Értékes, 16-ik századi magyar és lengyel pénzérmékre bukkantak

Egy tizenhatodik századi, 36 pénzérmét tartalmazó leletet találtak a Szilágy megyei Almásszentmária település határában. Bárkié is volt a körülbelül 450 évvel ezelőtt elhagyott összeg, az biztos, hogy nem volt szegény ember – állapították meg a régészek.

A megyei múzeum archeológusai, Horea Pop és Emanoil Pripon hitelesítették a leletet, amelynek egy részét először egy nem hivatásos, régészeti szenvedélyének élő személy juttatott el az intézménybe.  A zilahi fiatalember tavaly szeptemberben egy fémdetektor segítségével bukkant rá a leletre Almásszentmária település közelében, ahol először csak hat középkori pénzérmét talált.

A felfedezés után értesítette az illetékes hatóságokat, és megadta a lelőhely pontos koordinátáit is. Fennállt a lehetősége annak, hogy a helyszínen ennél több pénzérmét is találnak, ezért két hivatásos régész ment ki a helyszínre, az egyikük numizmatikában szakosodott archeológus. Az ott végezett további kutatások eredményeként még harminc pénzérmét találtak.

Fotók: Szilágy Megyei Művészeti és Történeti Múzeum

A begyűjtés után a múzeumban elkezdték a lelet anyagának restaurálását, ennek köszönhetően tudták megállapítani, hogy hol, milyen uralkodó nevében, kinek a tervei alapján és melyik évben adták ki az egyes pénzérméket.

A középkori fizetőeszközöket különböző országokban verték 1551 és 1599 között. Van lengyelországi pénzverdében,  Litvániában, a lettországi Rigában, valamint Magyarországon kiadott érme is közöttük. A kivétel nélkül ezüstből készült pénzérméket II. Zsigmond Ágost és III. Zsigmond lengyel király, Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint I. Ferdinánd és Rudolf magyar király uralkodása alatt adták ki.

„Erdélyben a 16-ik században a javak és szolgáltatások árát dénárban fejezték ki. Az almásszentmáriai lelet értéke 314 akkori dénárnak felel meg, vagyis valamivel több mint három tallérnak. Egy lengyelországi verdében készült pénzérme értéke ekkor három dénár volt. Ez az összeg egy gyalogos zsoldos katona havi bére lehetett, ők ugyanis három tallér fizetséget kaptak egy hónapra. De az is lehetséges, hogy a lelet egy kereskedelmi ügylet eredménye, amelyet elveszíthetett akkori tulajdonosa, egy helyi lakos vagy egy kereskedő” – közölték a régészek.

A megtisztított pénzérmék

Hogy érzékeltessék a lelet értékét, a múzeum munkatársai néhány korabeli kolozsvári piaci árat is közöltek: 1600-ban egy juh 32, egy malac 30-35, egy lúd 16, egy tyúk 8-12 dénárba került. A mostani lelettel tehát hat juhot vagy kilenc malacot lehetett volna vásárolni.

A kutatások során a régészek nem találtak semmilyen arra utaló jelet, hogy a pénzérméket valamilyen kerámiából vagy fémből készült tárolóban tartották volna. Feltehetően az összeg eredetileg egy bőrből vagy vászonból készült zacskóban volt, ami az idők során elenyészett.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?