A két ingatlanban korábban szőrmegyár működött, ahol a Ceaușescu-házaspárnak is készítettek bundákat.

Lakóparkot alakítanak ki a rendszerváltás után Rovex néven működő egykori nagyváradi szőrmegyár Sánc (Griviței) utcai telephelyén, a vár közvetlen közelében. A körülbelül 6 500 négyzetméteres telken hat épület áll majd, melyekben 166 lakást alakítanak ki. Az épületegyüttesben egy kisebb szálloda és wellness központ, valamint egy szupermarket is helyet kap majd, s kialakítanak egy földalatti parkolót is. A beruházás gazdája a Sapient cégcsoport.

Az ingatlanprojekt érdekessége, hogy két, a telken álló ipari épületet nem bontanak le, hanem átalakítva belefoglalják őket a tervezett ingatlan együttesbe. Ezek a teleknek a vár felőli részén állnak, az egykori vizesárok falára támaszkodnak.

Emődi Tamás nagyváradi műemlékes építész, a Történelmi Műemlékek Területi Bizottságának (CZMI) korábbi elnöke azt mondja, a két épület nem számít ipari műemléknek, azonban élveznek bizonyos fokú védettséget, melyet Nagyvárad Általános Városrendezési Terve (PUG) biztosít a számukra. A műemléki státust azért nem kapták meg, mivel nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy mikor épültek.

A Leichner József által alapított szőrmegyár 1928-ban kezdte meg a működését, azonban az egyik épülete már állt akkor, a telken korábban működő, 1870-ben alapított László-malomhoz tartozott. Egyes források szerint a szóban forgó, boltíves ablakú ingatlan is 1870-ben épült.

Emődi Tamás nincs elragadtatva a lakópark tervétől, azt mondja, az utcafrontnak zártnak kellene lennie, ami azonban nem teljesül. Azt azonban elismeri, hogy a lakópark nem fog rontani a vár épített környezetén. Az egykori vizesárok mentén szedett-vedett épületek veszik körül a Pece-parti Párizs legnagyobb és legjelentősebb turisztikai látványosságát, köztük olyan tákolmányok, melyeknek semmi keresni valójuk nem lenne egy első kategóriás műemlék védelmi övezetében.

Bunda Ceaușescuéknak, sapka a milicistáknak

A Leichner-féle szőrmegyárat 1948-ban államosították. A szocializmus éveiben a dolgozói létszám 165-ről 528-ra nőtt, a hadseregnek és a belügynek nagy tételben szállítottak bélelt fejfedőket. Állítólag a Ceaușescu-házaspár is viselt Váradon készült bundákat és kucsmákat.

A rendszerváltás után a vállalat Rovex Rt. néven működött. 2006-ban még 146 alkalmazottja volt, s közel 6,5 millió lejes árbevétel mellett 55 ezer lej nyereséget ért el. Egy évre rá már csak 99 embert foglalkoztatott, a bevételei 3,4 millióra csökkentek, amihez 1,5 millió lejes veszteség társult.

Kapcsolódó

Kezdődik a nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítása – magyar kulturális központ lesz az ikonikus épületből

Hamarosan megkezdődhet a nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítása, miután a tulajdonos Iskola Alapítvány megkapta a műemléképület tatarozásához és belső átalakításához szükséges építkezési engedélyt.

műemlékvédelem Nagyvárad Sonnenfeld-palota Iskola Alapítvány Nagy Zoltán Szabó Ödön

2016-ban már csak 9-en dolgoztak a Rovexnél, az árbevétele mindössze 86 ezer lej volt, az éves deficitje pedig 705 ezer lej. A cég 2017 tavaszán ment csődbe. Akkor már 18 millió lejt tett ki az adósságállománya, a legnagyobb tétellel, 6,8 millióval a Román Fejlesztési Banknak (BRD) tartozott. Ekkor termelés már évek óta nem folyt a gyárban, ellenben szerveztek benne egy többnapos összművészeti rendezvénysorozatot, A Kultúracsempész Gálája címmel.

A gyárat végül elárverezték, miután korábban az olx.ro hirdetési portálon keresztül is megpróbálkoztak az értékesítésével 990 ezer eurós áron.