Egyes szakemberek szerint az aszállyal párosuló extrém hőség jövőbeli ismétlődése ellehetetlenítheti az öntözés nélküli szőlőművelést.

A hosszan tartó kánikulai időszakok miatt idén a szokásosnál jóval korábban kezdődik a szüret a Kárpát-medencében. „Mi már egy hete szüretelünk” – nyilatkozta a Maszolnak Balla Géza ménesi borász. Elmondása szerint Arad-hegyalján idén körülbelül egy hónappal korábban kellett hozzákezdeni a szüreteléshez, mint átlagos években.

Az extrém hőmérséklet és a kevés csapadék miatt a termés mennyiségileg visszafogott, amit azonban ellensúlyoz a minőség, amit Balla Géza egyetlen szóval minősít: „fantasztikus”. „A magas hőmérséklet miatt a szemek sokkal apróbbak, mint általában, a mustnyereség pedig kisebb. A cukortartalom azonban magasabb a megszokottnál, egyes fajták esetében túl magas is” – magyarázza a szakember.

Kevesebb, de jobb

Azt mondja, az idei szélsőséges időjárás eltérően hatott a szőlőfajtákra, a kadarka például jól bírja a hőséget, ellenben a fekete leányka és a királyleányka kevésbé. „Kevesebb bort fogunk inni, de jobbat” – sommázza Balla Géza.

Meglátása szerint az éghajlatváltozás nagy kihívást jelent a borászat számára. „Arad-hegyalján hetek óta 38-40 fok a csúcshőmérséklet, víz nélkül nincs olyan növény, ami ezt kibírná. A mi ültetvényeink sziklás talajon, 450 méter körüli tengerszint feletti magasságban vannak, ami a szőlő számára normál körülmények között is kihívás. A szőlő nagyon szereti a meleget és a napfényt, de mégiscsak egy élőlény” – mondja az ópálosi pincészet tulajdonosa.

Tíz-tizenöt évvel korábban, amikor a globális felmelegedés még nem éreztette ennyire a hatását, azt vallotta, hogy a szőlőt öntözni nem szabad. Időközben átértékelte a véleményét, s arra jutott, hogy öntözni muszáj.

„Öntözöl, vagy lemondasz a borászkodásról. Ha ismétlődni fognak az ilyen évek, lehetetlen lesz a szőlőművelés öntözés nélkül” – véli Balla Géza. A csepegtetős öntözőrendszerek kiépítése bonyolult, az ópálosi pincészetben egyelőre nem került rá sor.

A Nagyvárad melletti Biharon működő Darabont pincészetnél most kezdődik a szüret, hetekkel korábban a megszokottnál. Biharban a természet kegyesebb volt a borászokkal, mint Arad-hegyalján. „A hőmérséklet magasabb volt az átlagosnál, de nagy szárazság nem volt, minden fontos periódusban volt csapadék” – mondja Darabont Betty, a borászat társtulajdonosa.

Mennyiségileg a termés kevéssel az átlagos alatt van, a szemek ott is kisebbek, mint általában, a minőség azonban átlag fölötti, bár a gyors érés miatt a borkészítés idén fokozott figyelmet kíván.

„Nem panaszkodhatunk” – állapítja meg Darabont Betty. Hozzáteszi, hogy más borvidékek nem voltak ennyire szerencsések, a Dealu Mare régióban szinte semmit nem fognak idén szüretelni.

Nálunk aszály, máshol túl sok eső

Miközben nálunk a hőség és az aszály okozott gondot a borászoknak, Franciaországban a túl sok csapadék, a tavaszi fagyok és jégesők tizedelték a szőlőtermést. Ezen okok miatt az idei bortermelést 40-43 millió hektoliterre becsüli a szakemberek, ami jócskán elmarad a tavalyi 47,9 milliótól. Franciaország a világ legnagyobb bortermelője és exportőre.

Tavaly Romániában 4,4 millió hektoliter bort állítottak elő, 15 százalékkal többet, mint 2022-ben, miközben a szőlőültetvények területe enyhén csökkent. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unió hatodik, s a világ tizenkettedik legnagyobb termelője volt. A borászatok száma is növekvő tendenciát mutatott, 422-ről 473-ra nőtt.