Római falrétegre épített Árpád-kori templom maradványait találták meg a Kolozsvártól mintegy 60 kilométerre található Szilágy megyei Sztánán. Csók Zsolt, a feltárást vezető régész mutatta meg lapunknak a helyszínt.

A kis kalotaszegi falu református templomának felújítási tervét 2016-ban készítették el, ekkor fedezték fel, hogy a templom északi részén van egy kőstruktúra, amely srégen vezet ki a templom fala alól, és ez a falréteg tele volt római kerámiával. A templom belsejében folytatott ásatások során pedig újabb meglepetés várta a régészeket: egy Árpád-kori templom maradványait találták meg, amelyek a római falrétegre voltak ráépítve.

Csók Zsolt szerint a munkálatok kezdetén még nem lehetett tudni, hogy egy Árpád-kori templom maradványaira fognak bukkanni, de azt sejtették, hogy valahol a közelben lennie kell egy korai templomnak, mivel már a 13. században említik a források Sztánát, mint falut. Tavaly kezdték el a templom belsejében az ásatást, és miután kivitték a padokat és felvették a padlószerkezetet, megtaláltak egy félköríves Árpád-kori kicsi szentélyt és az oltárasztal helyét, amely egy római kori masszív oszloptalapzatra volt ráépítve.

Magas rangú római tisztségviselő nyári lakosztályát találták meg

A római falról először azt hitték, hogy egy egyszerű villa rustica, azaz a földbirtok központjában levő lakóház és annak épületei, ám később a falak vastagságából és az oszloptalapzatból arra következtettek, hogy egy nagyon masszív épület lehetett, gyakorlatilag egy palota. „A térségben van a birodalmi út is, a via imperialis, ezért valószínű, hogy egy tehetős római polgárnak lehetett a nyári lakosztálya, és ha ilyen struktúrák vannak, ez nem lehetett akárki, minimum egy napocai guvernátor kellett, hogy legyen” – magyarázta Csók Zsolt.

Mint fogalmazott, a szakemberek korábban már sejtették, hogy van római lelet a környéken, mivel mérföldkövet is találtak Sztánán, de nem gondolták, hogy pont a templom alatt fognak rábukkanni. A régész arról is beszélt, hogy szeretné, ha a közösségnek is haszna lenne abból, amit most a felszínre hoztak, ha mindenki láthatná a feltárt tárgyakat. A szentélyt mindenképpen meg szeretnék mutatni a nagyközönségnek is, ám egyelőre kérdéses, hogy milyen formában. Jelenleg a templom belső terének csak egy része van feltárva, ezután következik a teljes feltárás, és a hajóban is elkezdődik a kutatás. Mivel komplex leletegyüttesre bukkantak, Csók Zsolt jó ötletnek tartaná, hogy nyári régészeti táborokat szervezzenek a helyszínen, ahol a fiatal régészhallgatók kipróbálhatják magukat.

Kapcsolódó

Bethlen Gábor konstantinápolyi követének a kriptáját találták meg a székelyföldi Gyulakután

A régészeket egy karikagyűrű vezette nyomra.

ásatás régészeti lelet Gyulakuta

„Ha az ember ide belép, visszaröpülhet a múltba”

A templom lelkésze, Papp Hunor megkeresésünkre elmondta: nagyon örül annak, hogy Sztánán találták meg a három korszakot felölelő leleteket. Mint fogalmazott, szeretnék majd ezt megmutatni az odalátogatóknak is, hogy lássák, „régi múltja van a közösségnek”. Ötletként felvetette, hogy akár egy Árpád-kori és egy római kori részt is berendezhetnének, ám ő elsősorban azt szeretné, ha a templom Isten házaként funkcionálna. „Ha az ember ide belép, visszaröpülhet jó sok időt a múltba. Azt szeretném, ha az oszloptartó, amit a szentélyben találtak, odakerülne a templom közepébe, egy új úrasztalával kiegészítve, hogy a kis közösségünk megmutathassa ékességét” – fogalmazott.

A lelkész egyedül azt sajnálja, hogy freskók nem kerültek elő, ám mivel még nincs minden feltárva, reméli, hogy a további kutatások során előkerülnek még érdekes leletek. Hozzáetette, hogy mindenképpen szeretnének az idén nagy lépéseket tenni, és remélik, hogy az év végére befejeződhet a templom felújítása.

A régészeti feltárást az Erdélyi Református Egyházkerület támogatja. Csók Zsolt régész szerint 2018 óta, amióta a nagyléptékű befektetés elkezdődött, több templomot is felfedeztek, ennek köszönhetően pedig „gyakorlatilag sikerült átírni egy jó nagy részét a korai Erdély történetének”.