Abszolút értékben két év leforgása alatt a másfélszeresére nőtt a deficit, ami határozottan negatív folyamat.

Fölöttébb sebezhető az a gazdaság, amely a bevételeinél körülbelül 10 százalékkal többet költ, véli Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja. A szakember arra utalt, hogy Románia folyó fizetési mérleghiánya tavaly már a bruttó hazai termék (GDP) 9,3 százalékát tette ki.

„Bár a deficitet lépcsőzetesen csökkenteni kellett volna, hogy ne okozzon sokkhatást, abszolút értékben a 2020-as 11 milliárd euróról 2022-re 26,5 milliárd euróra nőtt” – írja Cristian Popa egy Facebook-bejegyzésben. Ez azt jelenti, hogy két év alatt a GDP-arányos mérleghiány aggasztó mértékben megnőtt. 2020-ban még csak a GDP 4,9 százalékával volt egyenértékű a deficit, 2021-ben azonban 7,3, tavaly pedig 9,3 százalékra emelkedett, vagyis két év alatt közel 90 százalékkal nőtt.

Cristian Popa felhívja a figyelmet, hogy hasonlóan rossz mutatót utoljára a 2005-2008-as időszakban produkált a román gazdaság, amikor a folyó fizetési mérleghiány GDP-arányosan a 8,7-13,6 százalékos intervallumban helyezkedett el.

A folyó fizetési mérleg egy adott gazdaságnak a külfölddel lebonyolított ügyleteit tükrözi, beletartoznak az áruforgalom, a szolgáltatások, az átutalások, a befektetések stb.

Bejegyzésében a BNR igazgatótanácsi tagja arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a stabil árfolyamú, erős lejt hajlamosak vagyunk pozitívumnak tekinteni, az hozzájárul a mérleg romlásához, mivel ösztönzi az importot, az exportot ellenben drágábbá teszi, s ezáltal visszafogja.

Korábban Mugur Isărescu, a BNR elnöke azt mondta, hogy „nagyocska” a folyó fizetési mérleghiány, s hangsúlyozta, hogy figyelni kell rá.