A klímaváltozásnak is szerepe lehet a fogyasztói szokások változásában, melegben kevésbé csúsznak a nehéz vörösborok.

Jó év az idei a borászok számára az Arad-hegyaljai borvidéken. „Végeztünk a szürettel. Gyönyörű, hosszú ősz volt, nagyon jó a termés a minőség és a mennyiség szempontjából is” – nyilatkozta a Maszolnak Balla Géza. Az ópálosi borász azt mondja, hogy tavasszal volt egy jégverés, amely egy területen teljesen elverte a termést, ettől eltekintve azonban az időjárás nagyon kedvező volt a szőlő számára.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a természet nem mindenhol volt ilyen kegyes a borászokkal. „Egyes erdélyi borvidékeken tavasszal volt egy hosszabb esős időszak, ezért nem sikerült időben végezni a permetezéssel. Emiatt a borászatok komoly nyomás alatt álltak, több fertőző betegség, a peronoszpóra és a lisztharmat is felütötte a fejét a szőlőkben” – magyarázza Balla Géza.

Hasonló szellemben nyilatkozott Rittner Tibor, aki a Bihardiószeghez tartozó Jankán 2,2 hektáron termeszt szőlőt. „Épp a hétvégén fejeztük be a szüretelést. A végén beállt egy kis rothadás, de összességében minőségileg és mennyiségileg is nagyon jó volt a termés” – mondja a Rittner Vinarium tulajdonosa.

Egyre többen isznak rozét

Az elmúlt másfél évtizedben a globális borfogyasztás jelentős mértékben visszaesett. A Szőlészeti és Borászati Nemzetközi Szervezet (OVI) legfrissebb jelentése szerint 2007-ben a globális borfogyasztás még 250 millió hektoliter volt, 2022-re azonban 232 millió hektoliterre csökkent. 2021-hez viszonyítva 1 százalékos volt a visszaesés. Ezzel párhuzamosan a borfogyasztás terén is számottevő változások zajlottak: a vörösbor népszerűsége csökkent, a fehér- és rozé boroké ellenben nőtt.

A Hegyközségek Nemzeti tanácsa által készített idei tanulmány szerint Magyarországon 2017 óta a vörösborok fogyasztásának aránya 53 százalékról 46 százalékra csökkent, ellenben a fehérboroké 35-ről 37 százalékra, a rozé boroké pedig 12-ről 17 százalékra emelkedett. Romániában nem készült hasonló felmérés, azonban a hazai borászok azt mondják, hogy idehaza is hasonló tendencia érvényesül.  

„Meg tudom erősíteni, hogy így van. A nehéz vörösborokat kevésbé kérik, a könnyű fehérborok iránt azonban növekvőben van az érdeklődés. Nálam az arány 1 az 5-höz a fehérbor javára. Borfesztiválra vöröset inkább csak azért viszek, hogy legyen mit kitegyek a pultra, hogy az emberek lássák, de keveset adok el belőle, főleg ajándékba viszik” – mondja Rittner Tibor.

Véleménye szerint ebben szerepet játszik a klímaváltozás is, a megnyúló nyarak és rövidülő, enyhébb telek ugyanis nem kedveznek a magas alkoholtartalmú borok fogyasztásának. „A tengerparton, egy teraszon ülve senki sem fog vörösbort inni” – véli a bihari borász.

A változó fogyasztói szokásokra Rittner Tibor úgy reagál, hogy egyre több kék szőlőt választ el a rozé borok számára. „A rozéra van egy állandó kereslet” – mondja.

Tartani a minőséget

A vörös bor megcsappant népszerűsége miatt Franciaországban hozzáláttak a szőlőültetvények egy részének a felszámolásához, a kormány 57 millió euróval támogatja 9500 hektár kivágását a bordeaux-i borvidéken. Az összképhez hozzátartozik, hogy Franciaországban 800 ezer hektárnál nagyobb területen termesztenek szőlőt, amihez képest a 9500 hektár nem számottevő.

„Azt gondolom, hogy ez egy badarság. Ide, s tova 40 éve borászkodom, korábban is volt rá példa, hogy pár évig csökkent a vörös- vagy a fehérbor népszerűsége. Az igaz, hogy a vörösbor fogyasztása megcsappant, de ez nem azt jelenti, hogy ki kellene vágni. A szőlő nem olyan, mint a kukorica, hogy ha idén nem ment, akkor jövőre búzát vetünk helyette. Remélem, mi nem jutunk oda” – fejti ki Balla Géza.

Elismeri, hogy az ágazat szenved, a fiatalok körében a borfogyasztás kevésbé népszerű, mint a korábbi generációk számára, ráadásul az utóbbi időben, anyagi okokból, az idősebb, egyébként boros korosztály is visszafogja a fogyasztást. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy az áruházláncok próbálják lefelé nyomni az árakat olyannyira, hogy néha már nem éri meg a borászatoknak, jelen lenni a polcokon.

„A vörösbor csökkenő népszerűségét én is megszenvedem, mert ez egy vörösboros vidék, nálam 80 százalék a kék szőlő aránya. Azt vallom, nem szabad engedni a minőségből, nem szabad lemondani a nagy minőségű testes vörösborok előállításából” – mondja a 2018-ban az Év Bortermelője Magyarországon címmel megtisztelt borász. A Balla Géza Pincészet úgy próbál felelni a kihívásokra, hogy igyekszik minél több piacon jelen lenni, már nem Közép- és Nyugat-Európában forgalmazzák a termékeiket, hanem olyan távoli országokban is, mint Brazília és Japán.