Csak 2020-ban, amikor leállt a gazdaság nagy része, volt nagyobb az első negyedéves költségvetési hiány, mint most.

Siralmasan mutatnak a költségvetési végrehajtás első negyedévi számai. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a március végére 22,75 milliárd lejre nőtt a költségvetési hiány, ami az idei évre prognosztizált GDP (bruttó hazai termék) 1,42 százalékának felel meg. Ha a hiány a még hátralevő hónapokban is az eddigi iramban nőne, akkor az év végére megközelítené az 5,7 százalékot, miközben a kormány által kitűzött deficitcél 4,4 százalék. Ez utóbbi jelen pillanatban teljesen illuzórikusnak tűnik. Az Adótanács már 2022 végén irreálisnak minősítette a 4,4 százalékos hiánycélt, s 5,7 százalékot mondott valószínűnek.

Az, hogy mennyire rossz a költségvetés állapota, világosan kitűnik egy ötéves visszatekintésből. 2018 óta csak 2020 volt a jelenleginél nagyobb az első negyedévi GDP-arányos deficit. Akkor 1,67 százalékos volt a mutató úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt a gazdaság márciusban nagyrészt leállt. Abszolút értékben a három évvel ezelőtti hiány meg sem közelítette a mostanit, mindössze 18,06 milliárd lej volt.

2021-ben már csak 1,28 százalékon állt az első negyedéves hiány, tavaly pedig tovább csökkent, 1,19 százalékra. A 2019-es és a 2018-as deficit egy vicc volt az ideihez képest, 0,54, illetve 0,48 százalék. 2022-ben, az 1,19 százalékos első negyedéves hiányból lett 5,58 százalék az év végére, míg idén áprilisban 1,42 százalékról indulva célozzuk meg a 4,4 százalékot.

A költségvetési bevételek 9,7 százalékkal nőttek 2022 azonos időszakához képest, 114,17 milliárd lejre. Az áfabevételek 9,4 százalékkal nőttek, a jövedéki adóból származók azonban 2,2 százalékkal csökkentek, míg személyi jövedelemadó formájában 9,2 százalékkal több pénz folyt be az államkasszába, mint egy évvel korábban. Az Európai Uniótól 11,3 százalékkal több pénzt kaptunk, mint 2022-ben.

A kiadások a bevételeknél nagyobb arányban, 14,3 százalékkal nőttek, 136,92 milliárd lejre. Nagyon szépen nőtt, 56,5 százalékkal, a beruházásokra fordított összeg, mely 13,16 milliárd lejt tett ki az első három hónapban. Kevésbé örvendetes, hogy az államadósság kamataira 9,12 milliárd lejt kellett költeni, 3,36 milliárddal, vagyis 58 százalékkal többet, mint 2022 első negyedévében. A dologi kiadásokra 17,51 milliárd lej ment el. Ezek a költségvetési kiadások mindössze 13 százalékát teszi ki, s egyértelmű, hogy 10 százalékos lefaragásukkal távolról sem lehet betömni a 20 milliárd lejes költségvetési lyukat.