Az ikerdeficit veszélyeire figyelmeztetett hétfőn Daniel Dăianu, a román költségvetési tanács elnöke, aki szerint a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának egyidejű magas aránya sérülékennyé teszi a román gazdaságot.

 Dăianu ezt egy elemzésben fejtette ki, amelyet hétfőn tettek közzé a költségvetési tanács honlapján. Emlékeztetett, hogy a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya 26,571 milliárd euró, ami az Országos Statisztikai Intézet (INS) becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 9,2 százalékának felel meg. Kiemelte, hogy a hiány értéke 52 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.

Felidézte, hogy a 2008-as nemzetközi gazdasági válság idején Románia hasonló helyzetben volt, akkor is magas államháztartási hiány mellett a GDP mintegy 12 százalékát tette ki a folyó fizetési mérleg hiánya. Akkor a válság hatására Romániának kemény megszorító intézkedéseket kellett foganatosítania, emellett hitelmegállapodás megkötésére kényszerült a Nemzetközi Valutaalappal. Akkor a román államadósság a GDP 15 százalékát tette ki, most viszont a 48 százalékát, ami szintén növeli a kockázatokat - jelezte Dăianu.

Álláspontja szerint a folyó fizetési mérleg növekedéséhez hozzájárult, hogy egyes romániai üzemek bezártak, ezért megnőtt az import. Úgy vélte, hogy a román gazdasági növekedés idei és jövő évi várható lassulása csökkentheti a folyó fizetési mérleg hiányát. A szakember az államháztartási hiány csökkentését is szorgalmazta, valamint az európai uniós pénzek maradéktalan felhasználását. Úgy vélte, van kilátás arra, hogy pár éven belül csökkenjen az államháztartás deficitje.

A további problémák között említette az élelmiszeripar, a turizmus fejletlenségét, valamint a masszív elvándorlás következtében zsugorodó munkaerőt. Kifejtette, hogy a külföldön dolgozó románok által évente hazaküldött pénz a GDP 1,5-2 százalékát teszi ki, ami nélkül még nagyobb lenne a folyó fizetési mérleg hiánya. De az elvándorlással és a munkaerő elvesztésével Románia összességében többet veszít, mint amennyit nyer - állítja a szakember.

A román kormány az idén 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol, miután ez utóbbi a GDP 5,68 százalékát tette ki 2022-ben.