Hargita megye hagyományosan az egyik vezető burgonyatermesztő térség Romániában, de a termőterület csökkenőben van, aminek számos oka van a szakértők meglátásai alapján. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint a visszaesés oka többrétű, ezek között szerepel a keresletcsökkenés és gazdasági nehézségek. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) kutatói is hasonlóan látják a helyzetet, ugyanakkor több kitörési lehetőséggel is számolnak, amelyek alternatívát jelenthetnek a gazdák számára.

A tavaly alig több mint 6000 hektáron termesztettek burgonyát Hargita megyében, ami 400 hektáros visszaesést jelentett 2023-hoz képest, viszont egy évtizeddel ezelőtt még 14-15 ezer hektáron kultiválták, ami jól mutatja a csökkenés mértékét. A mezőgazdasági igazgatóság szerint a visszaesésre több magyarázat is van. Egyrészt csökkent az egy főre jutó fogyasztás, és növekedett az egy hektárra jutó átlagos termelés, ugyanakkor az Európai Unióból is jelentős a behozatal. Nem mellesleg gyenge a termelők szerveződése, valamint probléma, hogy a kistermelők számára nehézséget jelent a szupermarketekben való értékesítés. Emellett az emelkedő ráfordítási árak – mint például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő és permetszerek – is hozzájárulnak a termőterületek csökkenéséhez. Különösen a kistermelők körében szembetűnő a csökkenés, akik egyre inkább csak saját felhasználásra és takarmányozásra termesztenek burgonyát.

Szép Róbert, a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója érdeklődésünkre átfogóan elemezte a Hargita megyei burgonyatermesztés jelenlegi helyzetét. Mint kifejtette, bár Hargita megye továbbra is az ország egyik vezető burgonyatermesztő térsége, az utóbbi években egyértelmű visszaesés tapasztalható. Mindez különösen a kistermelőket sújtja, akik egyre inkább csak saját szükségletre termesztenek, az eladásról lemondva. Ennek okai között szerepelnek az értékesítési nehézségek: a szupermarketek ritkán vásárolnak közvetlenül a gazdáktól, inkább közvetítőket részesítenek előnyben, miközben szigorú minőségi előírásokat követelnek. A helyi piacok pedig telítettek és alacsony árakat szabnak meg, amelyek gyakran nem fedezik a termelési költségeket.

A kutató rámutatott, hogy a gazdasági nehézségeket tovább súlyosbította az úgynevezett inputanyagok – műtrágya, permetezőszerek, üzemanyag – árrobbanása. „A COVID-19 világjárvány idején világszerte megbomlottak az ellátási láncok. Gyárak álltak le, szállítások akadoztak, az alapanyagok pedig hiánycikké váltak. Ez magával hozta a műtrágyák, permetezőszerek és üzemanyagok árának drasztikus növekedését. A járványt követő infláció, majd a 2022-es ukrajnai háború újabb lökést adott az áremelkedéseknek: az ukrán és orosz műtrágyaexport megszakadása különösen érzékenyen érintette az európai, és ezen belül a Hargita megyei gazdákat is” – magyarázta az igazgató.

Megtudtuk: mindeközben a piacokat elárasztotta a külföldről – főként Nyugat-Európából – érkező burgonya, gyakran olcsóbban, mint amennyiért a helyi gazdák elő tudnák állítani. Ebben a helyzetben sokan már nem látják a gazdasági értelmet abban, hogy eladásra termesszenek. Inkább csak saját fogyasztásra dolgoznak, így próbálják csökkenteni a veszteségeiket.

Kapcsolódó

2015 óta nem volt annyira rossz krumplitermés, mint tavaly

Az előző évhez képest 262 ezer tonnával csökkent az idehaza megtermelt mennyiség.

mezőgazdaság krumplitermés krumplitermesztés burgonya

A kilátások azonban nem teljesen reménytelenek, véli Szép Róbert, aki szerint összetett megközelítésre lenne szükség a helyzet javításához. „Először is bővíteni kellene a helyi értékesítési lehetőségeket: több termelői vásár, közösségi értékesítési platformok kellenének, hogy a gazdák közvetlenül juthassanak el a fogyasztókhoz. Emellett nagy szükség volna arra is, hogy a termelők szövetkezetekbe tömörüljenek. Így közösen, nagyobb mennyiségben, egységes minőségben és csomagolással tudnának a nagy áruházláncok felé is nyitni, javítva piaci pozícióikat.”

Az igazgató szerint további kitörési pont lehetne a feldolgozás fejlesztése: „ha nemcsak nyers burgonyát tudnánk eladni, hanem például burgonyachipset, fagyasztott burgonyát vagy burgonyalisztet is elő tudnánk állítani, az jelentősen növelné a termék hozzáadott értékét” – fogalmazta meg a szakember. Hozzátette, ehhez természetesen tároló- és feldolgozókapacitások kiépítésére is szükség lenne, amit Szép Róbert szerint helyi, megyei vagy uniós fejlesztési források is támogathatnának.

„A fogyasztók szerepe is kulcsfontosságú. Tudatosítani kellene, hogy helyi terméket vásárolva nemcsak jobb minőséget kapnak, de a helyi gazdákat is támogatják. A »vásárolj helyit« jellegű kampányok, helyi védjegyek mind segíthetnek abban, hogy újra megerősödjön a hargitai burgonyatermesztés” – zárta gondolatait Szép Róbert.