Újra együtt a székelyföldi nők – Közösség, hit és női erő Csernátonban
Két napra Csernáton lett a székelyföldi nők szellemi és közösségi központja: október 24–25-én rendezték meg a Székelyföldi Nők Konferenciáját, amely immár több mint egy évtizedes hagyományra tekint vissza. A rendezvény mottója – A nő, aki alakít – családban, közösségben, közéletben – nemcsak hívószó volt, hanem lényegi üzenet is: a nő szerepe ma nem csupán a családi otthon melegének őrzése, hanem aktív részvétel a közösség és a társadalom formálásában is.
A konferencia idei házigazdája, Csernáton, méltó helyszíne volt ennek az eseménynek: egy olyan község, ahol a hagyomány és az összetartozás élő valóság. Mágori István polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény túlmutat egy egyszerű konferencián. „Ahol a nők összefognak, ott mindig történik valami jó.A székely asszonyok a család, a közösség és a hit megtartó erejét jelentették mindig, s ma is ők azok, akik csendben, de rendületlenül dolgoznak a közösségért.”

Beszédében a polgármester köszönetet mondott az RMDSZ Nőszervezetének és külön a Csernátoni Nőszervezetnek, amely kulturális, szociális és közéleti téren is munkát végez. Hangsúlyozta: a női összefogás nemcsak a nők érdeke, hanem a közösség egészének fejlődését szolgálja.
A rendezvény ünnepélyes hangulatban folytatódott Domokos-Fejér Melinda, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezet elnökének köszöntőjével, aki különleges jelentőséget tulajdonított az idei eseménynek. Mint elmondta, ez a konferencia nemcsak találkozás, hanem újraindulás is. Az utolsó Székelyföldi Női Vándorkonferenciát 2018-ban szervezték meg, azóta pedig a világ és a közösségek sok kihíváson mentek keresztül.
„Mi, nők, nem tűntünk el. Kitartottunk, dolgoztunk, tettünk a családjainkért és a közösségeinkért” – fogalmazott Melinda. Beszédében a női szerepek hármas erejét – a családot, a közösséget és a közéletet – hangsúlyozta, mint a társadalom megtartó pilléreit. Köszönetet mondott a helyi és országos RMDSZ-vezetésnek, külön Tamás Sándornak, a Kovászna megyei tanács elnökének, aki a háromszéki nőszervezet munkáját a kezdettől fogva támogatja.

Kapcsolódás a múlt és a jövő között
Lőrincz Csilla, az RMDSZ Nőszervezet Székelyföldért felelős alelnöke beszédében a konferencia múltjáról és jelentőségéről szólt. Felidézte, hogy a rendezvény 2014-ben indult útjára Erdőszentgyörgyön, majd évről évre más-más székelyföldi térség vette át a stafétát: Csík, Háromszék, Udvarhely és Gyergyó után most ismét Háromszék adhatott otthont a találkozónak.
Lőrincz Csilla személyes történetet is megosztott: egy kis székely babát, Anna-Pannát kapott évekkel ezelőtt, amelyet azóta is magával visz mint a női közösség szimbólumát. „Emlékeztet arra, hogy amit itt építünk, az nemcsak rendezvény, hanem életre szóló kapcsolódás” – mondta.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a nőnek sok szerepben kell helytállnia – anyaként, dolgozóként, vállalkozóként, közösségi emberként. A konferencia célja ezért nemcsak az inspiráció, hanem az önismeret és az iránykeresés is: „Ez a hétvége legyen kapcsolódás egymáshoz és önmagunkhoz, de legyen iránytű is, amely megmutatja, merre tartunk együtt.”
Szakmai tartalom és lelki feltöltődés
A konferencia nem csupán ünnepi pillanatokból állt: gazdag szakmai és lelki programkínálattal várta a résztvevőket.
A pénteki napot dr. Gergely Orsolya szociológus előadása nyitotta a női szerepek változásáról a globalizált világban, majd Dénes Boróka nemzetközi jógaoktató vezetett relaxációs foglalkozást Rezgésben a lélekkel címmel. Az est zárásaként Istók Jutka művészetpedagógus AlkotóLélek programja segített a résztvevőknek újra felfedezni önmaguk kreatív oldalát.

A szombati nap plenáris ülései közéleti és családi témákat helyeztek középpontba. A Közélet anyaként, apaként című panelbeszélgetésben Kondor Ágota, Bíró Rozália, Tamás Sándor és Gyerkó László vitatták meg, hogyan lehet egyensúlyt találni a család, a munka és a közösségi szerepvállalás között.
A Család, közösség, jövő női szemmel című beszélgetés során Csép Éva Andrea és Lőrincz Csilla arról szóltak, milyen kihívások és lehetőségek várják a nőket a közösségszervezés és a társadalmi felelősségvállalás terén.
Délután Zsigmond Barna Pál, a magyar kormány miniszterhelyettese tartott előadást a családbarát politika külhoni hatásairól, külön kitérve arra, hogy az anyaország támogatása miként segíti a szórványban és Székelyföldön élő magyar közösségeket.
A napot dr. Antalka Ágota pszichológus előadása zárta A nők kiégése és önmagunk újrateremtése címmel. Az előadó őszintén beszélt arról, milyen nehézségekkel jár a modern női lét, és hogyan lehet a mindennapokban megőrizni a lelki egyensúlyt és a női energiát.
Egy konferencia, ami tovább él
A két nap végére a résztvevők nemcsak új tudással, hanem lelki feltöltődéssel is gazdagodtak. A Székelyföldi Nők Konferenciája újra bizonyította, hogy a székelyföldi nők közössége élő, dinamikus és jövőorientált.
Ahogy az egyik előadó fogalmazott: „Ha egymást támogatjuk, nemcsak a családjainkat, hanem a jövőt is alakítjuk.” Ez az üzenet tökéletesen összefoglalja azt a szellemiséget, amely Csernátonban két napon át érezhető volt – a női szolidaritás, a hit, a tenni akarás és az összetartozás erejét.
A Székelyföldi Nők Konferenciája több mint egy évtizede született meg, 2014-ben, Erdőszentgyörgyön, a Rhédey-kastély falai között — Maros megye kezdeményezésére. Aztán a stafétát sorra vették át a térségek: a második kiadást Csík vitte, a harmadik 2016-ban Háromszéken, Árkoson volt, a negyedik 2017-ben Udvarhelyszéken, az ötödik 2018-ban Gyergyóban zajlott. A Székelyföldi Nők Konferencia jövő évi kiadását Hargita megyében szervezik.
CSAK SAJÁT