Megszólalt a héten a pozsonyi Körkép egyik, cikkét név nélkül jegyző szerkesztője és arról számolt be, hogy a nagy reményekkel várt szlovák állampolgársági törvényt olyan módosításokkal fogadta el szerdai ülésén a pozsonyi kormány, hogy az a jövőben is tiltja a felvidéki nemzettársainknak a magyar állampolgárság felvételét. Túl azon, hogy a diszkriminatív tervezet ellen a magyar pártok, de kormánypárti és szlovák politikusok is tiltakoztak, hatalmas felháborodást váltott ki az is, hogy a Matovič-kabinet utóbb döbbenetes érveléssel vette védelmébe a magyarellenes hozzáállását.

Sokkolva az ország közvéleményét Martin Klus külügyi államtitkár egy, a kormánydöntést követő tévévitában annak indoklásaként, hogy miért nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot a felvidéki magyarok számára is, meghökkentő háborús retorikát használt. Abháziát, Kelet-Ukrajnát, a Donyec-medencét és más hasonló háborús térségeket emlegetett fel kormánya elutasító álláspontjának alátámasztására, azt sugallva, hogy Szlovákia magyarlakta részeinek elcsatolásától tartva vonják meg a kettős állampolgárságot a magyaroktól.

„Elérkezett az az idő, hogy félretéve a hazai félelmeinket, tömegesen kérjük a magyar állampolgárságunkat a szlovák mellé, hogy aztán magyarországi választójogunk birtokában hozzájáruljunk Gyurcsányék és szövetségesei hatalomra jutásának megakadályozásához. Ma ezt követeli tőlünk a haza!”

A hét első napján ezzel a nem kis feltűnést kiváltó felhívással fordult a felvidéki magyarsághoz egy igen haragos kollégánk az egyik legolvasottabb ottani magyar portálon. A ma7 vezető publicistájának, éktelen, de amúgy jogos dühét az váltotta ki, hogy nemrég Brüsszelben, az EP aktuális ülésének a levezető elnöke, Dobrev Klára magyarul a következő szavakkal adta át a szót szlovák képviselő társának: „Most megadom a szót Hajšel úrnak, aki Bratislavából jelentkezik”.

Annak ellenére, hogy nincs vita Száraz Dénessel köztünk arról, hogy elképesztő érzéketlenségre, sőt impertinenciára vall egy magyar politikus részéről, az anyanyelvünkön megszólalva Pozsony helyett „bratislavázni”, kénytelenek vagyunk arra emlékeztetni őt: a harag, még ha jogos is, bizony rossz tanácsadó. Ezt a felhívást gyorsan vissza kellene vonni, sőt a felszólítottakat arra kérni, hogy saját érdekükben épp ellenkezőleg, ne tegyenek eleget ennek a felkérésnek, mert az önsorsrontó lépés lenne részükről.

Természetesen e felvetéssel eszünkbe se jut bárkinek bármilyen politikai szimpátiájára utalni, lehetséges politikai opcióival foglakozni. Amikor ezt a lelkesítő felhívást opponáljuk, egyetlen, alighanem „mindent vivő” érvünk van arra, miért nem szabad felvidéki nemzettársainknak most félretenni a létező félelmeiket és száz, meg ezerszámra magyar állampolgárságért folyamodni, úgy ahogyan ezt bárki megteheti mifelénk, éppúgy, mint Szabadkán, Beregszászban, Lendván, Eszéken vagy Sydneyben.

Ez pedig a következő: alig két nappal azt követően, hogy a hivatkozott felhívás napvilágot látott a pozsonyi kormány elfogadta egy olyan módosított változatát a szlovák állampolgársági törvénynek, mely alulmúlta a szlovákiai magyarok minden előzetes várakozását, de nem csak az övékét. Ennek értelmében, néhány apró korrekciót leszámítva, az egyetlen lényeges változás az, ha valaki legalább öt évig külföldön él és felveszi ennek az országnak az állampolgárságát, nem veszítené el a szlovák útlevelét. A módosítás szerint viszont azokat, akik Szlovákiában élve folyamodnának egy második ország állampolgárságért, továbbra is megfosztanák a szlovák állampolgárságuktól. Így aztán a Szlovákiában élő magyarok számára továbbra sem lenne lehetséges, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot és egyben ne veszítsék el a szlovákot.

Igor Matovič miniszterelnök a kabinet ülése után elmondta, az állampolgársági törvény módosítását egy értelmes kompromisszumnak tartja. Közölte: „az akinek reális kötődése van egy másik országhoz, ott él, az megtarthatja majd a szlovákot, de aki csak azért akarja felvenni egy másik ország állampolgárságát, mert az az ország osztogatja azt, azzal muszáj szigorúan eljárni.” Hozzátette azt is, biztos abban, hogy a mostani javaslatot a parlament is jóváhagyja. Nyilatkozta ezt annak ellenére, hogy ezzel a döntéssel kormánya lesöpörte a tervezethez érkező javaslatokat, köztük azt a tömeges véleményezési eljárás keretében érkező indítványt is, amely a 2010 előtti állapot visszaállítását kérte. 

Cseppet sem volt meglepő. hogy a döntés híre azonnal általános megütközést váltott ki; a törvénytervezet ellen rögtön tiltakozott az MKP, a Híd, az Összefogás, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia párt, de  kormánypárti képviselők is bírálták. Valamennyien a Fico-kormány által 2010-ben elfogadott kettős állampolgárságot tiltó ellentörvény előtti állapot visszaállítását kérték, mely törvény, mint ismeretes, dühös gyorsreakcióként született az Orbán-kabinet által kezdeményezett akkori, a bárhol élő magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő jogszabály elfogadását követően. Jelzésértékűnek ítéljük, hogy például miként vélekedett a „nesze semmi, fogd meg jól”-jellegű törvénytervezetről két kormánypárti honatya.

Ondrej Dostál képviselő az Új Szónak nyilatkozva egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a tervezetet és kijelentette: „Egyetlen szlovák polgárnak sem szabad elvesztenie az állampolgárságát, ha ezt nem akarja”. Azt is hozzátette, továbbra is a 2010-es előtti állapot helyreállításán dolgozik majd.

A kormányfő pártjának tagja, Gyimesi György szintén az Új Szóban kifejtette: a módosító javaslat nem az, amit a magyar közösség kér és érdemel. Szerinte csak azon szlovák állampolgárok helyzetét orvosolja, akik már elvesztették az állampolgárságukat, és ténylegesen külföldön élnek. „Azoknak a helyzetét azonban, akik érzelmi kötődést éreznek Magyarországhoz, de Szlovákiában élnek, ez a módosítás nem oldja meg” – fogalmazott. Arra is kitért, sajnos a koalíciós szerződés nem teszi lehetővé, hogy kormánypárti képviselők a parlamentben módosító javaslatot nyújtsanak be a tervezethez. „Nem látok esélyt arra, hogy ebben a választási ciklusban ez a kérdés úgy oldódjon meg, hogy az nekünk megfeleljen” – jelentette ki, és hozzátette, ő maga a parlamentben nem fogja megszavazni a jogszabály módosítását.

A kormánydöntés napján a TA 3 szlovák hírtelevízió A nap témája (Téma dňa) című műsorában, melynek meghívottjai az ország meghatározó külpolitikusának számító Martin Klus külügyi államtitkár mellett kormánypárti és ellenzéki politikusok voltak, végül kiderült milyen motivációk vezettek oda, hogy az általános várakozásokra rácáfolva a felvidéki magyarok a jövőben sem lehetnek magyar állampolgárok is. Ország-világ megtudhatta a hihetetlent, de igazat: a Matovič-kormány Szlovákia magyarlakta részeinek elcsatolásától félve vonja meg a kettős állampolgárságot a magyaroktól.

Ezt a kormány képviseletében jelenlévő fő külügyér fejtette ki és mondandója alátámasztására képes volt Abháziát, Kelet-Ukrajnát, a Donyec-medencét és más hasonló háborús térségeket felemlegetni. Tette ezt pontosan nyolc nappal azután, hogy a V4 30 évvel ezelőtti megalapításáról megemlékezve, Krakkóban a négy visegrádi ország kormányfői, köztük Matovič is, közös évfordulós nyilatkozatot írtak alá, melyben összegezték az együttműködés eddigi sikereit, és megfogalmazták a jövőre szóló közös célkitűzéseket.

Erről a tévévitáról, mely gyakorlatilag a szlovák külügyi államtitkár és a kormánykoalíció fő erejét alkotó OĽaNO párt képviselőjének, Gyimesi Györgynek az indulatoktól sem mentes szócsatájára korlátozódott a pozsonyi Körkép portál számolt be a Klus Ukrajnához hasonló helyzettől fél: Ezért vonják meg a magyaroktól a kettős állampolgárságot Szlovákiában című cikkében. Ennek bemutatásra vállalkoztunk ezúttal.

A cikk szerzője szerint az alaphangot Gyimesi György felütése adta meg, aki keményen bírálta a módosított állampolgársági törvénytervezetet, mert az kettős mércét alkalmaz a magyarokkal szemben. Nem tagadta, hogy egy új állampolgársági jogszabály megalkotása szerepelt ugyan a kormányprogramban, de szerinte „a koalíciós tárgyalások idején lehetőség volt arra is, hogy visszatérjenek a magyarok számára is elfogadható, 2010 előtti állapotokhoz.” Hogy ez végül nem történt meg, annak meg is nevezte a felelősét: ezt a jobboldali liberális párt, a Martin Klust is tagjai sorában tudó Szabadság és Szolidaritás akadályozta meg.

Mindehhez hozzátette: „a most elfogadott törvénymódosítás teljes meztelenségében megmutatta, hogy az egész igyekezet kezdettől fogva a magyarok ellen irányult.” Nehezményezve a szlovák nyelvű sajtóban amúgy nagy csinnadrattával tálalt változásokat, rámutatott: a „kozmetikázott" törvény kirekesztő, hiszen csak akkor tekint el a szlovák állampolgárság elvesztésétől, ha valaki ötéves aktív jelenlétet tud igazolni a másik államban. Ezzel a diszkrimináló megközelítéssel „a kettősség csak még láthatóbb lett“ – fogalmazott a magyar nemzetiségű kormánykoalíciós képviselő.

Gyimesi fő vitapartnere, a szlovák külügyi államtitkár mindezek hallatán elképesztő érvekkel reagált. Kifejtette: a revíziótól tartva vonják meg a kettős állampolgárságot a magyaroktól. Íme, miként jelenik meg ez a meglepő okfejtés a Körkép cikkében:

„Martin Klus a műsorban teljesen komolyan az ukrajnai állapotok Szlovákiába való begyűrűzésének kockázatával érvelt, amire szerinte semmi szükség. Konkrét példaként a Kárpátalján egyes magyar nemzetiségű önkormányzati jelöltek mellett kampányoló magyar kormányzati politikusokat hozott fel. Mint ismert, Szijjártó Péter, vagy éppen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár járt a térségben, teljesen szokványos módon. Klus szerinte valami hasonló következne be Szlovákiában is a magyar kormányzat részéről.

„A lényeg, hogy a többi ország vonatkozásában sikerült megoldanunk a helyzetet, és nem vesztik el az emberek állampolgárságukat” (kiemelés az eredetiben ­– n. n.)  – mondta ki Klus kerek perec azt, amit gondol.”

A pontot az i-re pedig azzal tette fel, hogy közvetve hazaárulással is megvádolta koalíciós társát, azt sugallva, hogy Gyimesi alkotmányellenesen cselekszik, mert úgymond nem Szlovákia érdekeit képviseli.

Az igaztalan és méltatlan vád határozott visszautasítását követően – olvashatjuk a folytatásban – „Gyimesi azzal érvelt, hogy egy szlovák soha nem fogja megérteni, mit jelent az, amikor érzelmi, kulturális, történelmi, anyanyelvi kötődéssel bír valaki egy másik ország iránt. Ettől még lojálisak vagyunk Szlovákiához. A szlovákiai magyarok csak egy igazolványra vártak és várnak, melyet a szívüknél hordhatnak,” (kiemelés az eredetiben –­ n. n.) – nyomatékosította.”

Gyimesi, akit olvasóinak tavaly már bemutattunk, e riposztjában végül padlóra küldte vitapartnerét. Rámutatott ugyanis Klus pálfordulására, aki korábban még szintén a 2010 előtti állapotokhoz való visszatéréshez nyújtott be módosító indítványt. „Ezzel a szalto-mortáléval arcul köpte a szlovákiai magyarokat” – szúrt neki oda a műsorban kíméletlenül.

 Sajnos a cikkből az kiderül: azzal, hogy Gyimesi jó előre bejelentette a majdani nemmel voksolását, aligha tudja megakadályozni a törvény jelenlegi formájában történő elfogadását. Ezzel maga is tisztában van, hiszen arról is szólt a műsorban: a parlamentben várhatón még megpróbálják kibővíteni a törvény hatályát, hogy az a felvidéki magyarokat is érintse, de ennek nem sok esélyt ad.