A deficit értéke a tavalyi 33,81 milliárd lejről 23,51 milliárdra csökkent június végére.

A májusi 1,57 százalékról a GDP 1,71 százalékára nőtt a költségvetési hiány június végére. Ez sokkal jobb a tavalyi első féléves adatnál, amikor a deficit 2,86 százalék volt.

Ez fölöttébb örvendetes hír lenne, azonban a feltételes mód teljes mértékben indokolt, főleg, ha mélyebben beleásunk az adatokba. Akkor ugyanis kiderül, hogy a központi költségvetés egyik fő bevételi forrásának számító áfa 45,5 milliárd hozott az államkasszának, 26,6 százalékkal többet, mint tavaly, ami nagyrészt az infláció eredménye.

A Pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az áfa visszatérítés értéke azonban csak 2 százalékkal nőtt az év első 6 hónapjában, 12,46 milliárd lejre. Ez világosan mutatja, hogy a Pénzügyminisztérium egy ócska trükkel kozmetikázza a költségvetési adatokat, visszatartja az áfát, hogy a valósnál jobban mutassanak a költségvetési adatok.

Szintén erősen torzító hatású, hogy az első féléves kimutatásban nincs benne az energiaszolgáltatóknak a március 31-ig érvényes hatósági árszabályozás alapján fizetendő teljes kompenzáció, az április 1-től érvényes szabályozás alapján járóból pedig egyetlen lej sem szerepel a kiadási oldalon, mivel a kormány nem fizette ki.

Mindezen kiadási tételekkel a féléves deficit lényegesen nagyobb lenne a most közölt értéknél.

Az állam bevételei 216,7 milliárd lejt tettek ki az első félévben, 22,9 százalékkal nőttek 2021 azonos időszakához képest. A kiadások 14,3 százalékkal nőttek, az értékül 240,2 milliárd lej volt, tehát a féléves hiány 23,51 milliárd lej. Azt, hogy hova vezet a jelenlegi, hiteleken alapuló államháztartás, jól illusztrálja a kamatköltségek alakulása: ezek 47,9 százalékkal nőttek, 13,12 milliárd lejt tettek ki.