A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) a fő témaköre az idei, negyedik Regionális Turisztikai Konferenciának, amelynek ezúttal Csíkszereda adott otthont. A kétnapos rendezvényre a Hargita, Maros és Kovászna megyei turizmusban érdekelt vendéglátókat és szakembereket várták. A résztvevők számos érdekfeszítő előadást hallhattak, amelyek választ adnak a jelenkor kihívásaira és ötletekkel szolgálnak arra, hogy a székelyföldi turisztikai kínálatot elérhetőbbé, népszerűbbé tegyék, kiemelten a mesterséges intelligencia korában.

A konferencia hivatalos megnyitóján többnyire minden felszólaló utalt rá, hogy a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt új kihívásokkal szembesülnek a turisztikai szolgáltatók, de elhangzott az is, hogy az előadássorozat több pontján érintik majd a témát, és hasznos információkkal szolgálnak az érdeklődőknek, hogy az MI-t saját hasznukra fordítsák.

Szerda délelőtt Korodi Attila polgármester házigazdaként köszöntötte elsőként a jelenlévőket, és reményét fejezte ki, hogy az érdeklődők a legaktuálisabb trendeket, megoldásokat sajátítják el. „Mindig minden TDM-et megelőzően vannak olyan lépések, amelyeket mi önkormányzatként el tudunk végezni. Mi abban hiszünk Csíkszeredában, hogy a magánvállalkozók kell megadják a sava-borsát a turisztikai tartalomnak, mi csak rá kell hangolódjunk, és rá kell hangoljuk magunkat is arra, hogy milyen lehetőségekkel lehet sáfárkodni a térségben” – fejtette ki a polgármester, hozzátérve, hogy kihívás helyt állni a mai digitalizált világban, ellenben meglátása szerint „jobbak lehetnénk, jobbak lehetünk”.

Maros megye képviseletében Csibi Attila Zoltán, a Maros Megyei Tanács alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, kifejtve, hogy bár három különböző megye, három eltérő identitással képviselteti magát a konferencián, egy közös céljuk van: „megmutatni a világnak azt, amit ez a térség tud és, amit adni is tud”. Kiemelte, azért öröm, hogy Hargita megye a házigazdája az eseménynek, mert két év múlva Európa gasztronómiai régiójaként kerül reflektorfénybe, ami nemcsak egy cím, hanem lehetőség is, hogy „a turizmus és gasztronómia erejével történetet meséljünk magunkról, Székelyföldről, és ne csak egymásnak, hanem Európának, és miért ne, az egész világnak”. Mint mondta, a térség elérkezett arra a szintre, hogy az identitáskeresésben letisztulva következzen ennek a megmutatkozása. „Hiszen tudjuk, hogy kik vagyunk, azt is tudjuk, hogy honnan jöttünk, és most azt is meg kell tanuljuk, hogy el is meséljük másoknak” – fogalmazott Csibi Attila Zoltán.

Gáj Nándor, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a turisztikai desztinációs menedzsment témakörére reflektálva elmondta: „gyorsabban kellene szednünk a lábunkat ahhoz, hogy végre ne csak beszéljünk róla, és talán erre hívnám önöket, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem lépjünk is”. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági válság hatására a hangsúly áthelyeződik a tömeges külföldi turizmusról a helyi turizmusra, és a kérdés az, hogy a helyiek fel vannak-e készülve erre, tudnak-e együtt gondolkodni Székelyföldben. A három megye és a városaik érdekeltek-e abban, hogy azokat, akik el szeretnék költeni a pénzüket, de nincs annyijuk, hogy elmenjenek a Bahamákra, tudják-e fogadni.

Jakab Barna István Kovászna megyei tanácsos köszöntőbeszédében elmondta, ma már a turizmusról nem lehet úgy gondolkodni, mint egy-egy jó szigetprojekt vagy nem elég egy-egy jó vállalkozó vagy önkormányzat kiemelkedő teljesítménye, hanem közös desztinációban, élményekben és élménycsomagokban kell gondolkodniuk. A TDM-ben közös a cél, de alulról kell építkezniük, és minden az itteni alapokra helyeződik, amelyek nem másak, mint a helyi emberek, vállalkozások, önkormányzatok. Kifejtette: minden érintettnek – a kis lángosozótól az ötcsillagos szállodáig, az egyházaktól a közbirtokosságokig – részt kell ebben venniük.

A köszöntőbeszédek sorát Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke zárta. Elmondta, hogy ezek a konferenciák amellett, hogy tudást lehet cserélni, átadni, felhalmozni, ismertségek, kapcsolatok is köttetnek itt, amelyeknek köszönhetően sokkal magasabb színvonalon és szinten népszerűsíthetik a három megye turizmusát.

A megyei tanács elnöke szerint három kulcsfontosságú tényező befolyásolja a sikeres turizmust: az első a jó szolgáltatások, a második a jó kommunikáció, míg a harmadik az állandó mérés és visszacsatolás. „Minőségi szolgáltatásokra van szükség, jó élményt kell tudjunk adni az idelátogatóknak. Ezt a pillért igyekszik erősíteni Hargita Megye Tanácsa és a Visit Harghita az Európai gasztronómiai régiója címmel” – mutatott rá a megyeitanács-elnök. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a kommunikációs alappillér miatt lehet hasznos az úticélok népszerűsítésében, hanem a harmadik tényező, a visszacsatolás, az állandó mérés miatt is, mivel ma minden adatvezéreltté válik, és az adatok begyűjtése, megvásárlása, azok elemzése elengedhetetlen.

„Nekünk a parajdi helyzet után vált világossá, hogy ha meg akarjuk tudni pontosan azt, hogy amikor turizmust népszerűsítünk, azt kiknek és hogyan lehet a legjobb ár-érték arányban tenni, ahhoz arra van szükség, hogy megvásároljuk a bankkártya-adatokat és a mobilcellaadatokat, és ezek alapján szakemberek segítségével meg tudjuk mérni, hogy hogyan kell kommunikálnunk, mit és kiknek” – magyarázta Bíró Barna Botond.

A köszöntőbeszédek után elkezdődött maga a konferencia, amelyen témakörök szerint négy különböző szekcióban – Erdélyi TDM szekció, Kommunikációs szekció, Gasztroszekció és Erdélyi gasztrokönyvek panelbeszélgetés – hangzottak el előadások.

(Nyitókép: Maszol)