A harmadik világ országaiéhoz hasonló Románia élelmiszer-külkereskedelme: nyersanyagokat exportálunk, feldolgozás után pedig visszavásároljuk őket.

Románia az Európai Unió egyik legnagyobb kukoricatermesztője és exportőre, azonban 2018-ban kukoricadarából mindössze 4 ezer tonnát szállítottunk külföldre, míg az áruházak polcain gyakoriak az importból származó, főleg magyarországi termékek. Búzatermesztésben és kivitelben szintén az EU éllovasai közé tartozunk, de fagyasztott sütőipari termékekből jelentős mennyiséget importálunk.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a rendszerváltás első 29 évében importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értéke 23,25 milliárd euróval nagyobb a kivitelből befolyt összegnél. A 2010 és 2019 közötti deficit körülbelül 11 milliárd euró, s a legnagyobb baj az, hogy éves értéke növekvő tendenciát mutat, ami annak a következménye, hogy a hazai feldolgozó kapacitás nem tudja tartani a lépést a növekvő lakossági fogyasztással. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint 2018-ban a mérleghiány 1,133 milliárd eurót tett ki, tavaly azonban már 10 százalékkal többet, 1,25 milliárd eurót.

A másik nagy problémát az jelenti, hogy a külkereskedelmi mérlegben többlettel jelentkező termékek többnyire nyersanyagok, illetve alacsony feldolgozottsági fokú termékek. A kategória exportjának legnagyobb tételét, 35 százalékát, a gabonafélék adják, megelőzve a 18 százalékos részesedéssel rendelkező olajos magvakat, valamint az élőállatokat. A behozatal legjelentősebb tételei ellenben magas fokon feldolgozott termékek: húsipari áru, cukor és édességek, különféle élelmiszeripari termékek és szeszes italok.

„Nem a mezőgazdasági termelés, hanem a feldolgozottsági fok növelése lenne fontos” – véli Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet elnöke, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia oktatója. Véleménye szerint a probléma egyik oka a mezőgazdasági területek roppant felaprózott volta, mely tekintetben a két világháború közötti időszakhoz képest a helyzet nem hogy javult volna, de romlott.

Akkor a mezőgazdasági felhasználású földterület mindössze 28 százalékán osztozott a birtokok 75 százaléka, míg 2016-ban, amikor az utolsó ilyen jellegű kimutatás készült, a birtokok 92 százaléka az összterület 2,7 százalékával rendelkezett. A 100 hektárnál többen gazdálkodó farmok között a tulajdonosok 0,4 százaléka birtokolja az összterület közel 50 százalékát.

A dohányipar a követendő példa

Tudorel Andrei szerint a követendő példát a dohányipar jelenti. A rendszerváltás utáni időszak első felében a dohányárú- külkereskedelme deficites volt, 2007 óta azonban folyamatosan többletet termel, melynek értéke dinamikusan növekszik. Tavaly 948,4 millió euró értékű dohányárut exportáltunk, 37 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A behozatal értéke csak 365 millió euró volt, ami közel 600 millió eurós többletet jelent.

Románia nagyon rosszul jön ki a környező országokkal történő összehasonlításból. 2010 és 2018 között Bulgária mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi mérlege 10 milliárd eurós pluszt mutat, míg Magyarország többlete 42, Lengyelországé pedig közel 70 milliárd euró.