Peru, Szerbia, a Fülöp-szigetek, Botswana és Bulgária is kisebb kamatra tud kölcsönt felvenni, mint Románia.

A Román Nemzeti Bank (BNR) információi szerint novemberben a Pénzügyminisztérium 8,29 százalékos éves kamatra vett fel 967,5 millió lej értékű hitelt bankoktól. Ez fölöttébb nagy kamat, figyelembe véve, hogy nemzetközi viszonylatban nálunk sem az éves infláció szintje, sem pedig a jegybanki alapkamat nem kiugróan magas, írja az economica.net hírportál.

Az elmúlt időszakban a bukaresti kormány alig valamivel olcsóbban jutott csak pénzhez, mint Magyarország, melynek jelenleg valamennyi gazdasági mutatója rosszabb. A közelmúltban az Orbán-kormány 8,49 százalékos kamatra kapott 10 éves futamidejű hitelt, ami viszonylag kedvezőnek mondható, tekintettel arra, hogy Magyarországon az infláció immár meghaladja a 20 százalékot, a jegybanki alapkamat pedig 13 százalék.

A worldgovermentbonds.com portál adatai szerint Románia idén novemberben 8,095 százalékos éves átlagkamattal jutott 10 évre szóló hitelekhez. Ez csak minimális mértékben kevesebb annál, amennyiért a világ egyik legszegényebb országának számító Bangladesnek hiteleznek a befektetők, 8,21 százalékos kamatra.

Nálunk olyan, nem éppen a viruló gazdaságukról híres államok is kedvezőbb feltételek mellett kapnak kölcsönt, mint Peru (8,01 százalék), Szerbia (7,33 százalék), a Fülöp-szigetek (7,30 százalék), Botswana (6,954 százalék) és Bulgária (5,784 százalék).

Azzal azért vigasztalódhatunk, hogy Sri Lanka (31,904 százalék), Zambia (29,870 százalék), Uganda (17,841 százalék), Nigéria (14,466 százalék) és Kenya (14,142 százalék) kormányai még nagyobb kamatokat kénytelenek fizetni, mint a román.

A legolcsóbban Japán és Svájc jut hitelhez, évi 0,241, illetve 0,951 százalékos kamatra, míg Tajvan, Dánia és Svédország esetében a kamat nem éri el a 2 százalékot. Az egykori szocialista országok közül Szlovénia van a legkedvezőbb helyzetben, melynek novemberben 3,139 százalékos kamatra hiteleztek.

„Olyan helyzetben vagyunk, amikor az infláció és az inflációs várakozások is magasak. A központi bankok erre a kamatok emelésével reagálnak, ami nagyon változékony magatartást hoz létre a befektetői oldalon” – magyarázta helyzetet a közlemúltban Ștefan Nanu, az Államkincstár vezérigazgatója.

A dolog másik oldala, hogy egy adott országnak nyújtott hitelek kamata tükrözi a befektetőknek az illető kormány gazdaságpolitikája iránti bizalmát is. A Ciucă-kabinetnek az év első nyolc hónapjában 61 százalékkal többet kellett hiteltörlesztésre fordítania, mint 2021 azonos időszakában.