A gazdasági szakemberek már tavaly decemberben megmondták, hogy irreális a 2023-as költségvetés tervezete, azonban a Pénzügyminisztériumban úgy gondolták, ők jobban tudják. Tévedtek.

Szépeket álmodtak tavaly decemberben a Pénzügyminisztérium szakemberei, miközben a 2023-as költségvetés tervezetén dolgoztak, de eljött az április, beleért a kezük a bilibe, és felébredtek. Csak három hónapnak kellett eltelnie az évből ahhoz, hogy a kormány illetékesei ráébredjenek, hogy irreális adatokra alapozták az idei államháztartást.

Az adóhatóság (ANAF) tájékoztatása szerint az első negyedév adóbevételei 83,534 milliárd lejt tettek ki, 7 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Ez 2,981 milliárd lejjel kevesebb a tervezettnél. A valós hiány ennél nagyobb, mivel a vámhatóság (AVRE) bevételei is elmaradtak a remélt értéktől, 1,171 milliárd lejjel. Ez azt jelenti, hogy március végéig 4,152 milliárd lejjel kevesebb pénz folyt be az államkasszába annál, amennyire a pénzügyi tárcánál számítottak. A kormány azt remélte, hogy az adóbevételek 14 százalékkal fognak nőni idén, ami kereken a duplája annak, ami valójában történik.

Ennek az egyik fő oka, hogy a román gazdaság motorja a fogyasztás, márpedig az behúzta idén a kéziféket. Az ANAF azt közölte, hogy az első negyedévben 22,63 milliárd lej áfát szedett be, 12,3 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Figyelembe véve az áfavisszatérítést, az áfabevételek 13,1 százalékkal nőttek, ami bőven elmarad a 15 százalék körüli inflációtól. Mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) még nem közölte a márciusi adatot, az első negyedév inflációs rátája egyelőre nem ismert, amit tudunk az, hogy januárban 15,1, februárban pedig 15,5 százalék volt a drágulás átlagos mértéke.

4,4 százalékos deficit? Ugyan már!

Az, hogy három hónap elteltével kiderült, nem tartható az idei költségvetés-tervezet, csak a kormány illetékeseit lephette meg, a szakembereket nem, azok ugyanis már tavaly decemberben megmondták, hogy illuzórikus adatokra épül. Az Adótanács tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy az állami bevételek 11,3 milliárd lejjel elmaradnak a tervezett értéktől. Az első negyedévi adatok egyértelműen alátámasztják ezt a prognózist. Az Adótanács szerint a kormány indokolatlanul optimista a kiadások tekintetében is, melyeket a GDP 0,58 százalékának megfelelő értékkel becsült alá.

Az Adótanács teljesen irreálisnak minősítette a 4,4 százalékos költségvetési hiánycélt, 5,7 százalékban állapította meg a várható deficit mértékét. Az economedia.ro gazdasági hírportálnak tavaly decemberben nyilatkozó Dragoș Cabat gazdasági elemző és Laurian Lungu, a Consilium Policy Advisors Group elnöke szintén eltúlzottnak minősítették a kormány által várt bevételeket, előbbi 4,9 százalékos költségvetési hiányt látott reálisnak.

Az, hogy a 4,4 százalékos hiánycélnak több köze van az álmodozáshoz, mint a gazdasági realitáshoz, már február végén kiderült, amikor a költségvetési deficit 17,04 milliárd lejre nőtt, GDP-arányosan meghaladva az 1 százalékot, ami nagyon rossz érték. Az idei évre a kormány kb. 77 milliárd lejes hiánnyal kalkulált, azonban az első két hónap költségvetési végrehajtásának a fényében ennek a megvalósítása reménytelennek tűnik. Az év hátralevő részében a deficitnek sokkal lassabban kellene nőnie, mint az első két hónapban ahhoz, hogy a hiánycél tartásához elég legyen 20 milliárd lej lefaragása a kiadásokból. Ráadásul a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a deficit az utolsó hónapokban, főleg decemberben szokott megugrani. Ha idén is így lesz, akkor a költségvetés-tervezetét drasztikusan kell majd átszabni ahhoz, hogy ne szabaduljon el az államháztartási hiány.

Mondani könnyű...

Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint nem okoz majd gondot megtalálni, honnan vegyen el pénzt a kormány. „608 milliárdból csak találunk valahol 20 milliárdot” – mondta a tárcavezető, arra utalva, hogy az idei évre tervezett kiadások értéke 608 milliárd lej. Ezt sokkal könnyebb azonban mondani, mint megtenni, az állami kiadások elsöprő hányadát ugyanis a bérek, a nyugdíjak, a szubvenciók, az államadósság kamatai és a beruházások teszik ki. Előbbiekhez nem lehet nyúlni, az ígéretek szerint pedig a kormány a beruházásoktól nem fog forrásokat elvonni.

A G4Media értesülései szerint eddig arról született döntés a koalícióban, hogy csökkentik az állami intézmények dologi kiadásait (üzemanyag, fogyóeszközök stb.) és az állami vállalatok igazgatótanácsainak a létszámát. Ez egyelőre a vicc kategóriája, ezekkel a intézkedésekkel aprópénzt, nem pedig 20 milliárd lejt lehetne megtakarítani. Hogy mit jelent 20 milliárd lej, azt jól illusztrálja, hogy a képviselőház teljes idei költségvetése csak 326 millió.