Szakértők: a kormány takarékossági intézkedéseivel 2-3 milliárd lejt lehet megtakarítani, nem 20-at

A gazdasági elemzők szerint inkább az adóbehajtás hatékonyságát kellene növelni, s meg kellene szüntetni a méltánytalan adómentességeket.

Takarékossági intézkedések foganatosítását tervezi a kormány annak érdekében, hogy ellensúlyozza a tervezettnél kisebb költségvetési bevételeket. A közalkalmazotti létszámstop, a bérek befagyasztása és a dologi kiadások lefaragása révén azonban nem lehet kompenzálni az elmaradó bevételeket, állítják egyhangúlag az economedia.ro által megszólaltatott gazdasági szakemberek.Fotó: Agerpres

Bár már április 25-ét írunk, a Pénzügyminisztérium, furcsa mód, még mindig nem hozta nyilvánosságra a márciusi költségvetési végrehajtás adatait. Az adóhatóság (ANAF) ugyanakkor közölte, hogy az első negyedévben a bevételek 4,7 milliárd lejjel maradtak el a tervezett összegtől. Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint ez éves szinten 20 milliárd lejes kiesést jelent, amit később tagadott.

A kormány takarékossági intézkedései legfeljebb 2-3 milliárd lejes megtakarítást eredményezhetnek, s lényegében a közvéleménynek szóló látszatintézkedések, véli Dragoș Cabat gazdasági elemző. Felhívja a figyelmet, hogy a kormány egyszer már tavaly is hirdetett létszámstopot, amit azonban nem tartott be.

2022 második negyedévében, miközben elméletben le voltak állítva az alkalmazások a közszférában, a közalkalmazottak száma 8976 fővel nőtt, írja az economedia.ro. Tavaly decemberben a közalkalmazottak száma 16 370 fővel haladta az égy évvel korábbi létszámot. A Ciucă-kabinet első 13 hónapjában a közalkalmazotti állomány havi átlagban 1529 fővel gyarapodott, ami meghaladja a Florin Cîțu, Ludovic Orban, Sorin Grindeanu, Mihai Tudose és Viorica Dăncilă miniszterelnöksége alatt végbement növekedést.

Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, az Adótanács korábbi elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy az alapvető problémát az állam nagyon gyenge adóbehajtási képessége jelenti. Az Európai Unióban a költségvetési bevételek átlagban a GDP 41 százalékát teszik ki, míg Romániában mindössze a 27 százalékát.

Laurian Lungu gazdasági elemző szerint a kormány idén úgy fogja megoldani a problémát, ahogy a korábbi kormányok is az elmúlt 30 évben, a beruházásokra szánt kiadások megnyirbálásával.

„Onnan vágnak le először, a féléves költségvetés-kiigazításkor. (…) Így lehet elkendőzni a kormány inkompetenciáját” – mondja Dragoș Cabat, hozzátéve, hogy egy másik bevált módszer a valós költségvetési hiány álcázására a beruházási kiadások átgörgetése a következő évre. Véleménye szerint az idei évre előirányzott rekordértékű, 112 milliárd lejes beruházási költségvetés pont ezt a célt szolgálja, hogy más területekre lehessen átirányítani pénzt belőle.

Ionuț Dumitru szerint a megoldás nem az adóemelés lenne, hanem a kivételezés, a méltánytalanságok megszüntetése. Ez, párhuzamosan az adóbahejtás hatékonyságának növelésével, nagyobb költségvetési bevételeket eredményezne.

Romániában jelenleg közel 900 ezer munkavállaló élvez részleges adómentességet: az informatikusok nem fizetnek személyi jövedelemadót, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók pedig nyugdíjbiztosítási hozzájárulást sem. Mindez éves szinten többmilliárd lejjel csökkenti a költségvetési bevételeket.

Kapcsolódók

Kimaradt?