent László-szobor és kultusz ügyében, amit egyeztettünk a katolikus egyházzal. Ha kezdeményeztünk is valamit, akkor az biztos, hogy a püspökség jóváhagyása megvolt a lépésünkhöz. Például mi a Deák Árpáddal megkötött megbízatási hármas szerződésben, eleve átadtuk a kivitelezési, felállítási szerzői megrendelői jogainkat az egyháznak” – közölte a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki jó dolognak tartja, hogy a városvezetőség is bekapcsolódott és partnerségben a talapzat elkészítését ők finanszírozzák.