Az éghajlati viszonyok átrendeződése Székelyföld mezőgazdaságát sem kíméli. A hagyományos növények visszaszorulnak, és új kultúrák nyernek teret. Ahol egykor a pityóka volt az úr, ott manapság egyéb kultúrnövények is helyet követelnek. A klímaváltozás következtében a Csíki-medencében például a szőlő és a napraforgó is megjelenik, ami korábban elképzelhetetlen volt. A vízhiány ugyanakkor egyre égetőbb probléma, ami hosszú távon gondot okozhat az agráriumban.

Az éghajlatváltozás a mezőgazdasági gyakorlatot gyökeresen érinti, ugyanis a korábban stabil termelési ciklusok ma egyre kiszámíthatatlanabbak – magyarázta érdeklődésünkre dr. Szép Róbert. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet (ICDCRM) igazgatója kifejtette: a kukorica a 2000-es évek elején a Csíki-medencében még csak takarmányként termesztették, alacsony, 1,2-1,3 méteres szárakkal.

„2019-re már szemeskukoricát is sikerült betakarítani, sőt volt év, amikor az intézményünk hektáronként 12-14 tonnás hozamot ért el, természetesen egy nagyobb talajnedvességgel” – mondta a kutató. Megjegyezte: mostanra azonban a növény ismét szenved, a csapadékhiány miatt a kukorica kezd kikerülni az optimális termelési zónából, alig fejlődik, és sok helyen már az öntözés lehetősége is elúszott a talajvíz eltűnésével.

Megtudtuk, a székelyföldi vidékre oly jellemző burgonya termesztése is átalakult. Az utóbbi években a növény sokszor csak júniusban tud elkezdeni egészségesen fejlődni, viszont amikor a gumóképződéshez érne, a hő- és vízstressz miatt leáll a fejlődése. A kutatóintézet kísérleteiben 2025-ben mindössze 15 tonna pityókatermést takarítottak be hektáronként, ami a szokásos 28-34 tonna felének felel meg. Sajnos sok gazda még ennél is kevesebbre, 11-12 tonnára számíthatott – hívta fel a figyelmet Szép Róbert.

Az új kultúrák terén a klímaváltozás viszont új lehetőségeket is hozott, legalábbis rövid távon – mutatott rá a kutató. Például a szőlő számára kedvező hőmérséklet már a Csíki-medencében is megvan, többen próbálkoznak is vele védettebb környezetben, hisz a szőlőfürtök megérnek, ami korábban elképzelhetetlen volt. Egyes gazdák már napraforgóval is próbálkoznak a térségben. Ugyanakkor Szép Róbert figyelmeztetett: ezek a kultúrák is hamar kikerülhetnek az optimális feltételek közül, ahogy a hő- és vízviszonyok tovább változnak.