Az otthonok átlagos mérete még Bulgáriában is nagyobb, mint nálunk.

A romániai lakások a legzsúfoltabbak az egész Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint a hazai lakosság 45,8 százaléka él a kelleténél kisebb lakásban. Egy sor uniós tagállamban a túlzsúfolt otthonok aránya minimális: Cipruson 2,2, Írországban 3,2, Máltán 3,7, Hollandiában pedig 4,8 százalék.

Kapcsolódó

Nagy ház, kicsi illeték: elképesztő aránytalanságok rejtőznek a hazai adórendszerben

Egy szatmári vagy nagyváradi lakástulajdonos lényegesen több házadót fizet, mint egy kolozsvári, ha az ingatlan értékét is figyelembe vesszük.

ingatlanadó ingatlanpiac

Ez egybevág az uniós statisztikai hivatal egy másik információjával, mely szerint nálunk a legkisebb a lakások átlagos felülete, mindössze 44,3 négyzetméter. Ennél még a nálunk szegényebb Bulgáriában is számottevően nagyobbak az otthonok, átlagosan 76,3 négyzetméteresek. Sokatmondó az is, hogy a rangsorban közvetlenül Románia után álló Lettországban 70,9 négyzetméter egy átlagos méretű lakás.

Az Eurostat adatai szerint Máltán a legnagyobbak a lakások, átlagban 160 négyzetméteresek. A képet némileg árnyalja, hogy a déli országokban gyakoribb, mint nálunk, hogy több generáció él egy fedél alatt, nagyobb tehát az egy lakásra eső személyek száma. Az egykori szocialista államok közül Csehországban (92,9 négyzetméter), Szlovákiában (95,4) és Szlovéniában (93,6) a legnagyobbak a lakások.

Csökkenő tendencia

A hazai lakásállomány átlagos mérete növekvő tendenciát mutat, az elmúlt években épültek ugyanis tágasabbak, mint a kommunizmus idejéből valók. A tavaly átadott otthonok átlagos mérete 63 négyzetméter volt. A legnagyobb lakásokat a 2010-2013-as időszakban építették, akkor az átlagos méret 76 négyzetméter volt. Az elmúlt időszakban a négyzetméterár növekedése miatt építtettek kisebb lakásokat az ingatlanfejlesztők.

Nem elég, hogy nálunk szűkek a lakások, de irgalmatlanul drágák is, főleg ha az árukat a bérekhez viszonyítjuk. A Blitz ingatlanközvetítő ügynökség összehasonlító tanulmánya szerint a 300-500 ezer lakosú európai városok között Kolozsvár viszonylag elől áll nemzetközi összehasonlításban.

A rangsort Utrecht vezeti, ahol egy négyzetméter átlagban 4 457 euróba kerül. A franciaországi Strasbourgban 3 977 euró, az észtországi Tallinnban pedig 2 333 euró a négyzetméterenkénti ár. Genova, Poznan és Sevilla is megelőzi Kolozsvárt, Rigában, Debrecenben és Várnában ellenben olcsóbbak a lakások.

A kincses városban 1 780 euró/négyzetméter az átlagár a Blitz szerint, aminek az utrechti két és félszerese. Igen ám, de a holland városban, a salaryexplorer.com portál adatai szerint a nettó átlagkereset 3 800 euró, míg Kolozsváron ennek kevesebb, mint a negyede, 800 euró. Az erdélyi nagyváros a Strasbourggal, Tallinnal, Genovával és Sevillával való összehasonlításból is rosszul jön ki, a bér/lakásár arány ugyanis mindegyikben jobb.