Az egy évvel korábbinak a duplájára, 4 milliárd lejre nőtt a költségvetési hiány 2023 januárjában.

Csapnivaló költségvetési adatokat közölt januárra a Pénzügyminisztérium. Az állami bevételek 39,6 milliárd lejt tettek ki az év első hónapjában, 9 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. A kiadások jóval nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedtek, 43,6 milliárd lejre.

A januári adatok fényében vágyálomnak tűnik a kormány célkitűzése, hogy a tavalyi 5,68 százalékról idén 4,4 százalékra csökkentse a költségvetési hiányt. A 2023-as költségvetés tervezetében a bevételek 14 és a kiadások 10 százalékos növekedésével számolnak. Januárban ennek pont a fordítottja következett be.

A költségvetési hiány 4 milliárd lej volt, a GDP 0,25 százaléka. Ez nagyon jó adatnak tűnik, de csak addig, amíg össze nem hasonlítjuk az egy évvel korábbival: 2022 első hónapjában a deficit nem érte el a 2 milliárd lej, a GDP 0,12 százalékát tette ki.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy az áfából és a jövedéki adóból származó bevételek alakulása a fogyasztás jelentős visszaesésére utal. Áfa formájában 9,7 milliárd lej folyt be az államkasszába. Ez mindössze 2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget, annak ellenére, hogy időközben a fogyasztói árszínvonal 15,1 százalékkal emelkedett, egy sor termék és szolgáltatás áfája pedig nőtt. A jövedéki adóból származó bevételek 2,9 milliárd lejre csökkentek a tavalyi 3,8 milliárdról, ami 24 százalékos visszaesést jelent. Ennek egyik magyarázata, hogy január 1-től csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját, azonban annak a mértéke nem haladta meg a 7 százalékot.  

A kiadási oldalon a beruházásokra fordított összeg 6 százalékkal nőtt, 0,6 milliárd lejről 0,7 milliárdra. Az államadósság finanszírozási költségei ellenben drámai mértékben, 82 százalékkal emelkedtek. 2022 januárjában még csak 1,7 milliárd lejt el a kamatok, idén azonban már 3,1 milliárdot. Kétéves távlatban a kamatköltségek alakulása mindenféle túlzás nélkül katasztrofálisnak minősíthető: 2021 januárjában 560 millió lejt tettek ki, azóta tehát öt és félszeresére nőttek.

A januári költségvetési adatok fényében úgy tűnik, hogy a milliók életét megkeserítő infláció, ami tavaly még a kormány hajójának a vitorláját duzzasztotta, idén ellenszéllé változott. „Az infláció volt az egyik eszköz tavaly, mely a költségvetési végrehajtást lehetővé tette. A kormánynak kapóra jött az elszabadult infláció. Ez ideiglenes előny volt, idén már nem lehet az inflációt rejtett adóként használni” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Bogdan Glăvan pénzügyi elemző.