A betonvas 40, míg a bitumen 30 százalékkal drágult meg.

A járvány ellenére nagyon jó éve volt tavaly a hazai építőiparnak, azonban a gondok így sem kerülik el az ágazatot. „A világjárvány csökkentette a globális gyártási kapacitást, megzavarta a nemzetközi ellátási láncokat” – nyilatkozta Vlad Vameșu, az Autósztráda-építők Romániai Egyesületének (ARCA) az elnöke.

Kapcsolódó

A járvány ellenére tavaly 15,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Romániában

A járvány ellenére tavaly 15,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Romániában

építőipar

Egy sor fontos építőanyagot nem gyártanak Romániában, vagy ha igen, akkor a keresletnél jóval kisebb mennyiségben. Ezek egyike a bitumen, amelynek az ára 30 százalékkal nőtt egy év alatt. A bitument Bulgáriából, Lengyelországból, Szerbiából, Törökországból és Magyarországról importáljuk.

Még nagyobb mértékben, 40 százalékkal drágult a betonvas. A belföldön felhasznált betonvas jelentős részét a Moldvai Köztársaságban, Oroszországban és Törökországban gyártják, mely államok a saját piacaik védelmében korlátozták a kivitelt a járvány kitörését követően. Az igazán aggasztó az, hogy a betonvas ára egyenlőre nem stabilizálódott, nem látni a végét a drágulásnak.

A viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett nagyarányú drágulás nehéz helyzetbe hozza az építőket, mondjaVlad Vameșu, mivel a közbeszerzési eljárásokat gyakran túlhaladott, az aktuális piaci helyzetet nem tükröző költségszámítások alapján hirdetik meg. „Előfordul, hogy a terv elkészítésétől évek telnek el ameddig a megrendelő forrásokat szerez és meghirdeti a versenytárgyalást. Evidens, hogy ilyenkor a költségvetés nem fedezni a szóban forgó munkálatot” – magyarázza a ARCA vezetője.

Az érdekvédelmi szervezet azt szeretné, ha a nagy állami infrastrukturális beruházásokra nem egyben, ha részekre bontva hirdetnék meg a közbeszerzési eljárást, ami növelné a hazai vállalkozások esélyeit. A többszáz milliós beruházások esetében a belföldi cégek esélyei a megbízás megszerzésére minimálisak, mivel nincs tapasztalatuk ekkora volumenű munkálatok terén, az elmúlt évtizedekben ugyanis ilyenek csak elvétve akadtak.

A járványnak volt egy pozitív hatása is az építőiparra, mérsékelte a munkaerőhiányt. Nyugat-Európában rengeteg építkezés leállt, az ott dolgozó vendégmunkások pedig hazajöttek, itthon helyezkedtek el. A járvány kitörése előtt 500-600 ezer szakmunkás hiányzott a hazai ágazatból, az elmúlt egy évben a helyzet számottevően javult.

(Nyitókép: Agerpres)