banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Az oltásigazolások elismerését is kezdeményezték a magyar–román külügyminiszteri találkozón

A kisebbségvédelmi egyezmény aláírása és a két új román–magyar határátkelőhely megnyitásáról szóló megállapodás mellett a koronavírus elleni oltási igazolás kölcsönös elismerésének a kezdeményezése is fontos témája volt a múlt szerdai külügyminiszteri találkozónak Gyulán – tájékoztatta a Maszolt Faragó Péter parlamenti képviselő.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke tagja volt a Bogdan Aurescu külügyminiszter vezette delegációnak, amelyik Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel és küldöttségével több kétoldalú megállapodást is aláírt.

Faragó Péter ezek közül kiemelte a két új határátkelőhely megnyitásáról szóló egyezményt, amit a román–magyar határ menti térségben lakók életét jelentősen megkönnyítő döntésnek nevezett. Emlékeztetett: az RMDSZ régóta kérte a magyar és a román kormányt, hogy a 2013-ban európai uniós támogatással megépült vagy megújult utakat napi rendszerességgel használhassák a határ két oldalán élők. A honatya szerint a helybéliek „frusztrálva” nézték, hogy nem közlekedhetnek az új utakon, amelyek jelentősen – tíz húsz, akár harminc kilométerrel is – lerövidítik a távolságot két szomszédos (romániai és magyarországi) település között. 2017 februárjától hétvégente néhány órára megnyitották ezeken az utakon is határt, de ez korátnsem elégítette ki az igényeket.

„Románia európai uniós csatlakozása óta intenzívebbek a határon átnyúló üzleti kapcsolatok, ráadásul nagyon sokan rendelkeznek a határ másik oldalán is ingatlannal, akár hétvégi házzal, akár családi otthonnal, és ők napi ingázóknak minősülnek. Ez nem csak magyar ügy, mert sok román nemzetiségű is áttelepedett az olcsó ingatlanárak miatt, de a mai napig visszajárnak dolgozni” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.

Az úgynevezett hétvégi határátkelőhelyek az alábbiak:

Arad és Csongrád-Csanád megye között:

  • Nagylak–Csanádpalota

Arad és Békés megye között:

  • Kisvarjas–Dombegyház
  • Ottlaka–Elek
  • Feketegyarmat–Dénesmajor

Bihar és Hajdú-Bihar megye között:

  • Biharfélegyháza–Pocsaj
  • Körösszeg–Körösnagyharkány
  • Érkenéz–Bagamér

Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között:

  • Károlypuszta–Ömböly
  • Szárazberek–Garbolc
  • Nagypeleske–Zajta

A megállapodás értelmében a tíz átkelőhely közül először a két legforgalmasabbat, a Kisvarjas–Dombegyház és az Ottlaka–Elek közöttit állandósítják, és az ígéret szerint a román fél őszire kiépíti a kiszolgáló infrastruktúrát (mivel Magyarország már a schengeni övezet tagja azon az oldalon úgynevezett „schengeni feltételeket” kell biztosítani), ami után, ha nem is éjjel-nappal, de legalábbis reggeltől estig a hét minden napján áthaladhat majd a személyforgalom, illetve a 3,5 tonnát nem meghaladó tehergépjárművek is.

A román küldöttség tagjaként részt vettem Bogdan Aurescu román külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar...

Közzétette: Faragó Péter – 2021. április 28., szerda

„A román fél mindig azzal halogatta az infrastruktúra megépítését az elmúlt közel tíz évben, hogy előbb-utóbb bekövetkezik majd Románia schengeni csatlakozása, és akkor úgyis megszűnik a határellenőrzés, de látjuk, hogy ez még mindig nem valósult meg, sőt nem is sejtjük a csatlakozás időpontját. Azzal, hogy az RMDSZ tavaly szerepet vállalt az új román kormánykoalícióban, sikerült előrébb lépni az ügyben, ez is az érdekvédelmi szövetség egyik eredménye, aminek a helyi közösségek látják majd nagy hasznát” – mondta Faragó Péter, hozzátéve, hogy később a többi hétvégi határátkelőt is szeretnék állandósítani. Az EU-támogatással felépült vagy megújult utakat az első világháború végéig napi rendszerességgel használták az ott élők, de a határok módosításával és lezárásával azok már nem vezettek sehová, idővel pedig tönkrementek.

Kisebbségvédelmi egyezmény és oltási igazolások elismerése

Faragó közlése szerint az RMDSZ „közvetítő szerepének” köszönhetően enyhülni látszik az elmúlt időszak elhidegült román–magyar kapcsolata, és nagy eredménynek nevezte, hogy Gyulán végre sikerült lezárni és aláírni a két ország közötti kisebbségvédelmi memorandumot, amire tíz évet kellett várni.

„A jegyzőkönyvek készen voltak, azonban a két fél nem tudott megegyezni a pontos megfogalmazásokban. Végül a jegyzőkönyvbe bekerültek a két ország által további prioritásoknak tartott ügyek, az, hogy ki, mit tart negatívumnak, hogyan képzelik el a továbblépést. Az aláírás szükséges volt ahhoz, hogy a két ország munkacsoportjai minél hamarabb tudjanak összeülni, és folytathassák azokat a megbeszéléseket, amelyek a két országban élő nemzeti kisebbségek jogos igényeiről szólnak” – nyilatkozta a politikus.

Az Arad megyei RMDSZ-elnök elmondta azt is, hogy az együttes román–magyar kormányülések újrakezdéséről Gyulán nem esett szó, viszont a külügyminiszerek kezdeményezték a koronavírus elleni oltások igazolásának kölcsönös elismerését, és remélhetőleg már a közeljövőben megállapodás születik erről. Ha ez megtörténik, akkor az oltási igazolással rendelkező erdélyi magyarok zavartalanul beutazhatnak Magyarországra, és igénybe vehetik mindazokat a szolgálaltásokat, amelyeket a magyarországiak számára az úgynevezett védettségi igazolvány biztosít.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?