A Iohannisnál többet kereső állami alkalmazottak személyi jövedelemadójának 16 százalékra való emelése idén 200 millió lejt sem hozna a konyhára, miközben a költségvetésből 20 milliárd lej hiányzik.

Egyre nyilvánvalóbb, ötlete sincs a kormánynak, hogyan lehetne betömni az idei költségvetésben tátongó, hozzávetőleg 20 milliárd lejes lyukat. A mostanáig javasolt takarékossági intézkedések – létszámstop a közszférában, a közalkalmazotti bérek befagyasztása, a dologi kiadások 10 százalékos befagyasztása – ahogyan azt már korábban megírtuk, mindössze 2-3 milliárd lejes megtakarítást eredményezhetnek.

Valószínűleg azért, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a saját tehetetlenségéről, a Ciucă-kabinet előállt egy újabb javaslattal, mely nagy társadalmi támogatottságra számíthat: a nagy jövedelmű közalkalmazottak adókulcsának megemeléséről. Az elképzelés szerint azok az állami alkalmazottak ezentúl nem 10, hanem 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnének bérük azon része után, mely meghaladja az államfő javadalmazását.

Azon túl, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel, ugyanis a megemelt adókulcsot nem csupán értékhatárhoz köti, hanem diszkriminál az állami szférában, illetve a magánszektorban dolgozók között, a tervezetnek van egy óriási hibája: az így generált pluszbevétel aprópénzt jelentene a költségvetés egészéhez képest.

Klaus Iohannis hozzávetőleg 25 ezer lejt keres. A munkaügyi minisztérium adatai szerint 30 574 romániai munkavállaló bruttó bére haladja meg az államfőét, írja az economedia.ro. Mintegy 13 ezren állnak az állam szolgálatában, míg a többség a versenyszférában dolgozik. Azt, hogy az érintettek pontosan mennyit keresnek, nem lehet tudni, ezért lehetetlen pontosan kiszámolni, mekkora pluszbevételt generálna a 16 százalékra emelt jövedelemadó.

Feltételezve, hogy ezen kategória átlagos bruttó bére 50 ezer lej, akkor ennek a fele, vagyis 25 ezer lej után fizetett 16 százalékos adó havi 1950 lejes pluszt, éves szinten 23 400 lejt jelentene, számolta ki az economedia.ro. A szóban forgó munkavállalói kontingens egészére vetítve ez 304 millió lej.

Mivel már április 27-ét írunk, az adóemelésre vonatkozó jogszabályt csak májusban lehetne elfogadni, tehát júniustól fejtené ki a hatását. Ebben az esetben idén 177 millió lejt, kb. 37 millió eurót hozna az államkasszának az új adókulcs bevezetése. Ez a semminél több, azonban elhanyagolható azon összeghez képest, mely a vártnál kisebb bevételek miatt hiányzik az idei központi költségvetésből, a 20 milliárdnak ugyanis mindössze a 0,885 százalékát teszi ki.

„…ennek, a közönség intelligenciájára nézve sértő, a negyedművelt Ciolacu és kiskorú gyámolítottja, Ciucă kezdeményezett diskúciónak a tétje egy elhanyagolható bevételmorzsa” – írta egy Facebook-bejegyzésben Sorin Ioniță közigazgatási reformszakértő, az Expert Forum civil szervezet elnöke.

„Most komolyan, ha ez a valódi tét, akkor egyesek becsavarodtak, de nagyon” – kommentálta az ügyet, ugyancsak egy Facebook-bejegyzésben, Gabriel Biriș adóügyi tanácsadó.

A javaslat kapcsán feltámadtak a félelmek, hogy a kormány, pontosabban a PSD, többkulcsos adórendszer bevezetésére készülne. Ez egy álprobléma, mivel Romániában már évek óta többkulcsos adórendszer van. Egykulcsos adórendszerről beszélni, miközben munkavállalók százezrei nem fizetnek személyi jövedelemadót, azaz esetükben az adókulcs 0 százalék, nem más, mint közönséges népbutítás.