Elképzelhető, hogy nőni fog az áfa, megemelhetik az ingatlanadót és a gépkocsik után fizetendő adót, s veszélyben vannak az állami alkalmazottak nyaralási utalványai.

Rövidesen adóemelés lesz, azonban a konkrétumokról még nem sokat tudni, a kormánykoalícióban folyamatban van a javaslatok elemzése. Ami biztos, az, hogy hatalmas hiány tátong a költségvetésben, május végén 23 milliárd lej hiányzott a büdzséből az előzetesen megtervezett deficit mellett.

 Hogyan alakult ki ez a siralmas helyzet? A magyarázat pofonegyszerű: a 2023-as költségvetés tervezetének elkészítésekor a kormány pénzügyi szakpolitikusai durván alulbecsülték a kiadásokat, ellenben túllicitálták a bevételeket.

Az év első öt hónapjában az előzetes számítások szerint a hat fő bevételi forrásból 167,8 milliárd lejnek kellett volna befolynia az államkasszába. A valós bevételek azonban a tervezettnél 4,4 százalékkal kevesebbet tettek ki, 160,5 milliárd lejt. A Pénzügyminisztérium szakembereinek a hat forrás egyikének esetében sem sikerült helyesen prognosztizálniuk a befolyó összegeket, ráadásul négy esetben túlzottan optimistának bizonyultak.

Elhibázott költségvetés

Legnagyobbat az áfa tekintetében tévedtek, melyből 45,6 milliárd lej helyett csak 40,6 milliárd folyt be. A társadalombiztosítási befizetések, az állami vállaltok nyeresége és a társasági adó szintén a vártnál kevesebbet hoztak a konyhára, derül ki a Ziarul Financiar (ZF) által a Pénzügyminisztérium adatai alapján végzett számításokból. Mindezt nem tudta kompenzálni a jövedelemadó és a jövedéki adó terén jelentkező plusz, ami csupán 1,7 milliárd lejt tett ki. A bevételi oldalon, így egy 7,3 milliárd lejes mínusz keletkezett.

A kiadások tekintetében a kormány számításai még pontatlanabbaknak bizonyultak. Az állami alkalmazottak fizetései félmilliárd, a dologi kiadások 2,7 milliárd, az államadósság kamatai 3,5 milliárd, a különféle támogatások 4,7 milliárd, a nyugdíjak és a szociális segélyek pedig 4,6 milliárd lejjel vittek el több pénzt a tervezettnél. Ez összesen 16 milliárd lej, ami a bevételi mínusszal együtt 23,3 milliárd lejt ad. Ennyi pénz hiányzott május 31-én az államkasszából, s kétségtelen, hogy időközben a többlethiány tovább nőtt, az év felénél, jó eséllyel már 30 milliárd lej körül járt.

A költségvetés aktuális állapota nem írható kizárólag a tavaly felállított téves prognózisok számlájára. Romániában az államnak a GDP-hez arányított bevételei nagyon alacsonyak, ráadásul az adóbehajtási hatékonyság jottányit sem nőtt az elmúlt években, sőt.

Az adóbehajtás hatékonysága 2012-ben és 2015-ben volt a csúcson, amikor a költségvetési bevételek a GDP 32,9 százalékát tették ki. 2019-re ez az arány 30,3 százalékra csökkent, majd növekedésnek indult, tavaly már 32,2 százalékon állt. Idén aztán durván megfordult a tendencia, az első öt hónapban az állami bevételek a bruttó hazai terméknek csak 29,8 százalékát tették ki. Ez brutális mértékű visszaesés, amit nem tudott ellensúlyozni az, hogy a GDP-arányos  kiadások is csökkentek, 37,9 százalékról 35,3 százalékra.

A Ziarul Financiar értesülései szerint a kormány fontolgatja, hogy felemelje az élelmiszerek, a lakások, a napelemek és a vendéglátóipari szolgáltatások után fizetendő áfát, mely jelenleg 5-9 százalék. Szintén elképzelhető a mikrovállalkozások, jelenleg az árbevétel 1 százalékával megegyező adójának, a 8 százalékos társasági adónak és a szeszes italok jövedéki adójának a megemelése. Az szinte biztosra vehető, hogy megszűnik az élelmiszer- és az építőipari, valamint a mezőgazdasági dolgozók felmentése a személyi jövedelemadó és az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól.

A román nyelvű gazdasági napilap azt is tudni véli, hogy a Ciolacu-kabinet konzultációra hívta több nagyváros polgármestereit. A megbeszélés egyik témáját a helyi adók képezték. Romániában jelenleg az ingatlanok, a gépjárművek és a telkek után befizetett adók a GDP 0,5 százalékával egyenértékűek. Ez roppant alacsony érték, az Európai Unió átlaga ugyanis 1 százalék. Ezek a pénzek a helyi költségvetésekbe kerülnek, azonban az egyik lehetséges forgatókönyv szerint megemelnék ezeket az adókat, a pénz egy részét pedig a központi költségvetésbe irányítanák.

Takarékoskodni kell

A 2023-as költségvetés-tervezet 4,4 százalékos, 68,2 milliárd lejes deficittel számol. Jelen pillanatban ebben már egyetlen józan ember sem hisz, minden bizonnyal azok a politikusok sem, akik ennek az ellenkezőjét állítják. A tét most az, hogy a GDP-arányos hiányt 5 százalék körüli szinten tartsák a tavalyi 5,75 százalék után.

Ez is merész célkitűzés, tekintettel arra, hogy május végén 36,91 milliárd lej volt a deficit. A júniusi költségvetési végrehajtás adatait még nem hozták nyilvánosságra, azonban a Ziarul Financiar úgy értesült, hogy a féléves hiány 49 milliárd lej körül van, ami túlzás nélkül tragikusnak mondható.

Természetesen a költségvetési hiány féken tartása kizárólag adóemelés révén kivitelezhetetlen, a költségek csökkentésére is szükség van.  „Ha kizárólag az adókat emeljük, nem csináltunk semmit. (…) A kiadásokon is dolgozni kell, nem csupán adót emelni, mert Câciu úr elszámolta a költségvetést. Az idei költségvetés egy tipp volt, arra fogadtunk, hogy az infláció 11 százalék lesz” – nyilatkozta a ZF-nek Tănase Stamule, a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia docense, a PNL gazdaságpolitikai tanácsadója.  Állítása szerint a minisztériumok és állami intézmények összevonásáról is tárgyal a kormány, akárcsak a nyaralási utalványok megszüntetéséről.