Nagy ház, kicsi illeték: elképesztő aránytalanságok rejtőznek a hazai adórendszerben
Egy szatmári vagy nagyváradi lakástulajdonos lényegesen több házadót fizet, mint egy kolozsvári, ha az ingatlan értékét is figyelembe vesszük.
Az Európai Bizottsághoz benyújtott országos helyreállítási tervben a kormány vállalta, hogy megreformálja és digitalizálja az épület- és telekadó jelenlegi rendszerét, megszünteti az aránytalanságokat, és javítja a behajtás hatásfokát. Bár a dokumentumban tételesen nem szerepel adóemelés, a szakértők szerint ez a hivatalnoki bükkfanyelven megfogalmazott cirkalmas mondatok értelme.
Bár sok polgár érzi úgy, már most is épp eleget fizet a tulajdonában levő ingatlanok után, az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai adók nemzetközi összehasonlításban alacsonyak. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat kimutatásai szerint Romániában a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százaléka folyik be az önkormányzatok kasszájába lakás- és telekadó formájában. Ez lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió 1,5 százalékos átlaga.
A legtöbbet a francia ingatlantulajdonosok fizetnek, ahol az állam ilyen jellegű bevételei a GDP több mint 3 százalékát teszik ki, s hasonló az arány Nagy-Britanniában is. Görögországban a GDP 2,5 százalékának felel meg az ingatlanadóból befolyó összeg, Dániában a 2, Olaszországban az 1,4, Spanyolországban pedig az 1,2 százalékának.
Nagy bérek, alacsony adók
„Már öt évvel ezelőtt meg kellett növelni az ingatalanadót. A polgármesteri hivatalok fenntarthatatlan módon felfújták a fizetéseket, utána pedig vonogatták a vállukat, a prefektúrától kértek pénzt, azok pedig a kormánytól. Engedélyt kellett volna kapjanak olyan mértékű adóemelésre, amiből finanszírozni tudják a kiadásaikat” – véli Adrian Bența adóügyi tanácsadó.
Az adótörvénykönyv azt írja elő, hogy az éves épületadó a lakásként szolgáló ingatlanok esetében azok értékének 0,08 és 0,2 százaléka között kell hogy legyen, a konkrét szint megállapítása az önkormányzatok hatásköre. Ebből fakadnak a jelenlegi adórendszer méltánytalanságai és aránytalanságai, hívja fel a figyelmet a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek számára tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó Syndex 2020 októberében közölt tanulmánya.
A Méltánytalanság a romániai adórendszerben – Az ingatlanadó esete című dokumentum szerint a jelenlegi rendszer regresszív, vagyis minél nagyobb egy ingatlan értéke, annál kisebb százalékát teszi ki az adó. Az adónak az épületek területi elhelyezkedése alapján történő kiszámolása is súlyos torzulásokat okoz, a külvárosi ingatlanok a valósnál jóval kisebb értékkel szerepelnek a kimutatásokban. Az alapvető gond mégis az, hogy az adó mértéke országos viszonylatban nincs összhangban az ingatlan értékével.
2018-as adatokkal dolgozva a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy Szatmárnémetiben a lakásként szolgáló épületek összértékének 0,7 százalékát szedte be az önkormányzat ingatlanadó formájában. Erre a valós adórátának elnevezett eredményre úgy jutottak, hogy az átlagos lakásárat megszorozták a lakásállomány összterületével, majd arányították a házadóként befizetett összeghez.
Ezzel a módszertannak 0,62 százalékos valós adóráta jött ki Nagyvárad, 0,57 százalék Arad, 0,36 százalék Marosvásárhely, 0,29 százalék Brassó, 0,24 százalék Kolozsvár és 0,23 százalék Temesvár esetében. A valós adóráta Szatmárnémetiben tehát közel háromszorosa a kolozsvárinak, Nagyváradon pedig két és félszerese. A méltányos adózás azt feltételezné, hogy a szatmári házadót csökkentsék a harmadára, vagy háromszorozzák meg a kolozsvárit. A számok változtak 2018 óta, azonban a jelenség léptéke lényeges mértékben nem.
Kút, víz nélkül
Az aránytalanságokat az is jól példázza, ha az adót ahhoz az összeghez arányítjuk, amennyiért az adott településen bérbe lehet adni egy lakást. 2018-ban Nagyváradon és Aradon kb. 200 euróért lehetett bérbe adni egy kétszobás lakást, a helyi lakosok pedig átlagban 110 lej házadót fizettek. Ezzel szemben Kolozsváron, ahol közel 400 eurót lehetett elkérni egy kétszobásért, az egy főre eső házadó csak 83 lej volt. Szatmárnémetiben 95 lej volt az egy lakosra jutó házadó, tehát magasabb a Kolozsvárinál, annak ellenére, hogy ott 180 euró körüli havi bért lehetett elkérni egy kétszobás lakásért.
CSAK SAJÁT
A tanulmány szerint progresszív rendszerrel kellene helyettesíteni a jelenlegi regresszívet, vagyis az adórátát az ingatlan értékével arányosan növelni, s nagyobb súlyt kellene adni a lakás piaci értékének az adó megállapításakor.
Adrian Vascu, a Veridio gazdasági tanácsadó cég vezetője szerint a hazai adórendszer legnagyobb baja, hogy nincs egy, az ingatlanok valós értékét tartalmazó megbízható adatbázis, anélkül pedig hiába digitalizáljuk az adórendszert. „Az nem rossz ötlet, hogy legyen egy számítógépes program, amely hatékonyan kiszámolja az adókat. Egy ilyen szoftver egy szép kúthoz hasonlít, amely működőképesnek tűnik, ahhoz azonban kell még valami: víz. Nekünk azonban nincs vizünk, mert nem léteznek az adatbázisok, amelyekből kiindulhatnánk” – mondta Vascu.
.jpg)
