2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita Ukrajnában, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, mely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a kárpátaljai magyar iskolákban - írja a Karpat.in.ua. A káprátaljai portál arra emlékeztet, hogy a tiltakozás azóta is tart, hiszen a jogszabály szemben áll Ukrajna alkotmányával, a nemzetközileg vállalt egyezményeivel, és a kétoldalú megállapodásaival is. Az ukrán képviselők azzal indokolták a döntést, hogy a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont, nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának. 

Mint arról már beszámoltunk, júniusban a kijevi parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az anyanyelven történő tanulás lehetőségének meghosszabbítását írja elő azon nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára, akik az Európai Unió hivatalos nyelvein - köztük magyarul -tanulnak. Ez azt jelenti, hogy 2024. szeptember 1-ig a magyar tannyelvű iskolákban is elhalasztják az ukrán nyelvre történő fokozatos átállást. A döntés csak azokra vonatkozik, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást a nemzetiségi iskolákban - hívja fel a figyelmet a Karpat.in.ua.

A Magyarország és Románia által is kifogásolt ukrán oktatási törvény szerint az 5. osztálytól a tantárgyak 20 százalékát kötelezően államnyelven kell oktatni, a 9. osztályban pedig ennek az aránynak már 40 százalékra kell emelkednie. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát kell ukrán nyelven tanítani. Kárpátalján összesen 1253 oktatási intézmény van, ebből 101 magyar tannyelvű iskolát érint a törvény.