banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Kalmár Ferenc: évtizedes patthelyzetet oldott fel a gyulai magyar–román külügyminiszteri találkozó

Évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter múlt heti gyulai találkozóján derült ki abból az interjúból, amelyet Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyarromán kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke adott a Krónikának.

Kalmár Ferenc felidézte: az 1996-ban aláírt magyarromán alapszerződés előirányozta a két országban élő nemzeti kisebbségekkel foglalkozó vegyes bizottság létrehozását, amely évente legalább egyszer összeül, hogy megtárgyalja a felmerülő problémákat. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írta alá a két fél, a bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de ez az ülés a jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, és a vitás kérdések lezárására tett 2015-ös majd 2017-es kísérlet is kudarcba fulladt.

A jegyzőkönyvben 18 olyan pont szerepelt, amelyeket nem tárgyaltunk végig. A magyar fél álláspontja az volt, hogy addig szó sem lehet a dokumentum aláírásáról, amíg a 18 pontból álló kérdéskört alaposan át nem tárgyaljuk. A román fél erre azt válaszolta, hogy minden további lépés beleértve az újabb társelnöki találkozókat csak a jegyzőkönyv aláírása után jöhet létre" magyarázta Kalmár Ferenc.

Mint részletezte: a 18 pont között számos restitúciós ügy, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszafordított restitúciója, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügye, a romániai kisebbségi törvény elfogadása, a csángóföldi magyar nyelvű oktatás kérdése szerepel. A miniszteri megbízott hozzátette: végül az a megoldás született, hogy egy széles körben egyeztetett preambulumot írtak, mely kimondja, hogy a vegyes bizottság nyolcadik ülésszakát a 2016-os állapotban zárják le. A 18 pontot amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni a kilencedik ülésszakon tárgyalják. Ezekhez hozzáteszik a 2016 után felmerült problémákat.Forrás: Kalmár Ferenc Facebook-oldala

Végre közös asztalhoz tudunk ülni. Őszre tervezzük a kisebbségi vegyes bizottság plenáris ülésének az összehívását" jelentette ki a társelnök. Kalmár Ferenc megerősítette: Magyarország számára alapkérdés a kollektív jogok ügye, ám a kollektív jogokat sem Románia, sem Szlovákia, sem Ukrajna nem ismeri el. Románia arra hivatkozva utasítja el a magyar felvetést, hogy az alkotmánya egységes nemzetállamként határozza meg, és arra is hivatkozik, hogy Európában nincs olyan dokumentum, amely kötelezővé tenné a kollektív jogok elismerését.

Kalmár Ferenc úgy vélte: az egyéni jogok nem elegendők az identitás és a közösségek megőrzésére. Álláspontunk szerint a kollektív jogok garantálása nélkül a többségi társadalomba való integráció egyenlő az asszimilációval. Mi nem támogatjuk az asszimiláció semmilyen formáját!" jelentette ki a diplomata.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy Magyarország május 21-én veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját, és proaktív elnökségre készül. A magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását tekinti legfontosabb céljának. Ezért négy konferenciát terveznek, amelyeken a kollektív jogok elismerését kívánják propagálni Európában.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?