Múlt héten aláírták a balánbányai bányabezárási és rekultivációs munkálatok átvételi jegyzőkönyvét. A helyi közösség számára ez jelentős pillanat, az egykori bányaváros történetének fontos szakaszát zárták le ezzel – nyilatkozta a Maszolnak Gheorghe Iojiban, Balánbánya polgármestere. És bár fontos szakasz zárult most le, még mindig szükség van az egykori rézbányából megmaradt steril anyag egy részének áthelyezésére és stabilizálására, hogy az ne jelentsen veszélyt a lakosságra és a környezetre, illetve a Csíkszentdomokos közigazgatási területén található meddőhányók stabilitása is részben hiányos – derül ki a Hargita Megyei Környezetőrség legfrissebb jelentéséből.

Mint a balánbányai polgármester közölte, az október 9-i átvételen a Román Vízügyi Hatóság, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, valamint a Gazdasági Minisztérium képviselői, továbbá a kivitelező cég és az építésfelügyelet csapata is jelen volt. Az ellenőrzések során nem találtak kivitelezési hibákat, és a bizottság tagjai aláírták a jegyzőkönyvet, ezzel is megerősítve a munkálatok minőségét és megfelelőségét.

A most elvégzett munkálatok – amelyeket a bányabezárásokkal foglalkozó Coversmin vállalat végzett – során lezárták a földalatti bányajáratokat, a felszínnel összeköttetésben lévő bányajáratoknál pedig betonból készült zárógátakat építettek, valamint a bányavíz és gázok elvezetésére szolgáló csővezetékeket fektettek le. A függőleges aknákat a tervben előírt anyaggal feltöltötték, illetve a nyílások lezárása után vasbeton fedlapokat építettek be megfigyelőnyílásokkal és szellőzőcsövekkel.

A rekultivációs munkák fontos lépése volt továbbá, hogy a régi bányavállalati felszíni épületeket lebontották. Az épületek és alapozások bontásából származó anyagokat feldolgozták és a bánya központi lépcsős szintjének területén, a kőfejtőben rakták le.

A zárógát alsó frontján stabilizálták a lejtőt, 20 centiméter vastag termőföldréteget hordtak fel rá és füvesítették, illetve facsemetéket ültettek el. A zárógát felső frontján is helyreállították a lejtős részt, az eróziós területeket rendezték, megmagasították az árvízvédelmi gátat, itt 20 centiméter vastagságban termőföldet terítettek le, füvesítették és facsemetéket ültettek.

Az ülepítőtó területén vízgyűjtő árkokat építettek a két gát közti források és a csapadék elvezetésére, trapéz és négyszög keresztmetszetű védőárkokat alakítottak ki, a jobb oldali árkon háromlépcsős megoldást alakítottak ki, és itt is elvégezték a fent említett tereprendezést: termőföldet terítettek le 20 centiméter vastagságban, füvesítettek és facsemetéket ültettek.

„A bányászat az idők során Balánbánya gerincét jelentette. Nemzedékek dolgoztak itt becsülettel, és ez a szellem megérdemli, hogy megőrizzük és tisztelettel ápoljuk. A bezárási munkálatok rendben zajlottak le, az eredmény pedig szilárd alapot biztosít a környezet helyreállításához és a térség biztonságához” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, remélik, hogy hamarosan befejeződnek a bányabezárási folyamat utolsó elemei is: a Központi akna meddőjének stabilizálása, az Antoniu déli galériánál lévő aktív bányavíz-tisztító állomás lezárása, valamint a Bánya utcai meddőhányó támfalának kiépítése és a steril anyag egy helyre szállítása.

Utóbbi egyébként azért is lenne sürgető, mert 2018-ban egy heves esőzést követően az itt található zagy megázott és egy része lezúdult, ezzel pedig több lakóházat is veszélyeztetett, illetve az Olt vizét szennyezte. Akkor sürgősségi beavatkozást rendeltek el: kitisztították a patak és az Olt medrét is.

Amint a polgármestertől megtudtuk, az elmaradt munkálatok folytatásához a következő lépést jövő nyáron teszik meg az illetékesek: várhatóan ekkor érkeznek meg a helyszínre a tervezők terepfelmérésre, és ha időben elkészülnek a tervekkel, akkor még 2026-ban nekifognának a munkálatoknak. Az elöljáró szerint azonban ez egyelőre csak szóbeli ígéret volt, még nem lehet tudni, hogy kormányzati szinten milyen döntések születnek addig ez ügyben.

Kifejtette: az egykori bányából a folyóba kiáramló víz már nem jelent veszélyt a környezetre, az Olt városi szakaszán most már újra megélnek a halak, békák, kacsák. De ennek a víznek az elvezetése is szükséges – a kivitelezőnek még külön terveket kell készítenie, és a megvalósításához is kormányhatározatra van szükség.

„Szeretnénk, ha e munkálatok befejezésével egy bányászemlékmű felállításával is megjelölhetnénk ezt a pillanatot – hálánk és tiszteletünk jeléül mindazok iránt, akik felépítették és életben tartották Balánbányát” – fogalmazott polgármester.

Hiányosságokat tártak fel a környezetőrök a csíkszentdomokosi részen

A Csíkszentdomokos közigazgatási területén található zagytározók megfelelő lezárása és a bányaterület rehabilitálása 2023-ban, Tánczos Barna környezetvédeli minisztersége idején vett új lendületet. Akkor a kormány több mint 70 millió lejt hagyott jóvá bányabezárási projektnek.

A Hargita Megyei Környezetőrség és az Olt Vízügyi Igazgatóság nemrég közös terepellenőrzést tartott a megye területén található, volt bányászati tevékenységekhez kapcsolódó zagytározóknál. A vizsgálat során több, a környezetvédelmet és a lakosság biztonságát érintő hiányosságot is feltártak a Csíkszentdomokos közelében található 2-es és 3-as számú tározónál. Az ellenőrzés részleteit a Hargita Megyei Környezetőrség a szeptember 29-i prefektusi kollégiumon ismertette.

Tó alakult ki a 2-es tározón, miközben nincs védőárok

Mint emlékeztetnek, a 2-es számú zagytározó 16 hektáron helyezkedik el Csíkszentdomokos közigazgatási területén, amelyből 7,7 hektár egyenes és 8,3 hektár lejtős terültet. A területen körülbelül 3 millió köbméter meddőanyagot halmoztak fel. A szakemberek megállapítása szerint a tározón 2005 óta – amikor a bányabezárásről döntöttek – gyakorlatilag egy kisebb tó alakult ki, miközben a víz elvezetése nem megoldott.

Pozitívumként említették, hogy a zagyban nem találtak úgynevezett szuffoziót (süllyedéseket) vagy repedéseket, viszont a keleti oldalán nincs védőárok, ami növeli az esővíz okozta károsodások kockázatát.

A hatóságok egy hatástanulmány elkészítését is szükségesnek tartják, mivel a tározókon fás vegetáció – főként lucfenyők – telepedett meg. Ezek a fák viharos időjárás esetén a gyökérzetük kiszakadásával veszélyeztethetik a zagytározók stabilitását, ami eróziót, földcsuszamlást is okozhat. A szakemberek javasolták a fák kivágását, a védőárok kiépítését és a tározón kialakult vizes terület felszámolását.

Eróziós gondok a 3-as tározónál is

A 3-as számú zagytározónál a fordított szonda működőképes és rendszeresen karban tartják, azonban a környezetőrségi ellenőrzés idején száraz volt. A szakemberek kisebb vízmosásokat és eróziós nyomokat találtak a védőgát felső peremén (coronament) és a négy teraszon.

A védőárok itt is megrongálódott és több szakaszon használhatatlan, így az esővíz a talajból meddőanyagot moshat ki – figyelmeztetnek. A hatóságok itt is előírták a vegetációra vonatkozó hatástanulmány elkészítését és a védőárok helyreállítását – jegyzik meg a jelentésben.

Nincs érvényes engedély vagy finanszírozás

A terepellenőrzés során kiderült, hogy a korábban benyújtott lezárási és rekultivációs projektek nem kaptak finanszírozást, a korábbi engedélyek és jóváhagyások pedig időközben lejártak. Ennek következtében a 2-es, 3-as és 3A jelzésű tározóknak jelenleg nincs érvényes környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szabályozása.

A jelentés szerint a Minvest Deva SA, a Conversmin SA és a Gazdasági Minisztérium feladata lenne a szükséges források biztosítása a tározók műszaki lezárási és rekultivációs terveinek elkészítésére és megvalósítására. Addig is napi terepellenőrzéseket és félévente vízminőségi vizsgálatokat végeznek; az utolsó hivatalos mérési jelentés 2025 júliusában készült.

A tározókra egyébként már létezik egy védekezési terv árvizek, jég és véletlenszerű szennyezések ellen, amelyet 2024. szeptember 25-én hagytak jóvá, és amelyet az Olt Vízügyi Igazgatóság továbbított a Hargita megyei katasztrófavédelemnek is.

Konkrét intézkedések és határidők

A Hargita Megyei Környezetőrség az alábbi intézkedéseket írta elő: az illetékeseknek be kell nyújtaniuk a műszaki lezárási és rekultivációs projektekre vonatkozó finanszírozási kérelmet; minden szennyezést vagy eróziós jelenséget azonnal jelenteniük kell a környezetőrségnek és a vízügyi igazgatóságnak; a tározókat folyamatosan megfigyelés alatt kell tartaniuk; az előírások teljesítéséről az illetékesek rendszeresen jelentést kell küldjenek a környezetőrségnek.

Az alábbi videón az látható, ahogyan a balánbányai részen kialakított zagytározóban felgyűlő csapadék levezetését megoldották:

(Nyitókép: Wikipédia)