Nem sokat ért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minapi ígérete Novák Katalin magyar államfőnek, miszerint a magyarországi ukránokkal azonos jogokat fognak biztosítani az ukrajnai, kárpátaljai magyaroknak. A munkácsi magyar iskola élére nemrég kinevezett igazgató az intézmény gyors ukránosításáról beszélt. 

„Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövid távú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása” – számolt be Facebook-bejegyzésében a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola. A bejegyzés szerint a tantestület határozott tiltakozását, egységes kiállását látva az iskola vezetése visszakozott, így egyelőre mégsem indul új, ukrán tannyelvű osztály és a tanítás nyelve is még a magyar marad. A tanárok bejegyzésükben ugyanakkor hozzáteszik: „látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban”. Bejegyzésüket így zárják: „kitartunk!”.

A munkácsi magyar iskola kálváriája idén tavasszal kezdődött, amikor tizenhét év után menesztették az igazgatót, Schink Istvánt. Az elküldött intézményvezető a bíróságon támadta meg a döntést, s első fokon neki adott igazat a törvényszék. Ezt követően visszahelyeztek az iskola élére, három héttel később azonban - a folyamatban lévő munkaügyi pert figyelmen kívül hagyva - ismét leváltották, ugyancsak érdemi indoklás nélkül. Mint arra a Magyar Nemzet beszámolójában emlékeztetett: a bírósági ügy másodfokon folytatódik, szeptemberben születhet újabb döntés. A Schink István kétszeri menesztése után kinevezett igazgatónak, Pauk Marijának a tantestület szerint nincs magyar kötődése, az újonnan kinevezett igazgatóhelyettes pedig nem is tud magyarul. 

2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita Ukrajnában, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, mely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a kárpátaljai magyar iskolákban - írja a Karpat.in.ua. A káprátaljai portál arra emlékeztet, hogy a tiltakozás azóta is tart, hiszen a jogszabály szemben áll Ukrajna alkotmányával, a nemzetközileg vállalt egyezményeivel, és a kétoldalú megállapodásaival is. Az ukrán képviselők azzal indokolták a döntést, hogy a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont, nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának. 

Júniusban a kijevi parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az anyanyelven történő tanulás lehetőségének meghosszabbítását írja elő azon nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára, akik az Európai Unió hivatalos nyelvein - köztük magyarul -tanulnak. Ez azt jelenti, hogy 2024. szeptember 1-ig a magyar tannyelvű iskolákban is elhalasztják az ukrán nyelvre történő fokozatos átállást. A döntés csak azokra vonatkozik, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást a nemzetiségi iskolákban - hívja fel a figyelmet a Karpat.in.ua.

A Magyarország és Románia által is kifogásolt ukrán oktatási törvény szerint az 5. osztálytól a tantárgyak 20 százalékát kötelezően államnyelven kell oktatni, a 9. osztályban pedig ennek az aránynak már 40 százalékra kell emelkednie. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát kell ukrán nyelven tanítani. Kárpátalján összesen 1253 oktatási intézmény van, ebből 101 magyar tannyelvű iskolát érint a törvény.

Tavaly ősszel a közel tíz százalékban magyarok által lakott Munkács város képviselő testülete arra szólította fel a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre. Október 25-én avatták fel a Turul-emlékmű talapzatára elhelyezett ukrán címert.