FRISSÍTVE - A közös érdekek felismerésén alapuló gyakorlati sikerek a bizalomépítést szolgálják a magyar–román kapcsolatokban, ami a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó kényes témák esetében is megnöveli a siker reményét – hangoztatta Szijjártó Péter csütörtökön Bukarestben, ahol az új román kormány több tagjával találkozott.

A külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának elmondta: román kollégáival egyebek között arról állapodtak meg, hogy 2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőket engedélyeznek.

Szijjártó szerint a két nép ezer szálon kötődik egymáshoz, Románia és Magyarország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési kötődései pedig egyértelművé teszik, hogy kölcsönösen érdekeltek egymás fejlődésében. Bebizonyosodott továbbá, hogy a világjárvány gazdasági kérdés is, valamint az is, hogy a partereikkel együttműködő országok tudják a legjobban kezelni a járvány gazdasági következményeit.

Rámutatott: Románia a negyedik legfontosabb exportpiac Magyarország számára, és az Erdélyben élő jelentős magyar közösség miatt is kritikus fontosságúak a két ország közti összeköttetések. „Vannak közös érdekek, amelyekért együtt lépünk fel Brüsszelben, vannak közös beruházások. A magyar–szlovák és magyar–szerb kapcsolatok mintájára ezek a gyakorlati sikerek kellő alapot fognak adni a magasabb szintű bizalomnak, amelynek nyomán pedig a forró, kényes témákat is, amelyek alapvetően a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódnak, a siker reményével tudjuk megvitatni" – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter román kollégáján, Bogdan Aurescu külügyminiszteren kívül Claudiu Năsui gazdasági, Cătălin Drulă közlekedési, Virgil Popescu energiaügyi és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is találkozott. Egyebek között arról állapodtak meg, hogy 2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőket engedélyeznek. Mint mondta: nevetséges és egyben szomorú, hogy létezik tíz olyan, határon átvezető út, amely megépült, közelebb hozhatná egymáshoz a határ mentén élő közösségeket és településeket, de ezek használatát még nem engedélyezték. A magyar fél vállalja a határellenőrzési infrastruktúra kiépítését, és azt kéri román partnerektől, hogy a tíz út használatba vételét engedélyezze.

Cseke Attila: tartalommal töltsük meg az együttműködést
Szijjártó Pétert hivatalában fogadta Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter is. A két tárcavezető megegyezett: tartalommal kell megtölteni a meglévő együttműködési lehetőségeket, amelyek az elmúlt években elmaradtak. Pékdául két ország 2001-ben elindított egy területfejlesztési, város- és településrendezési együttműködést, amely azonban az elmúlt években nem hozott eredményt, de fontosnak tartják a közlekedési infrastruktúra összekötését is. „Prioritással kezeljük az autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat összekötését, illetve a vasútvonal fejlesztését” – hangsúlyozta a megbeszélésen Cseke Attila. (RMDSZ Tájékoztató)

Energetikai együttműködések

Szijjártó Péter rámutatott: közös a két ország érdeke abban is, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó gázmezőin mielőbb meginduljon a gáz kitermelése, hiszen ez Magyarország számára újabb gázbeszerzési forrást jelentene. Csütörtökön megállapodtak arról, hogy amennyiben megindul a fekete-tengeri gázkitermelés, a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezeték kapacitását megduplázzák, a jelenlegi 1,75 milliárdról 4,4 milliárd köbméterre bővítik, megnyitva a román gáz előtt a magyar – és Magyarországon keresztül – a többi közép- és nyugat-európai piacot.

A külgazdasági és külügyminiszer több olyan közös érdeket is említett, amelyben a román féllel együtt akarnak fellépni Brüsszelben. Ezek egyike a nukleáris energia ügye, amelynek használatát az európai energiaszabályozás jelenleg háttérbe próbálja szorítani.

Közös érdek Bulgária és Görögország gázvezetékrendszerének mielőbbi összekötése is, amely hozzáférést biztosíthat Románia és Magyarország számára is a déli gázszállítási útvonalhoz, amely a Kaukázusból, később pedig a Közép-Ázsiából származó gázt juttathatja el ebbe a térségbe. Közösen fognak fellépni annak érdekében is, hogy az úgynevezett uniós „mobilitási csomagot” a jövőben ne érvényesítsék, mert az hátrányos helyzetbe hozza a közép-európai – köztük a magyar és román – szállítmányozási vállalatokat.

Szijjártó Péter a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is egyeztetett. Kifejezte meggyőződését: a két ország közeledését szolgálja az is, hogy – kormányzati szerepvállalása révén – a romániai magyarok képviselete részese a Románia számára fontos döntések meghozatalának.

FRISSÍTÉS: Kelemen Hunor meggyőződése, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, a román-magyar kétoldalú kapcsolatok javítása segíteni fog abban is, hogy a romániai magyar emberek otthon érezhessék magukat szülőföldjükön, és biztos jövőt tudjanak tervezni. „Hosszú évek után először érzem úgy, hogy megnyílik a lehetősége, a perspektívája annak, hogy a román-magyar kormányközi kapcsolatokat különböző területeken és összességében is jobbá tegyük a következő években” – szögezte le a szövetségi elnök.

Úgy értékelte: helyes döntés volt az RMDSZ belépése a bukaresti kormánykoalícióba, ami újabb hidak képzésének lehetőségét hordozza Magyarország és Románia között. Ez még inkább egymásra utalttá tudta tenni a két országot, még világosabbá tette: nem az ellenségeskedésnek van itt az ideje, ha hajlandóak és képesek vagyunk a közös érdekekből kiindulni, az mind Magyarország, mind Románia súlyát és sikerességét, erejét meg fogja növelni – hangoztatta Szijjártó Péter.