banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

„A Minority SafePack ügye a magyarság elmúlt száz évének kálváriáját is jól mutatja”

Megszólalt a héten a Gondolában Őry Péter, a felvidéki Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Társulás elnöke és az Ötvenmilliós európai kisebbség – Brüsszel közömbös címmel megjelent interjújában elmondta: az általa vezetett civil szervezet nemrég aláírásgyűjtést kezdeményezett annak elérése érdekében, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül az európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását célzó Minority SafePack polgári kezdeményezéssel kapcsolatban januárban hozott negatív döntését.

 Őry úgy véli: azzal, hogy „a sikeres aláírásgyűjtést követően a cselekvés – a jogalkotás megkezdése – helyett a Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta”, semmibe vette nemcsak az Unió összlakossága több mint tíz százalékát kitevő őshonos kisebbségeinek a legitim akaratát és a luxemburgi Európai Bíróság vonatkozó ítéletét. Ugyanis a petíció elutasításával „ötvenmillió polgárának azt üzente: nem érdekel, mit akartok, s nem csupán a sikeres petíciót, hanem saját „legfőbb” jogi ügydöntnöke ítéletét is a kukába dobta.”

Ilyen körülmények között a felvidéki kezdeményező szolidaritási csoport „motorja”, aki az akcióban számit szűkebb pátriáján kívül Kárpát-medencei, sőt összeurópai támogatásra is, úgy látja: „Nincs más lehetőségünk, mint újra a bíróság elé citálni az Európai Bizottságot; újabb döntést kérni arról, ami egyszer már eldöntetett.”Fotó: FUEN

Az európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását megcélzó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack hányatott sorsot ért meg, mivel uniós regisztrálásához és az aláírásgyűjtés megindításához az EU Bíróságának jóváhagyó ítéletére is szükség volt azt követően, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezés bejegyzését hatáskörhiányra hivatkozva elutasította. A bíróság visszaigazolta, hogy polgári kezdeményezésünk 9 pontja esetében fennáll az uniós szabályozás jogosultsága. A Minority SafePack ezt követően sikeres polgári kezdeményezésként került újra az Európai Bizottság asztalára, s legnagyobb megdöbbenésünkre az Európai Bizottság 2021. január 15-én olyan döntést hozott, hogy nem indít jogalkotást a hatályos szabályozásnak minden ponton eleget tévő Minority SafePack polgári kezdeményezés javaslatai alapján.

Az Európai Bizottság ezen döntését nem fogadhatjuk el és nem hagyhatjuk szó nélkül. Ezért mi, a szlovákiai magyar őshonos nemzeti kisebbség politikai pártjainak, civil és társadalmi szervezeteinek elöljárói közös nyilatkozatban szólítjuk fel az Európai Bizottságot a Minority SafePack sikeres polgári kezdeményezést elutasító döntésének felülbírálatára, felkérve egyben az Európai Parlamentet és a Régiók Bizottságát az európai őshonos nemzeti közösségek/kisebbségek e törekvésének támogatására.

Nyilatkozatunkhoz támogató aláírásokat gyűjtünk az érintett őshonos népcsoportok képviselőitől, polgármesterektől, elöljáróktól, a Kárpát-medencei magyar kisebbségek és az európai őshonos kisebbségek civil szervezeteitől is. A Pro Civis Polgári Társulás, mint a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet a magáénak érzi ezt a nyilatkozatot, ezért megindítja a támogató aláírások gyűjtését a szlovákiai magyarok által lakott régiókban, illetve a magyarok érdekeit képviselő civil és érdekvédelmi szervezetek soraiban.

Annak az eddig sajnos nem kellő mértékű Kárpát-medencei visszhangot kapott Nyilatkozat az európai kisebbségvédelmi jogalkotás támogatásáról címet viselő dokumentumnak a preambulumát idéztük fentebb, melyet Csallóközcsütörtökön tett közzé április 26-án 28 felvidéki magyar polgármester, illetve megyei képviselő. Az aláírók között ott találjuk a kezdeményező Őry Péter helyi településvezetőt, az MKP Országos Tanácsának volt elnöke mellett a szlovákiai magyar párt két volt első emberét, Menyhárt Józsefet és Berényi Józsefet (utóbbi jelenleg az MKP általános alelnöke), Farkas Iván MKP szakmai alelnököt, az Összefogás alelnökeit, Orosz Örsöt és Agócs Gergelyt, továbbá számos más ismert személyiségét a szlovákiai magyar önkormányzatoknak.

Az öt pontból álló nyilatkozat előbb felszólítja a bizottságot, hogy vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait, majd felkéri az Európai Parlamentet és a Régiók Bizottságát, hogy ismét tűzzék napirendre a kisebbségvédelem ügyét és nyomatékosítsák azt az Európai Bizottság felé. Ezt követően megkéri „Szlovákia európai parlamenti képviselőit, az Európai Parlament nemzeti kisebbségekhez tartozó, valamint magyar nemzetiségű képviselőit, a Régiók Bizottságának képviselőit, hogy munkájuk során kezeljék prioritásként az európai őshonos kisebbségek ügyének előmozdítását és olyan intézkedések elfogadását, amelyek az európai nyelvi és kulturális sokszínűség kiteljesedését célozzák meg.”

A dokumentum negyedik pontjában kérik a bizottságot, hogy „a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést is.”  A záró pontban pedig a következő elvárás fogalmazódik meg: „felkérjük Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzatait, csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.”

A hivatkozott állásfoglalás annak a tíz éve alapított Pro Civis Polgári Társulásnak a kezdeményezésére született meg, mely rendszeresen felméri, mennyire érvényesülnek az egyes felvidéki településeken a helyiek anyanyelven történő tájékoztatására vonatkozó jogai. Emellett szervezi az önkormányzati szabadegyetemeket, továbbá igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy felvidéki magyar önkormányzatok, valamint az ottani honfitársaink akarjanak és tudjanak is élni az anyanyelvhasználati jogaikkal.Potápi Árpád János a törvénytár weboldal  komáromi bemutatóján l Fotó: Pro Civis Polgári Társulás

Szerteágazó, gyakorlati téren is megmutatkozó érdekvédelmi tevékenységükről hosszabban is lehetne értekezni. Viszont most megelégednénk csak talán két legfontosabb vívmányuk felemlegetésével. Az egyik az, hogy a Potápi Árpád János vezette Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával sikerült létrehozniuk www.torvenytar.sk címen az első magyar nyelvű elektronikus törvénytárat Szlovákiában, ahol még az egyes törvénymódosítások és időállapotok is visszakérhetők. A másik pedig az Önkormányzati Szemle című folyóirat.

A Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Őry Péter, Csallóközcsütörtök eddig négyszer is megválasztott polgármestere, aki tömegtájékoztatást tanult, ismertséget pedig ifjúsági vezetőként még egyetemistaként szerzett magának a hajdani felvidéki, Tusványos-jellegű, 1991 és 2002 között működő ún. Madarászi Nyári Szabadegyetemek szervezőjeként. Itt alapozta meg politikusi jövőjét és nyerte el később az MKP második legfontosabb pozícióját jelentő Országos Tanács elnöki tisztségét, majd próbálkozott a magyar párt elnöke lenni, de tavalyi tisztújító kongresszuson alulmaradt Forró Krisztiánnal szemben.

A mögöttünk hagyott héten, két nappal azelőtt, hogy a magyar parlament majdnem egyhangúan (157 igen szavazattal, tartózkodás nélkül és egy nem ellenében) Országgyűlési Határozatban állt ki a Minority SafePack kezdeményezés mellett, Őry Péter interjút adott a Gondola portálnak, melyben megindokolta kezdeményezésüket. Ebben az online lap nevét elhallgatni kívánó munkatársával folytatott, Ötvenmilliós európai kisebbség – Brüsszel közömbös címmel megjelent beszélgetésében mindenekelőtt annak a kérdése kerül terítékre, hogy a bíztató előzményekre rácáfoló január 15-i bizottsági verdikt után miben bízhatnak a felvidéki aláírók?

„Hogy a végén kezdjem – indítja válaszát a meginterjúvolt – egy kitartó és hosszú – több éves – harcban, hiszen ahhoz is, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése megkezdődhessen, az európai bíróságnak kellett elmarasztalnia az Európai Bizottságot, mely már a kezdet kezdetén elutasította az uniós kisebbségvédelmi jogrend létrehozásának gondolatát arra hivatkozva, hogy az kizárólag nemzetállami hatáskörbe tartozik. Vagyis: nem kívánt teret adni 50 millió polgára elvárásainak.”

 Indoklása elővezetését megelőzi egy tömör összegzése a történteknek, amit követnek az érvek és a lehetséges tennivalók tételes felsorolása:

 „Az őshonos nemzeti kisebbségek európai szervezete, a FUEN alapos munkát végzett, kezdeményezését az európai bíróság csaknem teljes egészében legitimnek minősítette, ami azt jelenti: közösségi jogrendben szabályozható a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzete. A sikeres aláírásgyűjtést követően a cselekvés – a jogalkotás megkezdése – helyett a Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta. Ötvenmillió polgárának azt üzente: nem érdekel, mit akartok, s nem csupán a sikeres petíciót, hanem saját „legfőbb” jogi ügydöntnöke ítéletét is a kukába dobta. Hozzáteszem: a jogállamisági alapelvek legnagyobb dicsőségére! Őry Péter l Fotó: Pro Civis Polgári Társulás

Nincs más lehetőségünk, mint újra a bíróság elé citálni az európai Bizottságot; újabb döntést kérni arról, ami egyszer már eldöntetett, s míg az megszületik, a fizikai-szellemi létükben érintett, szülőföldjükön veszélyeztetett helyzetben túlélni próbáló uniós polgárok soraiban újabb támogatókat keresni és találni ügyünknek. Leveleket, állásfoglalásokat írni és benyújtani az Európai Bizottságnak, hogy rákényszerüljön elutasító magatartása megváltoztatására, s hogy tudatosuljon benne: ötvenmillió ember akaratát nem söpörheti le az asztalról.”

A következő kérdés és az arra adott válasz előtt kénytelenek vagyunk egy kitérőt tenni, annak okán, hogy a dialógus sajnos itt olyan vizekre tévedt, mely esetleg árnyékot vethet a felvidéki magyar polgármesterek és megyei képviselők nemes kezdeményezésére.

Azt nem tisztünk kétségbe vonni, ha egy interjúkészítő sérelmezve egy jogosan bírálható brüsszeli döntést, keményen fogalmaz, sőt a jelzők között se válogat. Viszont azt már nem hagyhatjuk szó nélkül, ha a névtelen kolléga, kérdésbe ágyazott hamis állításokat hangoztatva valótlanságot állít, sőt kriminalizál, és ezzel megtéveszt. Mert hogyan is hangzik a Gondola újságírójának a következő kérdése:

„Az Európai Bizottság kisebbségellenes döntését olyan hungarofób politikus jelentette be, aki hazájában huzamos időt töltött előzetes letartóztatásban, és a bűncselekmény gyanúja azóta sem oszlott el. A napokban az Európai Bizottság egy másik tagja bukott le brutális korrupció gyanújával. A testület erkölcsi színvonala így meglehetősen alacsonyra süllyedt, ennek ellenére mi ad okot nekünk az optimizmusra?”

Bőven vannak fenntartásaink az Európai Bizottság cseh alelnökének, Vĕra Jourovának egyes, a közelmúltban tett nyilatkozatait illetően, aki egyúttal az Értékek és átláthatóság ügyeinek biztosa. Ugyanakkor azzal lejáratni őt, amit róla a kérdező állít olyan ízléstelen csúsztatás és otromba lejáratás, mely szerintünk komoly etikai problémákat vet fel.

Hadd mondjuk el az igazság kedvéért, hogy tavaly ősszel a cseh uniós biztost éppen a kormányszimpatizáns Origo védte meg az igaztalan vádaktól a Vera Jourová pontosan tudja, milyen, amikor valakit ok nélkül hurcolnak meg, mégis támad című cikkében, amikor a korrektség jegyében árnyalni kívánta a róla kialakult képet. A magyar kormányhoz közeli V4 News Agency hírügynökségre hivatkozva mutatott rá a portál: Jourovát 2006-ban korrupció gyanújával Prágában őrizetbe vették, így „megszenvedte az előzetes letartóztatást: elvesztette a családját és a munkáját, noha nem nyert végül bizonyítást a bűnössége”, mert a vád teljesen megalapozatlan volt.

Akkor a politikus a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkára volt és a vád az volt ellene, hogy 2 millió cseh korona (mintegy 70 ezer euró) kenőpénzt fogadott el  a Budišov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. 33 nap fogság után kiderült, hogy ártatlanul vették őrizetbe. Aztán következett a hatósági bocsánatkérés, sőt az elszenvedett sérelmekért 3,5 millió korona (120 ezer euró) kártérítésben is részesült. Innen ívelt néhány éven belül – természetesen gond nélkül – a politikusi karrierje. Előbb az Andrej Babiš jelenlegi cseh miniszterelnök által alapított ANO párt alelnöke és parlamenti képviselője, majd Bohuslav Sobotka kormányában regionális fejlesztési miniszter lett. Ezt követően delegálta őt a prágai kormány 2014-ben az Európai Bizottságba, ahol jelenleg immár második mandátumát tölti be.

Ezek a tények, melyekkel szemben a kérdező megvezette a beszélgetőpartnerét, aki sajnos hitelt is ad a Jurovát lejáratni akaró rágalmaknak. (Mi több, a jelek arra utalnak, hogy a másik uniós biztosra vonatkozó vádak is légből kapottak, ugyanis Sztella Kiriakidisz egészségügyért felelős ciprusi uniós biztos a legfrissebb hírek szerint pert indítását fontolgatja a magyarországi média egy részében rá vonatkozóan közzétett korrupciós vádak miatt.)Věra Jourová | Fotó: Agerpres/EPA

Ezek után lássuk a kérdésre adott Őry Péter reakciót:

„Věra Jourová biztos asszonytól a nemzeti kisebbségek nem sok jót várhattak és várhatnak. Ő a Beneš-dekrétumok szellemiségének örököse. Csehország és Szlovákia jogrendjében az egykori jogfosztó rendeletek máig hatóan jelen vannak. S érdekes módon ez nem képezi jogállamisági vita-vizsgálatok tárgyát. Ahogyan az elhallgatás jellemzi a bizottsági tagok viselt dolgait, korrupciógyanús ügyleteit is Brüsszelben.

Az értékrenddel, a mércével, az etalonnal, az erkölcsi színvonallal nagy baj van. Optimizmusra nincs okunk. Túl sok a felfelé buktatott politikus az EU különböző szerveiben, akiktől saját hazájuk úgy szabadult meg, hogy Brüsszelbe delegálta őket. Különösen azokat, akik ilyen-olyan ngo-k szövetségesei voltak, tehát megvan a megfelelő „civil”- és médiahátterük is. Hogy ezzel a „közös Európa” eszméje degradálódik, nem nagyon érdekli a hatalmon lévő nemzeti politikusok többségét. Egy kisebbségi létre kényszerített ember azonban ilyen körülmények közt sem adhatja fel. Sziszifuszi a küzdelem, de hát mi az életünkért, a meg- és fennmaradásunkért harcolunk. Nekünk vannak olyan értékeink, amelyek erkölcsi tartást is adnak.”

Az interjú záró kérdésében azt firtatja a beszélgetés kezdeményezője, hogy a partner hogyan látja: a magyarországi civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy a Csallóköz, a Kárpátalja, a Székelyföld vagy akár az Őrvidék és sok más térség magyarjai megkapják az őket illető európai rangot?”

A megannyi kedvezőtlen jel ellenére Őry bizakodó. Úgy látja: A maga helyén, a maga eszközeivel mindenki tudja segíteni az ügyünket.” Arra is van konkrét javaslata, hogy mi a teendő a MinoritySafePack kezdeményezés ügyének napirenden tartása érdekében, amit a következőképpen fogalmaz meg:

„Belső és külső kapcsolatain keresztül, a kulturális kapcsolatrendszerük útján építhetnek ki olyan hálózatokat, melyek az uniós többséget alkotó egyszerű és – klasszikus értelemben véve – normális embereket tudnak megszólítani értékeink védelme érdekében, s rá tudják őket ébreszteni arra, hogy ha az „egységes unióról” szóló birodalmi lázálom valóra válik, akkor a legnagyobb nemzetek is kisebbséggé válnak, s a „virágozzon minden virág” és az „egység a sokszínűségben” szép elképzelés eredménye vagy egy egérszürke megtaposott és elfásult „rabszolgahad” lesz, vagy Európa utcáin tobzódó anarchista, nekivadult tömeg. Most kezdődik egy új vita az unió jövőjéről. Mozgósítson, aki tud, önmaga és minden európai nemzet és népcsoport megmaradásáért.”

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?