A korábbi években a nagyvállalatok jó adófizetők voltak, idén azonban elkezdték szabotálni az adófizetést, legalábbis Nicolae Ciucă szerint. A szakértők szerint ez fölöttébb valószínűtlen.

Húszmilliárd lej hiányzik éves szinten az idei költségvetésből, ismerte el a közelmúltban Adrian Câciu pénzügyminiszter. Nicolae Ciucă azt a feladatot adta valamennyi minisztériumnak, hogy tegyenek javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan tudnának lefaragni az idei kiadásaikból úgy, hogy ne járjon se elbocsátásokkal, se bércsökkentéssel, sem pedig a beruházások visszafogásával. Időközben a kormányfő megtalálta a bűnbakot, a nagyvállalatokat okolva a kialakult helyzetért.

„A deficit javarészt a nagy adófizetők számlájára írható. Nyilvánosan felszólítom a nagy adófizetőket, hogy fizessék be az állammal szembeni tartozásaikat. Egyúttal azt a feladatot adom az állami intézményeknek, hogy teljesítsék szolgálati kötelezettségeiket, és biztosítsák ezen jövedelmek beszedését” – mondta Ciucă, némiképp a szocializmus éveit idéző stílusban.

A nagy adófizetők közé 3700 vállalat tartozik. Tavaly ezek 175 milliárd lejt fizettek be az államkasszába áfa, jövedéki adó, társasági adó, személyi jövedelemadó, nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulás formájában, ami a teljes bevételek 38 százalékát tette ki. Csak áfa formájában 46 milliárd lej folyt be tőlük az államkasszába, ami a teljes áfabevételnek közel a felét jelentette.

A szakemberek szerint fölöttébb valószínűtlen, hogy ezek a vállalatok tavaly még jó adófizetők voltak, idén azonban már vonakodnának befizetni azt, ami az államnak jár. „Két lehetőség van: nagyobb összeget jelentettek le az ANAF-nak, de nem fizették ki, aminek nagyon kicsi a valószínűsége. A másik az, hogy annyit fizettek be, amennyit bejelentettek, azonban ezek a vártnál kisebb összegek, mert csökkent a forgalmuk” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Radu Georgescu, a CFO Network pénzügyi tanácsadó cég társtulajdonosa.

Egyszerűen „hülyeség”

A Maszol által megkeresett egyik magyar egyetemi közgazdasági oktató tömören „hülyeség”-nek minősítette a miniszterelnök kijelentését. Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa azt mondja, amit Ciucă állít, az szinte teljesen kizárt, mivel az áfahátralékot felhalmozó cégek számláit az ANAF viszonylag rövid késedelem esetén is zárolja, amit a nagyvállalatok nem szívesen kockáztatnak, mert nagyon károsan hat az üzletmenetre.

A Pénzügyminisztérium még nem hozta nyilvánosságra a költségvetési végrehajtás márciusi számait, azonban adóhatóság (ANAF) adatai szerint az első negyedévben nettó 12,3 százalékkal több áfát szedett be, mint 2022 azonos időszakában, a visszatérítést is figyelembe véve pedig 13,1 százalékkal többet. Ez elmarad az infláció kb. 15 százalékos szintjétől, aminek az is logikus magyarázata lehet, hogy csökken a fogyasztás. Tekintettel az élelmiszereknek és az energiának az elmúlt két évben bekövetkezett drasztikus drágulására, ez teljesen logikus következmény lenne. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) még mindig növekedést mér a fogyasztás terén, azonban az intézmény az átlagbért illetően is tetszetős, ám teljesen valótlan adatokat közöl.

A harmadik lehetséges magyarázat az, hogy idén jelentősen visszaesett az adóbehajtás hatékonysága, ami nagyjából ugyanolyan valószínűtlen, mint hogy nagyvállalatok tömege kezdte el szabotálni január 1-től az adófizetést.

Kapcsolódó

Álmokra épített költségvetés – miért kell lefaragni 20 milliárddal az állami kiadásokat?

A gazdasági szakemberek már tavaly decemberben megmondták, hogy irreális a 2023-as költségvetés tervezete, azonban a Pénzügyminisztériumban úgy gondolták, ők jobban tudják. Tévedtek.  

költségvetés költségvetési hiány adóbevétel államháztartás

Egyébként gazdasági elemzők egész sora mondta azt már 2022 végén, hogy az idei költségvetés tervezetében a kormány túlbecsülte a bevételeket, ellenben alulbecsülte a kiadásokat, s nemrég a Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei is hasonló szellemben nyilatkoztak.

Ugyanakkor nem csupán az áfabevételek nem alakultak a kormány reményei szerint, hanem személyi jövedelemadó és nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási hozzájárulás formájában is a vártnál kevesebb pénz folyt be. Előbbi terén 9,5 százalékos, utóbbiakén 11 százalékos volt a növekedés, miközben a béralap 14,5 százalékkal gyarapodott. A Pénzügyminisztérium szerint ennek a fő oka a 135/2022-es törvény, mellyel az élelmiszeripari és a mezőgazdasági dolgozókat mentesítették az adófizetés alól, kb. 280 ezer személyt.

Az Adótanács megmondta előre

Nicolae Ciucă miniszterelnöknek a nagyvállalatok elleni támadása egyébként teljesen érthető. A bűnbakkeresés, a közvélemény számára különben sem túl népszerű nagyvállalatokra való mutogatás sokkal kényelmesebb a kormány számára, mint annak beismerése, hogy a 2023-es büdzsé szakmailag erősen megkérdőjelezhető, tulajdonképpen illúziókra épült. A multinacionális vállalatok elleni kirohanások más országokban is részei a kormányzati retorikának, azonban azzal, hogy nem fizetnék tisztességesen az áfát és a jövedéki adót sosem szokták megvádolni őket.

Az üzleti szféra természetesen nem hagyta szó nélkül a Ciucă által megfogalmazott vádat. „A Concordia Munkáltatói Szövetség úgy véli, hogy a kormányfőnek a költségvetési hiánnyal kapcsolatos nyilatkozatai nemkívánatos vitákat és értelmezéseket szülhetnek. Elemzéseink szerint a magánszféra nagy adófizetőinak az adófegyelme évről-évre kifogástalan, s nincsenek olyan információink, hogy 2023 első negyedévében másként állnának a dolgok. A romániai nagyvállalatok többsége számára, melyek pontosan fizették és fizetik az adójukat, ez az általánosítás egy meg nem érdemelt megbélyegzés. Ha vannak konkrét esetek, azokat nyilvánosságra kell hozni. A korábbi adatok azt mutatják, hogy épp nem a nagyvállalatoknak vannak adóhátralékaik” – nyilatkozta Radu Burnete, az érdekvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója.

Burnete emlékeztet rá, hogy az Adótanács már hónapokkal ezelőtt úgy ítélte meg, a költségvetési bevételek idén 11,3 milliárd lejjel elmaradnak a kormány által tervezett összegtől.