A Holnap fogta fel az összes irodalmi támadást, az epigonság vádja sem állta meg a helyét, hiszen az antológia egyik szerzőjének, Miklós Jutkának korábban már jelent meg kötete, A duk-duk affér pedig Ady Endre szerint is „hülye cikk” volt, hangzott el dr. Boka László január 27-i előadásán a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.

Témája okán hiánypótló Dr. Boka Lászlónak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek az előadása, mondta Tőtős Áron, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője. A múzeumőr azt is elárulta: szeretnék visszahozni az életet az emlékmúzeumba, amelynek a működését jelentősen befolyásolta a pandémia, ezért több előadást, eseményt is terveznek.

Kuriózumok, tévhitek, valós érdemek. A Holnap jelentőségéről és Ady nagyváradi kapcsolati hálójáról – a költő halálának 103. évfordulóján címmel tartott vetítettképes előadást dr. Boka László. Maga is elismerte, hogy körülbelül három órára elegendő anyagot állított össze, így például Ady kapcsolati hálóját, a barátokat, kollégákat, szerelmeket épp röviden vázolta a bemutató végén.

Mint elhangzott, a Holnaphoz fűződik Ady Endre egyfajta visszatérése Nagyváradra, ahol 1900 és 1904 között elsősorban publicistaként teljesedik ki, de megtalálja nagy szerelmét, és itt jelenik meg Még egyszer című kötete, amelynek egyes verseit megváltoztatva vagy más címmel az Új versek című kötetbe is átemelte. Az első antológia 1908 szeptemberében jelent meg, az azt megelőző, 1907-es év nehéz Ady számára, meghal Léda asszony édesanyja, meghal leánygyermekük, és az év végére Ady a munkáját is elveszíti. Az irodalomtörténész felidézte Ady első váradi korszakát is, kitérve a városnak arra a kettőségére, amit nemcsak Ady, de például Szabó Dezső és mások is említenek.

Lényegében 1908-ban tehát a második váradi korszak kezdődik Ady számára, az év szeptemberében jelenik meg az első Holnap-antológia. Ebben, akárcsak az 1909-ben megjelent második válogatásban Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka kap helyett, az első válogatásban Adyé az antológia körülbelül fele, a másodikban már 15-15 vers jelenik meg mindegyiküktől.

Szintén 1908-ban indul el a Nyugat is, de a támadások zöme a Holnapra zúdul, a lapokban és az országgyűlési felszólalásokban is. A magyartalanságtól kezdve az epigonságig mindennel támadják a holnaposokat, holott például Miklós Jutkának az első antológia előtt már jelent meg önálló kötete, a tervezett címek között pedig szerepelt a Hétmagyarok is… Érdekesség például, hogy az 1908 szeptemberében megjelent kötetben már a Holnap Irodalmi Társaság szerepel kiadóként, bár annak alakuló ülését 1908 szeptemberében tartották meg. Az őszi megjelenést a kiadó Singer és Wolfner akarta, hogy ne a nyári uborkaszezonra jelenjen meg a könyv. A köztudatban azért élhet az, hogy az antológia Sonnenfeld-kiadás, mert Sonnenfeld Gusztáv készítette a borítót.

A Holnap ugyanakkor hatott másokra is, 1909-ben például Kolozsváron jelenik meg a Közös úton című antológia, Miskolcon pedig Heten vagyunk címmel jelentkeznek fiatal szerzők, köztük Kaffka Margit, hangzott el az előadáson.