Rossz évet tudhatnak maguk mögött a csíkszéki burgonyatermesztők, akik szerint az idei esztendő szélsőséges időjárása – hosszú hideg tavasz, majd a szokatlanul korai szárazság miatt aprók maradtak a gumók – komoly terméskiesést okozott, ugyanakkor a piaci kereslet is átalakult.

A gazdák úgy vélik, hogy bár a pityóka a székely konyha egyik legfontosabb alapanyaga, egyfajta székely márka, viszont jövője egyre inkább a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáson múlik. Öntözés biztosítása nélkül egyre nehezebb lesz fenntartani a termelést, de a megfelelő fajták kiválasztása, az ültetési időpont gondos megtervezése is fontos szemponttá válik.

Az idei hideg tavasz miatt a burgonya vetése későn kezdődött, ennek ellenére a csapadékmennyiség biztatónak mutatkozott, de a termelők hamar szembesültek az egyéb nehézségekkel, hisz a térségünkre nem jellemző júniusi szárazság csalódottságot okozott a gazdatársadalomban. Ferencz Tibor szépvízi pityókatermesztő érdeklődésünkre nem rejtette véka alá, hogy a gazdák nincsenek megelégedve az idei terméssel. Bár a kártevők és betegségek nem okoztak különösebb gondot a termelőknek, a szélsőséges időjárás annál inkább próbára tette őket. A betakarítás időpontja is megcsúszott, de ennek ellenére a körülmények azt mutatják, hogy október első felében véget érhet a gumós növény betakarítása.

A magunk mögött hagyott száraz esztendő, komoly terméskiesést eredményezett – értékelt a közel 25 hektáron pityókával foglalkozó csíki gazda. Kifejtette: „a hideg tavasz miatt megkéstek az ültetéssel, majd gyorsan jött a kánikula, amely nem jellemző a vidékre, hisz a június csapadékos hónap szokott lenni. A korai szárazság miatt így a kötés sem volt megfelelő, a júliusi és augusztusi forróság pedig tovább rontotta a helyzetet, hisz a gumók nem fejlődtek ki rendesen. A hosszú vegetációjú fajták különösen megsínylették az idei időjárást, viszont a koraiak némileg jobban teljesítettek. A kevesebb termés ugyanakkor az árakat nem befolyásolta különösebben. A pityóka jelenlegi nagybani ára kilónként 1 lej körül mozog. Sajnos nincs kereslet a burgonyára olyan formában, mint azelőtt. Megváltoztak a vásárlási szokások, az emberek beszoktak a nagyáruházakba, a piaci kereskedők pedig már nem vásárolják fel úgy a terméket, mint korábban” – magyarázta a termelő.

A termésátlagokkal kapcsolatban megjegyezte: az öntözött területeken 25-30 tonna közötti átlagtermés volt, ami így sem kiemelkedő, viszont az öntözés nélküli földeken alig 10 tonna, vagy annál is kevesebb termett hektáronként. A nagytermelők számára egyfajta biztonságot jelent, hogy szerződéses értékesítési lehetőségeik vannak, de a kisebb gazdáknak nehezebb az eladás.

A nehézségek ellenére Ferencz Tibor optimista: szerinte sok talpraesett fiatal gazda van a környéken, és a pityókát Székelyföldön pedig nem szabad feladni, mert az a székely ember számára érték, sőt identitás. „Ez a mi brandünk, és nincs is mire lecserélni” – fogalmazott. A jövő kulcsa szerinte az öntözés fejlesztése és a megfelelő, szárazságtűrőbb fajták kiválasztása lehet.