Románia azt kockáztatja, hogy 2025-re nem teljesíti teljes mértékben a települési és csomagolási hulladékokra vonatkozó újrahasznosítási célokat – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hétfőn közzétett A környezet állapota Európában 2025 című jelentéséből.

Továbbá a jelentés arra is rámutat, hogy egyes romániai térségekben a vízkészletek, illetve a hidrológiai rendszerek fokozott terhelésnek vannak kitéve, különösen az aszályos időszakokban.

A környezetvédelmi minisztérium szerint a biodiverzitásra nehezedő nyomás és az ökoszisztémák egészsége továbbra is érzékeny kérdés az intenzív mezőgazdaság, az élőhelyek feldarabolódása és a földhasználat miatt. Emellett a gazdasági fejlődés jelentős beruházásokat igényel a tiszta technológiákba, az energetikai átmenetbe és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba – például az épületek átalakításába, az infrastruktúra korszerűsítésébe és a közlekedés villamosításába, idézi a szaktárca közleményét az Agerpres hírügynökség.

A minisztérium közleménye szerint a jelentés kiemeli Románia eredményeit is, többek között azt, hogy az ország hosszú távú stratégiát fogadott el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a 2050-re klímasemleges gazdaság megteremtésére.

Pozitívumként említhető továbbá, hogy a Nemzeti Integrált Energia- és Klímaterv (NECP 2021–2030) frissítés alatt áll, hogy összhangba kerüljön az európai célkitűzésekkel és a hosszú távú stratégiával. Emellett számos megyeszékhelyen távérzékelési adatok segítségével jelentős városi zöldfelületeket azonosítottak, ami a városi zöldterületek iránti növekvő figyelmet tükrözi.

Románia javulást ért el a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén, részben az uniós jogszabályoknak és a korai figyelmeztető mechanizmusoknak köszönhetően, amelyek a települési és csomagolási hulladék újrahasznosítási céljaihoz kapcsolódnak – áll a minisztérium tájékoztatásában.

„Ez a jelentés ismét rámutat arra, hogy a természet már nem várhat. Romániának kötelessége felgyorsítani a biodiverzitás helyreállítását célzó intézkedéseket, a vízkészletek fenntartható kezelését, valamint a közösségek támogatását az éghajlatváltozással szemben. A környezetvédelem nem kiadás, hanem befektetés az emberek egészségébe, a gazdaság versenyképességébe és a jövő nemzedékek biztonságába” – hangsúlyozta közleményében Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.