A kolozsvári Farkas utcai ház felújítása közben rendkívül értékes, késő reneszánsz kori falképekre bukkantak a restaurátorok. Arról, hogy mi lesz ezekkel a falképekkel, illetve hogy mi működik majd az impozáns ingatlanban, Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület missziói és diakóniai referense, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület korábbi ügyvezetője beszélt a Maszolnak. FRISSÍTÉS: Weisz Attila művészettörténész szerint nem csak a festmények feltárása, de a falon levő írások tanulmányozása és értelmezése is rendkívül fontos lenne, mivel ezáltal bepillantást nyernénk a 18. század reformátusok írásos kultúrájába.

Az éppen felújítás alatt álló kolozsvári Herepei-házban ifjúsági központot hoz létre az Erdélyi Református Egyházkerület, tudtuk meg Tussay Szilárdtól. Kiemelte, egy olyan intézményt álmodtak meg, amely megszólítja a kolozsvári és az erdélyi magyar református fiatalokat.

Az ifjúsági központ Kolozsvár szívében kap helyet, viszont az óparókia felújításakor több váratlan leletre bukkantak a szakemberek, az egyik legfontosabb kutatási eredményt a reneszánsz kori falképtöredékek képezik, amely a Herepei-ház legnagyobb helyiségében, az utcára néző egykori tanácsteremben találták meg. A felfedezés egyedülállónak számít Kolozsváron, mindemellett a ház a város egyik olyan műemléke, amely négy évszázad nyomát is magán viseli.

Tussay Szilárd a Maszol megkeresésére elmondta, kellemes meglepetésként érte őket a felfedezés, „hogy a múlt ott van a falon és emlékeztet arra, hogy Kolozsvár egyik legrégebbi épületében van. Egy nagyon szép jelképe annak, hogy a jövő és a jelen, az ifjúság ott fog működni és tevékenykedni a múltra emlékezve”, fejtegette. Hozzátette: egy nyitott ifjúsági központot terveznek, az épület adottságainak köszönhetően lehetőség is van erre, hogy tereket különítsenek el, ezért az adminisztratív munkától könnyen le lehet választani az előadói teret, ahol bárki megtekintheti a falfestményeket.

Az Herepei-ház a református egyházkerület Ifjúsági Keresztyén Egyesületének (IKE) lesz az új központja. Tussay Szilárd elmondása alapján „innen zajlik majd az ifjúsági munkának a teljes országos adminisztrálása, illetve ide kerül a jelenlegi Bocskai térről a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) is”.

FRISSÍTÉS: Két falképréteget találtak

Weisz Attila művészettörténész a Maszol érdeklődésére elmondta, a Herepei-ház évszázadokig a kolozsvári belvárosi református egyházközség parókiaépülete volt. Az 1930-as években költözött át a parókia a szemközti épületbe, azóta a Herepei-házat családoknak, szervezeteknek adták ki. Az elmúlt időszakban az egyházközség úgy döntött, hogy az épületet felújíttatja, és az IKE használatába adja. Ekkor kezdődtek el a kutatások, melyeknek során sok érdekes lelet került elő, többek között a régi tanácsterem falképei is.

Az óparókia egykori tanácstermében két újkori falképréteg található a 17. és a 18. századból. Az első rétegből kevesebb maradt fent, mondja Weisz Attila, aki a keletkezésének dátumát nagyjából 1651 utánra helyezi. A művészettörténész hozzátette: a falfestmény állapota és a kutatóablakok mérete miatt a szakértők is csak sejteni vélik, hogy mit ábrázolhat.

„A második réteg nagyjából száz évvel későbbi. 1751-ben az épület külső és belső átalakításon esett át, ekkor a szóban forgó termet beboltozták, és erre a boltozatra és az oldalfalakra festettek különféle indás, leveles, nagyon színes díszítőmotívumokat” – magyarázta Weisz Attila. A motívumok körülvesznek kis feliratokat, amelyeket egyelőre nem tudtak elolvasni, de a szakértők feltételezései szerint erkölcsi szentenciákat írtak a falra, ami megfelelt a kor divatjának.

A Farkas-utcai házban talált falfestmények ritka felfedezésnek tekinthetők, ugyanis a történészek kevés 17–18. századi kolozsvári falképfestészeti emlékről tudnak. Weisz Attila szerint írásos források jelzik ugyan, hogy léteztek hasonló falfestmények Kolozsváron, de ezek még nem kerültek elő.

A művészettörténész fontosnak tartaná a falképek teljeskörű feltárását, hiszen megfoghatatlan értékű kultúrtörténeti kincset találtak. Weisz Attila szerint nem csak a festmények feltárása, de a falon levő írások tanulmányozása és értelmezése is rendkívül fontos lenne, mivel ezáltal bepillantást nyernénk a 18. század reformátusok írásos kultúrájába.