Az építőipari, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari alkalmazottak zsebébe is belenyúlna a kabinet.

Egyezségre jutott a két kormánypárt a költségvetés egyensúlyát helyreállítani hivatott adóügyi intézkedések tekintetében, írja az economedia.ro, kormányzati forrásokra hivatkozva. Azt már hetek óta tudni lehetett, hogy megszüntetik az élelmiszeripari, mezőgazdasági és építőipari dolgozók felmentését a bruttó bér 10 százalékának megfelelő egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól. Az ellenben újdonság, hogy egy adott jövedelemhatár fölött az informatikusoknak is fizetniük kell majd a személyi jövedelemadót. Az economedia.ro értesülései szerint még nem eldöntött, hogy mekkora összegig marad adómentes az informatikusok bére.

Azon tulajdonosok, akik 500 ezer eurót meghaladó értékű ingatlanokat birtokolnak, 1 százalékos adót kell majd fizetniük. Ez nem a meglévő ingatlanadót emelését jelenti, hanem egy új adóról van szó, belőle származó bevételek pedig nem a helyi önkormányzatok kasszájába, hanem a központi költségvetésbe folyik majd be.

A mikrovállalkozások adózását szigorítják. Jelenleg az évi 500 ezer eurós árbevételt meg nem haladó cégek számítnak mikrovállalkozásoknak, s nem fizetnek társasági adót a nyereség után, hanem a forgalom 1 százalékát fizetik be adóként. A mostani tervezet szerint a bevételi küszöböt 300 ezer euróra csökkentik, 300 és 500 ezer euró között pedig 3 százalékos lesz az adókulcs. A 300 ezer eurós értékhatár állítólag még módosulhat.

A kormány a szeszes italokra és a dohányárura kivetett jövedéki adó emeléséről is döntött. Megszűnik az 5 százalékos áfa, a könyvek, szállodai szolgáltatások és ingatlanok után is 9 százalékot kell majd fizetni. Nem egyértelmű, hogy éttermi fogyasztás után 9 vagy 19 százalék áfát fognak-e felszámolni.  

Mindezen intézkedéseket, állítólag nem szeptember 1-től vezetik majd be, ahogy eredetileg tervezték, hanem október 1-től. Ezzel valószínűleg a kompromisszumkészségét szeretné bizonyítani a kormány, az üzleti szféra ugyanis jogos felháborodással fogadta, hogy év közben írják át a játékszabályokat. Az egy hónapos halasztásnak sok értelme ugyanakkor nincs, ráadásul kisebb bevétel növekedést fog generálni.

Jelképes kiadáscsökkentés

A Ciolacu-kabinet költségcsökkentő intézkedésekről is döntött, azonban egy sincs köztük, melynek érdemi hatása lenne az államháztartásra. A 200 ezer betöltetlen állás felszámolása értelemszerűen nem hozhat számottevő megtakarítást, s ugyanez érvényes egy minisztériumi kiadások csökkentésére, valamint az állami vállalatoknak nyújtott kormányzati garanciák megszüntetésére.  

A tervezett intézkedések célja hivatalosan a 4,4 százalékos költségvetési hiánycél elérése, valójában azonban a deficit kordában tartása. Független elemzők szerint jelen pillanatban egy 5 százalékot jóval meghaladó deficit körvonalazódik, a reális cél pedig legfeljebb a hiánynak 5 százalékon való tartása lehet.

Az economedia.ro információi szerint a tervezett intézkedések heves vitákat gerjesztettek a koalíción belül. „Mindennek egy csomagban történő bevezetése súlyos csapás lesz a középosztály és a versenyszféra számára” – nyilatkozták liberális források, s az állítást nehezen lehet megkérdőjelezni.