Magyarországon már javában pusztít az aranyszínű sárgaság, Balla Géza szerint valószínű, hogy észrevétlenül már a hazai szőlőkben is felütötte a fejét.

Felemás eredménnyel ért véget a szüret Arad-hegyalján. „Minőségileg nagyon jó volt a termés, mennyiségileg azonban, kiváltképp a kék szőlő, nagyon keveset hozott, felét a tavalyi mennyiségnek” – nyilatkozta a Maszolnak Balla Géza ópálosi borász.

A gondot idén is a szárazság jelentette. „Ha az elkövetkező években is folytatódik az aszályos idő, óriási problémákat fog okozni, főleg a 400 méternél magasabban fekvő dűlőkben” – teszi hozzá. Ezekben a termőtalaj sokkal vékonyabb, mint a síkságon, csupán 20-25 cm, ezért sokkal kevesebb vizet tud felszívni, mint a síkvidéki szőlőkben, így aztán rövidebb ideig képes biztosítani a vizet és a tápanyagokat a tőkék számára.

A hazai borászok számára azonban nem csupán a melegedő és egyre szárazabbá váló klíma jelenti a kihívást. Egy új szőlővész pusztít a Kárpát-medencében, az aranyszínű sárgaság Magyarországon már súlyos károkat okozott az ágazatnak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján elérhető információk szerint az aranyszínű sárgaságot Magyarországon első ízben 2013-ban igazolták a zalai Lentihegyen. A terjesztője a fitoplazmák közé tartozik, amik rendszertanilag baktériumok, azonban a baktériumokra jellemző sejtfallal nem rendelkeznek.

„A fitoplazmák általános jellemzője, hogy több növényfajt megtámadnak, állományban nagyon gyorsan terjednek. A továbbvitel elsődlegesen szívó kártevők által történik, amiben a kabócák szerepe ismert. A legújabb kutatások szerint egyéb rovarfajok is átvihetik a fitoplazmákat, pl. a közelmúltban betelepített Harlequin katicabogarak” – olvasható a gazdabolt.hu portálon.

A Nébih szerint ez a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Az egyetlen pozitívum, hogy a fitoplazma az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent. 

Magyarország 22 borvidéke közül már 15-ben igazolták az aranyszínű sárgaság megjelenését. A fertőzött terület nagyságát illetően csak becslések vannak, több ezer hektárra teszik. Ez jelentős kiterjedés, figyelembe véve, hogy a magyarországi borvidékek összterülete 56 ezer hektár.

Kórokozónak nincs országhatár

Romániában még jelezték a megjelenését. „Az Erdélyi Borászok Egyesülete felhívást tett közzé, hogy akinél megjelenik, jelezze. Egyelőre nem kaptunk ilyen jelzést. A kórokozók számára nem léteznek országhatárok, csak idő kérdése, hogy nálunk is megjelenjen” – mondja Balla Géza. Hozzáteszi, él a gyanúperrel, hogy már jelen is van a hazai szőlőültetvényeken: „Valószínű, hogy nem ismerik fel, nem fektetnek rá megfelelő hangsúlyt, nem figyelik kellőképp”.  

Az amerikai szőlőkabóca terjeszti levélről levélre, hajtásról hajtásra. A szőlő metszésekor elég egy fertőzött karót megmetszeni, a metszőolló átviszi az egészséges növényekre. Növényvédő szeres eljárás egyelőre nincs ellene, a szakemberek a megelőző védekezést ajánlják, ami a kabóca szaporodását és terjedését célozza, azonban ezt Balla Géza nem igazán tartja hatékonynak.

„A megfertőzött növényeket ki kell szedni és el kell égetni” – magyarázza. Hangsúlyozza, hogy nem a sajtó által felfújt álproblémáról van szó, az aranyszínű sárgaság óriási veszélyt jelent, Magyarország déli és délnyugati vidékein már hatalmas károkat okozott.

A Zalában gazdálkodó Bussay Dorottya – Kis Tamás házaspár szőlőjét az elsők közt tarolta le a vész, írja a 444.hu. Először a traminijük pusztul el, utána a pinot noir, majd sorban a többi, csak a merlot bizonyult ellenállónak. „Nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk. A fertőzöttség mértéke bőven 50 százalék feletti. (…) Figyeljetek, keressetek megoldásokat, kutassatok, monitorozzatok, mert ha elér egy kritikus tömeget a fertőzés, nem megállítható a dolog. Ahol 1 van, és nem veszik észre, ott jövőre 50, a harmadik évben 500 beteg tőke lesz. Kezeljétek a helyén a bajt, ne titkoljátok, figyeljetek, keressétek a gyógyírt már előre” – figyelmeztette Bussay Dorottya levélben a neves magyar borászokat tömörítő Pannon Bormíves Céh tagjait.

Könnyű felismerni, de nem veszik komolyan

A fertőzést viszonylag könnyű felismerni. „A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll” – olvasható a Nébih által közölt leírásban. Később a levelek háromszög alakúra sodródnak, a fehér szőlőknél megtsárgulnak, míg a kékeknél megvörösödnek, majd elszáradnak.Télen a be nem érett vesszők megfeketetnek és elpusztulnak, következő tavasszal a megmaradt rügyekből kevesebb fürt képződik.

A szeptemberben Budapesten megtartott VII. Országos Szőlész-Borász Konferencián Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kifejtette, hogy a fitoplazmát sokan még mindig nem veszik komolyan, noha a 21. század filoxérájának nevezett betegséget megszüntetni egyelőre nem lehet. Az erdélyi szőlőtermesztőknek ajánlatos lenne komolyan venniük a vészt, amíg nem késő.

Kapcsolódó

Egyre kevesebb vörösbort iszunk: mit lépnek a romániai magyar borászok?

A klímaváltozásnak is szerepe lehet a fogyasztói szokások változásában, melegben kevésbé csúsznak a nehéz vörösborok.

szőlő bor borászat magyar borászat

A Kárpát-medence szőlőültetvényeit egyszer már érte súlyos csapás, az Amerikából származó filoxéravész miatt. A szőlőgyökértetűt Európában először 1864-ben azonosították, Franciaországban, az Osztrák-Magyar Monarchiában pedig 1872-ben. Az elkövetkező 10 évben a magyar szőlőültetvények 40 százaléka elpusztult, ellenállónak csak a homokos talajra telepítettek bizonyultak. Az ellenszert az jelentette, hogy néhány amerikai vadszőlőt a rovar nem támadott meg, így az újratelepítésre használt vesszőket ilyen növényekre oltották.