Hivatalos közösségi oldalán közzétett posztjában reagált Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere azokra a közösségi oldalakon megjelent, felháborodott kommentekre, amelyek az önkormányzat csütörtöki döntését követően fogalmazott meg a „felhasználók hada”.

Nagy felháborodást váltott ki a csíkszeredai önkormányzat csütörtökön meghozott határozata, amelynek értelmében a székelyföldi város közigazgatási területén megtiltották a pásztoroknak kangálok, kaukázusi és közép-ázsiai juhászkutyák tartását nyájak, csordák őrzésére.

Mint a városvezető fogalmazott, a pásztorkutyák kérdése „nem újkeletű”. „Az elmúlt két évben a jelenség számtalanszor képezte közvita tárgyát. A város határában legelő nyájakat őrző kutyák nem egy, hanem több alkalommal is megtámadtak embereket. Mindig lehet vitatni a pontos okokat, de van néhány közös pont a támadásokban: a legeltetés egyetlen esetben sem volt engedélyezve, és mindig a fent említett kutyafajták valamelyike vett részt a támadásban. Emellett a pásztor vagy nem avatkozott be, vagy nem tudta visszafogni a kutyákat” – osztotta meg Korodi Attila.

Kiemelte: Csíkszeredában 34 ezer ember lakik, nagy a valószínűsége annak, hogy valaki nyájakkal vagy csordákkal találkozzon. Hozzátette: a településszerkezet csillagszerű elrendezése miatt a kaszálós és legelős övezetek közel kerülnek a lakott területekhez. Hangsúlyozta: a csíkszeredai emberek természetjárók, és egyre több látogató is érkezik a településre, akik épp a várost körülvevő természeti kincsek miatt jönnek.

„A döntés után kollégáimmal együtt kaptunk mindent is a fejünkre: nem voltunk elég körültekintőek, nem konzultáltunk, csak a >>meredek<< megoldásokat kerestük” – írta. Mint beszámolt róla: kora tavasszal terjesztették be az önkormányzat elé az új legeltetési szabályzatot, majd alaposan megvitatták a nyájakat és csordákat fenntartó gazdákkal, egyesületekkel, tulajdonosokkal. Ezeken a vitákon is felmerült, hogy tiltsák be a nem Kárpátokra tenyésztett kutyafajták használatát, mert magas az esetszám, amikor a lakosok ezekkel a kutyákkal kerülnek veszélyes helyzetbe. A tapasztalat pedig az, hogy a pásztorok sokszor nem tudják kezelni ezeket a helyzeteket – emelte ki.

Lépni kellett

„Akkor a nyájak tulajdonosai kérték, hogy ne vezessük be a tiltást, mert megoldják a problémát. Kérésüket figyelembe véve, a fajtákra vonatkozó előírást nem vettük be az akkor elfogadott szabályzatba. Elmondtuk viszont, hogy ha ismét életveszélyes helyzet alakul ki, lépnünk kell. Sajnos, ez igen hamar bekövetkezett: a kutyák majdnem szétszedtek egy embert, és a pásztor sem bírt velük. Büntetőeljárás is indult az ügyben, az áldozat kártérítést követel – joggal” – fejtette ki a polgármester. Hozzátette: tavasz óta egyetlen nyáj vagy csorda esetében sem váltottak ki legeltetési engedélyt Csíkszereda határában. A nyájak mellett ott vannak a „keményebb” kutyafajták is. Van olyan eset, amikor a nyájban lévő állatok nincsenek fülszámozva. Mint fogalmazott: a legeltetést a nyájak tulajdonosai „szürke zónában” tartják.

Korodi Attila hangsúlyozta: a döntés azért született meg, mert a jelenséget a nyájak tulajdonosai nem tudják vagy nem akarják kezelni, holott „Csíkszereda mellett ez nem egyszerű, de kis erőfeszítéssel szabályosan megoldható lenne”.

„Régi tapasztalat, hogy a Kárpátokban és a Kárpát-medencében számos olyan kutyafajta létezik, amely tiszteli az embert, de képes a nyájat megvédeni a nagyvadaktól. Ezeket évszázadokon át használtuk. A kilencvenes évekig ez így is maradt, aztán sokan a kényelmesebb utat választották” – fogalmazott a városvezető.

A medvék problémája is nagy kihívás

Korodi Attila kitért a medvék problémájára is. Ezzel kapcsolatban azt írta: a nagyvadak problémája az önkormányzat számára is állandó kihívás, amely rengeteg beavatkozással és terepmunkával jár.

Mint megosztotta: ebben az évben több mint tizennégy medve nyomvonalát és életterét követték nyomon lakossági bejelentések, gazdák és vadásztársaságok jelzései alapján. Negyedik éve működtetik az intervenciós csapatot, amelyben vadász, csendőr, állatorvos és az alpolgármester is részt vesz - számtalan éjszakát töltöttek terepen.

„A szigorú törvényeket betartva, a medvék által okozott veszélyhelyzeteket figyelembe véve idén négy egyed esetében voltunk kénytelenek kilövést elrendelni, és ennél több alkalommal elszállítást is végrehajtottunk. Tehát határozottan beavatkoztunk. Nem kérkedünk ezzel, egyszerűen csak cselekszünk a közbiztonság érdekében” – fogalmazott Korodi Attila.

Végezetül megjegyezte: a nyájakat ért medvetámadások esetében ritkán érkezik 112-es hívás, mert sok állat nincs fülszámozva. Majd arra kérte a lakosságot, ne internetes kommentekben próbálják „feszegetni a témát, inkább kövessék a tényeket”.