15-16 ezer euróval többe kerülhetnek a tavalyi év végén leszerződött lakások, mivel a kormány egy évvel elhalasztotta egy adókedvezmény hatályba léptetését.

Egy tavaly ősszel megszavazott törvénymódosítással 92 ezer euróról 140 ezer euróra emelte a parlament azt a maximális árat, amely alatt 5 százalékos áfával megvásárolhatók a lakások. Az építőipari ágazat lelkesen fogadta a változást, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók ugyanannyi pénzért nagyobb ingatlanhoz jussanak.

December utolsó napjaiban aztán a kormány visszavonulót fújt, egy sürgősségi rendelettel 2022. január 1-re halasztotta az új értékhatár hatályba lépését. Florin Cîțu miniszterelnök azzal indokolta a halasztást, hogy az adókedvezmény kiterjesztése 200 millió lejjel csökkentené az államkassza bevételeit, amit jelen körülmények között a költségvetés nem engedhet meg magának.

Az SVN Románia ingatlanügyi tanácsadó cég becslései szerint 2020 utolsó hónapjaiban körülbelül 1 000 előszerződést kötöttek 92 ezer és 140 ezer euró értékű lakásokra abban a hiszemben, hogy 19 százalék helyett csak 5 százalék áfát kell fizetni utánuk. A szabályok utolsó pillanatban történő megváltoztatása miatt a vásárlóknak 10 ezer eurót meghaladó összeggel többet kell fizetniük az ingatlanért, mint amennyire előzetesen számítottak. Egy 140 ezer eurós lakás vagy ház esetén a pluszköltség megközelíti a 20 ezer eurót.

Perre mehetnek a vásárlók

A kialakult helyzetnek egyértelműen a vásárlók látják kárát, véli Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő ügynökség tulajdonosa. „Tudok pár vásárlóról, aki belefutott ebbe. Az építtetők szempontjából egyértelmű a helyzet, ők ugyanis a mindenkori szabályozásnak megfelelő értékű áfát fizetik ki. Hiába volt az áfa 5 százalék az előszerződés megkötésekor, az ingatlanfejlesztő 19 százalékkal fog számlázni. Ha a vásárló nem rendelkezik a 15-16 ezer eurós különbözettel, és visszamondja az előszerződést, akkor elveszíti az előleget. Valószínűleg egyesek jogi útra fogják terelni az ügyet” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember.

Kapcsolódó

Megdőlt egy negatív rekord: a megszűnés felé tart az állami lakásépítés

Tavaly ezernél kevesebb állami lakást adtak át, tíz évvel korábban még 5 ezernél többet.

lakásépítés ANL-lakás ingatlanpiac

Bónis Endre szerint a kormány váratlan lépése keltette zavar összességében nem fogja érezhetően befolyásolni az ingatlanpiacot. Kolozsváron jelenleg a lakásárak az égben vannak, az adás-vételek száma pedig nagyon alacsony. A tulajdonosok tanultak a 2008-a válság tapasztalataiból, tudják, ezért kivárnak, nem engednek az árból. A mostani helyzet abban más, mint az akkori, hogy összeomlott az albérletek piaca. Pillanatnyilag még ez sem nyomta lefelé az árakat, mivel érvényben van a hitelmoratórium, ami nem készteti gyors cselekvésre azokat, akik befektetésként, bankkölcsönből vásároltak lakást.

Ha sikeres lesz az oltási kampány és rövidesen megszűnik a járvány, megtörténhet, hogy az ingatlanpiac nem is fogja megérezni a gazdasági válság hatását – véli a Reform tulajdonosa. Más ingatlanpiaci szakemberek szerint a kormány lépése negatívan hat az ingatlanpiacra.

„Az állam arra ösztönzi az embereket, hogy régi építésű lakást vásároljanak, ami után nem kell áfát fizetni, vagy, hogy költözzenek ki a városból. Magyarországon az ingatlanpiacot támogató intézkedéseket hoznak, míg mi akadályozunk egy olyan ágazatot, amely 2020-ban is képest volt növekedni” – nyilatkozta Antoanela Comșa, az Ingatlanbefektetők Egyesületének (AREI) elnöke.