Azért nem szédítő mértékben, 21 százalékkal, ami csak pár százalékponttal haladja meg az inflációs rátát.

A költségvetési bevételek 23 százalékkal nőttek az év első 10 hónapjában 2021 azonos időszakához képest, 379 milliárd lejt tettek ki. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kiadások ennél kisebb mértékben, 19 százalékkal emelkedtek, 426 milliárdra. Október végén 47 milliárd lej volt a költségvetési hiány, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,4 százalékának felel meg.

A bevételek lendületes növekedésében nagy szerepe volt annak, hogy az államkasszába 36 milliárd lej folyt be az állami vállalatok nyereségének formájában, 54 százalékkal több, mint tavaly. Ez hozzávetőleg 19 milliárd lej pluszbevételt jelent, amihez az állam a bődületes, a gazdaságot és a lakosságot sanyargató energiaárak miatt jutott.  Az áfabevételek 20 százalékkal nőttek. Figyelembe véve a 15 százalékot meghaladó inflációt, amennyiben igaz, amit az Országos Statisztikai Intézet (INS) állít, hogy a fogyasztás reálértékben is növekedett, akkor az adóbehajtás hatásfoka semmit sem javult a tavalyi évhez képest. Az üzemanyagokat, a szeszes italokat és a dohányárut sújtó jövedéki adóból származó bevételek mindössze 4 százalékkal nőttek.

A kiadásokat illetően van egy pozitívum és egy negatívum. Előbbi az, hogy végre meglódultak a beruházások. A kormány 24 milliárd lejt költött ilyen célra 10 hónap alatt, 21 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy figyelembe véve az inflációt, ez távolról sem egy egetverő növekedés. A negatívumot az jelenti, hogy az államadósság utáni kamatokra kifizetett összeg 58 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Értékben ez 24 milliárdot jelent, vagyis kamatokra ugyanannyit költött a kormány, mint beruházásokra.