banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Kalmár Ferenc: „Első helyen a kisebbségvédelem előmozdítása”

Megszólalt a héten a vajdasági Magyar Szóban Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa és exkluzív interjút adott a napilap főszerkesztőjének, Varjú Mártának, annak apropóján, hogy május 21-től fél éven át Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét.

A KDNP-s politikus, aki egyúttal a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok magyar társelnöke is, elmondta: a magyar elnökség révén vissza nem térő lehetőség kínálkozik a nemzeti kisebbségek jogai kérdéskőrének előremozdításában. Erre a tisztségre felkészülve, melyet most Németországtól vett át és október 17-én fog átadni Olaszországnak, a magyar kormány jóváhagyta az elnökség alatt hangsúlyosan képviselendő magyar prioritásokat. Ezek között első helyen a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása áll.

Kalmár elmondta: szemben a szűkkeblű Európai Unióval az Európa Tanácsot az európai demokrácia műhelyeként lehet jellemezni, ahol a kilencvenes években megszülethetett a kisebbségvédelmi keretegyezmény valamint a kisebbségi és regionális nyelvek kártája. Ez a két dokumentum

azóta is az európai nemzeti kisebbségvédelem alapjait képezi. Ily módon esély kínálkozik arra, hogy az Európa Tanácsban a magyar elnökség ideje alatt szervezett nemzetközi konferenciákon és más fórumokon is érveljenek a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal közösen kidolgozott, A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az Európai Unióban elnevezésű dokumentum-csomag érdekében, mely egységes európai jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségvédelem területén.Kalmár Ferenc miniszteri biztos, a kisebbségi vegyes bizottságok magyar társelnöke l Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Néhány hete lapunkban beszámoltunk arról, hogy Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa úgy nyilatkozott Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu április 28-i tárgyalásairól: évtizedes patthelyzetet oldott fel a gyulai magyar–román külügyminiszteri találkozó”. Ezt a megszólalását ismertetve arról is szóltunk: a hat kormányközi kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke kitért arra, hogy Magyarország május 21-én veszi át az Európa Tanács (ET) elnöki pozícióját, és proaktív elnökségre készül. Ennek jegyében a magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását tekinti legfontosabb céljának.

Azóta megtörtént az elnökváltás a testület élén, ugyanis múlt pénteken, Európa egyik legnagyobb városházának, a hamburgi Rathausnak a patinás dísztermében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter átvette az ET főtitkára, a horvát Marija Pejčinović Burić jelenlétében Heiko Maas német külügyminisztertől az ET Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnökségét.

Ami az ET e testületének magyar elnöksége külpolitikai jelentőségét illeti ebben mindenekelőtt az említendő, hogy ez a szerepvállalás komoly lehetőséget ad a magyar kormány számára, hogy elősegítse a kelet-nyugati párbeszéd újraindítását, ami korántsem tűnik könnyű feladatnak, főleg a legfrissebb fejlemények tükrében. Hogy az Orbán-kabinet ennek érdekében meg is fog kísérelni minden tőle telhetőt megtenni a következő hat hónapban, az borítékolható, hiszen erre már most, az elnökség átvételekor nyilvános vállalást tett.

Erre bizonyíték mindaz, amit a testület tanácskozása után Szijjártó Péter Hamburgban a magyar közmédiának adott nyilatkozatában elmondott. Ebben kifejtette: az ET munkájában az uniós tagállamok mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve „jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként” hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.”

Amit ezt követően külön hangsúlyozott, annak immár a magyar nemzetpolitika szempontjából van különleges jelentősége. A Németországtól átvett elnökség programjáról szólva a magyar külügyi és külgazdasági tárca irányítója kiemelte, hogy Magyarország történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt „különösen érzékeny” kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét. Ezért e jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez majd a magyar elnökség.

Szólt arról is, hogy emellett még másik két súlyponti témára fognak összpontosítani az elnökség hónapjaiban. Így a nemzeti kisebbségek védelme mellett a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak oltalmazásának szükségességére is fókuszálni fognak.A magyar elnökség átvétele az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában l Fotó: Szijjártó Péter Facebook oldala

A magyar külügyi tárca vezetőjének az „Észak Velencéjében” tartott múlt pénteki sajtótájékoztatója értelemszerűen nem részletezhette a konkrétumok szintjén a tervezett kezdeményezéseket. Azokról viszont gyakorlatilag azonnal, már másnap kimerítő tájékoztatást kaphatott a közvélemény abból az exkluzív interjúból, melyet Kalmár Ferenc adott a vajdasági Magyar Szó főszerkesztőjének, Varjú Mártának. Kettőjük beszélgetését kívánjuk ezúttal bemutatni az olvasóinknak.

Mielőtt rátérnénk a „Első helyen a kisebbségvédelem előmozdítása” címmel megjelent interjú ismertetésére, hadd áruljuk el az ismert és a kisebbségvédelem terén már régóta következetesen küzdő Kalmár Ferencről néhány olyan biográfiai adatot, aminek ismeretében talán még inkább érthetővé válik, hogy miért annyira elkötelezett a gondjaink iránt és miért is vált a nemzetközi porondon ismert élharcosává a kisebbségi jogvédelemnek.

A szomszédságpolitika fejlesztéséért felelő diplomata, akinek a nevéhez fűződik az ún. Kalmár-jelentés (az általa összeállított előterjesztés nyomán született meg az ET parlamenti közgyűlésének történelmi jelentőségű emlékezetes 2014-es áprilisi határozata, mely kimondta, hogy középpontba kell állítani a hagyományos nemzeti kisebbségek szempontjából kiemelkedően fontos és védendő jogokat) – szűkebb pátriánkból származik. Brassóban született 1955-ben. Egyetemen Bukarestben tanult, ahol fizikusként végzett 1980-ban, majd Magyarországon képezte magát a budapesti Műszaki Egyetemen.

Itt villamosmérnökként diplomázott 1989-ben. Később mérnök-közgazdász főiskolai végzettséget is szerzett, miközben Szegeden lelt az új otthonra. A három nyelven, franciául és románul felsőfokon, angolul középfokon beszélő Kalmár Ferenc 1991-ben lépett be a politikába kereszténydemokrataként, 2003-ban pedig már a KDNP alelnökévé választották majd három évvel később parlamenti képviselő is lett. 2008-tól pedig a Fidesz szegedi szervezetének is tagja.

E talán nem fölösleges kitérő után lássuk a délvidéki magyar lapnak adott interjúját. Ennek első kérdése azt firtatja: miben fog megnyilvánulni az a szándék, hogy a magyar ET elnökség a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére kíván fókuszálni?

Kalmár válaszában elmondta: a fél év során négy egymásra épülő nemzetközi konferenciát szerveznek. Az elsőre a jövő hónap végén Strasbourgban kerül majd sor, a pandémia miatt várhatóan hibrid formában, ahol az ET jelenlegi nemzeti kisebbségvédelmi lehetőségeit, az eddigi sikereket és kihívásokat fogják áttekinteni. Az előadók között ott lesz a Tanács főtitkára, az ET Parlamenti Közgyűlésének magyarországi és határon túli több tagja, az Emberjogi Bíróság képviselője, illetve a magyar kancelláriaminiszter. A másodikra szeptember elején, Budapesten kerül majd sor, melyen a különböző etnikai kutatóintézetek, így például a Mikó Imre Intézet képviselőinek lesz lehetősége véleményük kifejtésére és munkájuk eredményeinek bemutatására. Ezen bemutatják a Tanács által a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok lehetőségeiről készített jelentést is.

A harmadik, szintén Budapesten megrendezendő fórumon a kisebbségvédelem európai pozitív gyakorlatainak bemutatása történik meg és terítékre kerül a közép-kelet-európai gyakorlatok valamint az autonómiák kérdésköre is. A negyedik értekezletnek ismét Strasbourg ad majd otthont és az a jövőről fog szólni. Erre neves politikusokat és szakembereket fognak meghívni. Szeretnék – hangsúlyozta Kalmár – hogy ők, a legilletékesebbek mondjanak véleményt a nemzeti kisebbségvédelem jövőjéről, és arról legfőképpen: „milyen követendő utak vannak/lehetnek annak érdekében, hogy megőrizzük a sokat hangoztatott európai diverzitást, sokszínűséget és nemzeti identitásokat.”

A 47 országot összefogó Európa Tanács jóval több országot ölel fel, mint az Európai Unió, arra viszont nincsenek eszközei, hogy határozatait végrehajtassa. Az EU-nak ezzel szemben lennének, viszont ez a fórum vonakodik attól, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozzon. Ennek a felemás helyzetnek ismeretében joggal kérdez rá beszélgetőtársára Varjú Márta: „Hatással lehet-e az Európa Tanácsnak a kisebbségi kollektív jogokat támogató esetleges állásfoglalása az Unió viszonyulására?”

A válaszból kiderül, a két európai intézmény, az Unió és a Tanács egyelőre sajnos „elbeszél egymás mellett”. Míg előbbi, mivel a tagállamok kormányai eltérően vélekednek a nemzeti kisebbségekről, ódzkodik azok jogaival foglalkozni. Az utóbbi szemlélete viszont ennél sokkal nyitottabb a kérdésben. Nyilván az ET-ben tapasztalható felfogás lehet a jövő útja, de ennek érdekében még rengeteg a tennivaló. Közben azért ne felejtsük. a látszólag súlytalanabb ET sem fegyvertelen: Tekintélyes intézménye az 1949-ben alapított alkotmányjogi szakértőkből álló tekintélyes testülete, a Velencei Bizottság, melynek jogi tanácsait mindenfelé meg szokták az országok szívlelni.

Lássuk, mint mond mindezekről Kalmár Ferenc:

„Az Európai Unió legutóbb a Minority SafePack európai civil kezdeményezés elutasításával újra megmutatta, hogy nem kíván a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozni. Az ET-t viszont úgy lehet jellemezni, mint az európai demokrácia műhelyét, ahol a kilencvenes években megszületett az a két dokumentum, és mindkettő manapság az európai nemzeti kisebbségvédelem alapjait képezi. A kisebbségvédelmi keretegyezményről, valamint a kisebbségi és regionális nyelvek kártájáról van szó. Az aláíró országok számára a két dokumentum előírásai kötelezőek, de nem kikényszeríthetők.Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője, az ET Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevője l Fotó: youtube.com

Ezeken túl több olyan határozat is van, melyek képviselői jelentések alapján készültek – a legfrissebb a Kovács Elvira által jegyzett, ez év áprilisában elfogadott jelentés –, melyek alkalmazása jelentősen javíthatna a nemzeti kisebbségek védelmén. Sajnos mindez a soft law kategóriába tartozik. Bár ha kétoldalú szerződésekben ezekre a szerződő felek hivatkoznak, akkor kötelezővé válnak. Erre van példa, mind a magyar–román, mind a magyar–szlovák alapszerződésben hivatkoznak a felek az ET 1201-es határozatára.

Sajnos az EU és az ET között inkább egyfajta versengést tapasztalunk, minthogy együttműködés volna. Pedig az ET-ben nagyon sok európai probléma kerül terítékre és kidolgozásra. Ezeket az Unió és intézményei használhatnák, hogy megalkossák a megfelelő kötelező érvényű szabályozást. Reméljük, a jövőben ez megtörténik.”

A remélt együttműködés egyik kézzelfogható eredménye lehetne az Unónak a Minority SafePack kezdeményezéshez való elutasító magatartásának a felülbírálta. Vajon ez ügyben lehet-e számítani a csökönyös álláspont átértékelésére vagy netán a petíció sorsa végleg megpecsételődött? – kérdezi a főszerkesztő.

Beszélgetőpartnerének véleménye szerint nem szabad beletörődni az elutasításba, sőt – úgy látja – van remény akár s kedvező fordulatra is:

„A Minority SafePack sorsa az EU-n belüli demokráciadeficitre világít rá. Tudomásom szerint a kezdeményezők bírósági útra terelik az ügyet. Ez újabb reményt ad, hogy az ügy visszakerül a politikai főasztalra. A régiós kezdeményezés szintén sikeres. Ennek elutasítása csak megerősítené a véleményt, hogy az EU – ezen belül az Európai Bizottság – komoly reformra szorul. Egy demokratikusnak mondott intézmény nem teheti meg, hogy több millió polgára, több országos és regionális parlament, valamint az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyja.”

Kalmár Ferenc Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal közösen készítették el A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az Európai Unióban elnevezésű három – magyar, angol és francia – nyelvű dokumentumot, mely ide kattintva olvasható. Ennek tartalmáról és arról, hogy mi lehet az előterjesztés jövőbeni sorsa, így összegez a diplomata-kisebbségpolitikus:  

„Az általunk készített dokumentum azokat az axióma jellegű elveket tartalmazza, melyek egységes európai jogi keretet biztosíthatnának a nemzeti kisebbségvédelem területén. Az öt alapelv a következő: a nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, hanem európai ügy; a nemzeti kisebbségvédelem alapját az identitásvédelemnek kell képeznie; az identitásvédelemhez szükségesek mind az egyéni, mind a kollektív jogok; a nemzeti identitásnak nem kell feltétlenül követnie az állampolgárságot.

Ennek a két fogalomnak az EU-n belül nem kell antagonisztikusnak lennie, tekintettel a közös értékrendre, gazdasági, politikai, katonai érdekekre. Európában a történelem folyamán a határok gyakran változtak. Például egy Kárpátalján élő embernek élete során legalább ötször kellett volna identitást váltania. Ez képtelenség.Kalmár Ferenc miniszteri biztos és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Kárpátalján a KMKSZ ungvári székházában 2020. január 31-én l Fotó: karpataljalap.net

A nemzeti kisebbségeket államalkotó közösségeknek kell tekinteni azokban az államokban, amelyekben élnek. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazon a területen élnek és alkotnak, értékeket teremtettek, melyek mind Európát, mint az adott országot gyarapítják. Legtöbbször ezek a közösségek több értéket teremtettek az adott régióban, mint az aktuális többségi nemzet.

Ez a dokumentum bemutatásra fog kerülni az Európa Tanácsban elnökségünk ideje alatt, és célunk, hogy az említett alapelvek alapját képezzék egy kötelező érvényű európai keretszabályozásnak. Minden lehetőséget ki fogunk használni e cél elérésére.”

Sajnos terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk a Kalmár Ferenccel készült teljes exkluzív interjú bemutatására. Ugyanakkor, mert megkülönböztetetten fontosnak tartjuk azt, hogy miként vélekedik arról, hogy elképzelhető-e jelentős előrelépés az európai kisebbségvédelemben a kollektív jogok deklarálása nélkül, ami amúgy „vörös posztó” az EU-ban, hadd idézzük végül álláspontját ebben a kérdésben:

„Több országban a kollektív jogok egyes elemeit elfogadja a többségi hatalom. Ezek főleg oktatási, nyelvhasználati jogok. A kollektív jogok teljes elismerése viszont ennél többet jelent. Például a nemzeti jelképek használatát vagy politikai jogokat, beleértve az autonómiát.

Egy közösség nem jelenti a tagok egyszerű tömegét, hiszen a közösség más és magasabb rendű kapcsolatokat is jelent a tagok között. A nemzeti közösségeknek van identitásuk is. Közös nyelv, kultúra. Az ezekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához kollektív jogok kellenek. Ha ez nincs meg, a közösség széteshet, elveszítheti identitását, asszimilálódhat. Ezért állítjuk, hogy a mostanában nagyon hangoztatott elv, miszerint a kisebbségeknek integrálódniuk kell a többségi társadalomba, kollektív jogok biztosítása nélkül asszimilációhoz vezet. Továbbá nem értek egyet azzal a tétellel sem, hogy nem jó, ha párhuzamos társadalmak jönnek létre.

Szülőföldem, Erdély történelmét hozom példának. Mai szóhasználattal ott magyar, német, román társadalmak léteztek, és értéket teremtettek. Mindegyiknek a nyoma megtalálható. Véleményem szerint ha akár Dél-Tirol példáját vesszük, amennyiben megvannak a megfelelő egyeztetési mechanizmusok, ez nem okoz társadalmi feszültségeket. A hatalomnak tudomásul kell venni, hogy a többségi státusz nem hegemóniát, uralkodást jelent a kisebbség felett. Hangsúlyozom: őshonos nemzeti kisebbségekről beszélünk. Ezt azért tartom fontosnak, mert erős a tendencia az őshonos és a bevándorló, migráns kisebbségek összemosására. Számunkra ez elfogadhatatlan.”

Kapcsolódók

Kimaradt?