Kényszersorozási dráma és magyarellenes hangulatkeltés Kárpátalján

Miközben zajlanak a helyenként drámai formákat öltő kényszersorozások Ukrajnában, így Kárpátalján is, Dnyipro város polgármestere a magyarokat sértegeti és Magyarország katonai lerohanásával fenyeget. A Munkácsi kistérségben pattanásig feszült a helyzet, miután állandósultak a helyi vezetés magyarellenes lépései, a regionális ukrán nyelvű média pedig a magyarok ellen hergel.

Dunda György, az Ungváron szerkesztett Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a napokban Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy újabb pofonok érik a kárpátaljai magyar közösséget. „A Munkácsi kistérségben zászlókat és magyar feliratokat távolítanak el, oktatási és kulturális intézmények vezetőit bocsátják el. A turulvesztett munkácsi várban megtiltják Petőfi Sándor mellszobrának koszorúzását, az államnyelvi jogok biztossága iskoláinkat listázza a Beregszászi járásban. És ezek csupán az elmúlt hét történései. Amennyiben visszanyúlnánk egészen 2017 szeptemberéig, egy újságoldal is kevés lenne a méltánytalanságok felidézésére” – fogalmazott az újságíró.

Beszámolója szerint egyes regionális ukrán nyelvű hírportálokon versenyt űznek abból, ki tud nagyobbat rúgni az ott élő magyar közösségbe, a kisebbségi közéleti szereplőkbe. „Túlontúl veszélyes mindaz, amit a hírhedt munkácsi klán művel a megyében. Amennyiben az arra illetékes és jogosult hatósági szervek nem állítják meg az alantas szándékú rombolásukat, a nemzetiségek közötti ellentétek szítását, mindez beláthatatlan következményekhez vezethet. A háborús stressz okozta felfokozott közhangulatban egy szikra is elég. A napnál is világosabb, nekik pont ez a céljuk. Éppen ezért nagyon bölcsnek és higgadtnak kell maradnunk, bármennyire is nehéz ez akkor, amikor újabb és újabb pofonok csattannak az orcánkon” – intett higgadtságra Dunda György.

Mint fogalmazott, a munkácsi klán médiáját az nem érdekli, hogy Magyarország hány ukrán menekültről gondoskodott, hogy az ott befogadott ukrán gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak, hogy a szomszédos ország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre Ukrajna megsegítése céljából. „Azt vajon tudják-e a Latorca-parti kistérség urai, hogy a Kijev melletti bucsai térségben budapesti támogatásból készül el az első újjáépített közintézmény, hogy Magyarország ott iskolát, óvodát, kórházat finanszíroz… S még számtalan hasonló pozitív gesztust is említhetnék. De felesleges, hiszen ez őket úgysem érdekli, nekik csak a békés, toleráns együttélés mérgezése a céljuk” – állapítja meg az ungvári újságíró. Dunda György szerint rossz és veszélyes irányba mutatnak ezek a folyamatok. „Mindaz, ami történik, vidékünk nyugalmának szándékos megzavarását célozza. Vádaskodásaikkal ellentétben éppen ők azok, akik az agresszor kezére játszva destabilizációra törekednek. Vékony és veszélyes jégre léptek” – írta a kárpátaljai újságíró.ű

Hogy miként változtat meg egy háború emberi sorsokat, azt Fegyir Sándor egyetemi tanár „elhíresült” fényképe bizonyítja: az Ungvári Nemzeti Egyetem tanára, történész, turisztikai szakember, szociológus az orosz–ukrán háború első napjától kezdve katona is. Elsősorban a hazájáért teljesít szolgálatot – osztotta meg velünk levelezéseink folyamán, kiemelve: másik fontos küldetése, ami szorosan kapcsolódik a haza védelméhez, hogy a jövő generációját műveltté, civilizálttá nevelje, ezért sem hagyott fel oktatói hivatásával, míg a fronton tartózkodik. Néha koromsötétben, máskor bombázások közepette tart online órákat hallgatóinak, szavait sokszor bajtársai is végighallgatják a lövészárkok ridegében. Fegyir Sándorral – akinek ereiben magyar vér is csörgedezik – ukrán–magyar fordító segítségével értekeztünk. Az interjú ide kattintva olvasható. 

Orosz ügynökök akciója?

Az ukrán hadsereg katonájaként harcoló Fegyir Sándor ugyancsak a közösségi oldalon fogalmazta meg véleményét a kárpátaljai feszültségekkel kapcsolatban. Szerinte Magyarországon és Ukrajnában is orosz ügynökök terjesztenek hamis információkat a Kárpátalján élő magyarokról azzal a céllal, hogy egymás ellen fordítsák a kárpátaljai magyarokat és az ukránokat. A két nyelven, ukránul és magyarul közzétett Facebook-bejegyzésében a civilben egyetemi tanár Fegyir azt írja: a kárpátaljai magyarok Ukrajna tisztességes állampolgárai, akik más nemzetiségű társaikkal együtt „fegyvert fogtak és elindultak harcba”, mert nem akarják, hogy „az orosz megszállók Kárpátaljára is eljöjjenek és öljék a rokonainkat”. Hozzátette: „hálásak vagyunk magyarországi barátainknak, akik ebben a nehéz időszakban segítenek bennünket”. Megjegyzi ugyanakkor, hogy „azoknak, akik elárulták népüket és csatlakoztak Oroszország szolgálatához, egy dolgot akarunk mondani: ne avatkozzatok be”.

A román sajtóban Fegyir Sándor posztját a magyar külügyminiszternek szánt üzenetként tálalták. A Hotnews portál A kárpátaljai magyarok válaszolnak Szijjártó Péternek az állítólagos erőszakos sorozással kapcsolatban címmel közölte a katona álláspontját. A magyar diplomácia vezetője korábban röviden nyilatkozott a kárpátaljai sorozásról. „Az ukránok mellett magyar emberek is halnak meg ebben a háborúban, hiszen a Kárpátalján élő magyarokat is besorozzák az ukrán hadseregbe. Láthattunk néhány felvételt az elmúlt napokban, hogy néha ez milyen brutális módon történik” – fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte: „ha valaki, akkor mi, magyarok tudjuk, hogy miért lenne olyan fontos, hogy ez a háború véget érjen”.

Az utóbbi időben egyre több videó kerül fel az internetre a kényszersorozás közben alkalmazott erőszakos módszerekről. Pályaudvarokról, benzinkutakról, piacokról, de a házakból is folyamatosan viszik el a férfiakat, a munkáltatókat pedig arra kötelezik, hogy adják át a behívókat. Előfordul, hogy az utcán vagy a tömegközlekedési eszközökön állítanak meg férfiakat, és már haza sem engedik őket. A minap egy elesett katona Lemberg megyei temetésén osztották a behívókat. Az esetleges következmények miatt nevét nem vállaló kárpátaljai forrásunk is megerősítette a kényszersorozásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek már jó ideje tartanak, csak most kapta fel a témát a magyarországi média. „Némi túlzás van ezekben a hírekben, de a helyzet azért nem rózsás. Nem akar itt már senki menni katonának, se ukrán, se magyar” – mondta a Maszolnak a kárpátaljai férfi.

Folyamatosak a toborzó razziák

Dupka György történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke a Körkép felvidéki portálnak elmondta: Ukrajnában minden katonaköteles állampolgár, nemzetiségtől függetlenül „célszeméllyé” vált. „Mivel hadiállapot van érvényben, ezért minden ukrajnai településen gyakori az ellenőrzés. Ilyenkor a polgári és katonai rendőrség, illetve a területvédelmi alakulatok képviselői által leigazolt katonaköteles férfiaknak behívókat nyújtanak át és arra kötelezik őket, hogy a megjelölt határidőn belül jelentkezzenek a lakhelyükhöz közeli hadkiegészítő parancsnokságokon. Akik ellenállást fejtenek ki, azokat beszállítják a legközelebbi hadkiegészítő parancsnokságra. Természetesen gyakoriak a razziák, főleg a nagyobb településeken, ezen belül a tömeges helyszíneken (templomok, különböző intézmények, kereskedelmi egységek, temetők stb.). A körözött célszemélyeket felkeresik az otthonukban is, rábírják őket a regisztrációra. Tehát nemcsak a magyar falvakban, hanem az ukrán, ruszin, cigány lakta falvakban is szerveznek folyamatosan toborzó razziákat” – számolt be Dupka György. Hozzátette: a magyarok mintegy harminc százaléka külföldre elmenekült.

Dupka György | Fotó: Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

A történész azt is elmondta, hogy csak az anyaország védelmére számíthatnak. „Ukrajna lojális állampolgáraként sem adjuk fel kisebbségi jogainkért folytatott küzdelmet. Drukkolunk azért is, hogy újra beinduljon és eredményes legyen a magyar-ukrán kapcsolat, mely elősegítené sorsunk jobbra fordulását, hiszen Magyarország is megszavazta Ukrajna Európai Unióba történő tagjelöltségét, illetve gyorsított felvételét, mely garantálná a magyarság helyben maradását is” – fogalmazott Dupka György.

Dnyipro polgármesterének kirohanása

Csakhogy Magyarország és Ukrajna viszonya továbbra is rossz. Kijev a nemrég elfogadott kisebbségi törvénnyel a kisebbségek diszkriminációját erősítette meg. Nemrég az ukrajnai Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov „ribancarcnak” nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, majd megjegyezte: „a trianoni békeszerződés büntetés volt a történelmi bestiális viselkedésért”. A városvezető szerint ők több ezer éve élnek a földjükön, és „nem az Urálon túlról” jöttek. „Teljes erkölcsi söpredéknek kell lenni ahhoz, hogy az Európai Unió, valamint a NATO ernyője alá üljünk, és mindenkinek a torkára tapossunk. Kifelé az ernyő alól, és három nap alatt elintézünk titeket” – írta bejegyzésében egyebek mellett Filatov. A történtek előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium zártkörű konferenciáján külföldi újságírók előtt azt mondta, szerinte Oroszország célja most az, hogy egy „kormányozhatatlan ronccsá” változtassa Ukrajnát, és ez sikerült is. „Most olyan, mint Afganisztán. Senki földje” – utalt beszámolók szerint Ukrajnára a magyar kormányfő.

Szijjártó Péter egy keddi sajtótájékoztatón megkérdezték a dnyiprói városvezető kirohanásáról. „Az említett polgármester nyilatkozatára csak azért nem szeretnék reagálni, mert van az a szellemi mélység, ahova az ember nagyon nem szívesen megy le” – fogalmazott a külügyminiszter.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?