Előre tudható volt, hogy a kormány által tervezett adóemelés – enyhén fogalmazva – nem lesz népszerű döntés. Vállalkozói körben jelentős felháborodást keltett a tervezett pénzügyi intézkedéscsomag, amely legfőképp a kisvállalkozásokat érinti. A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége közleményben szögezte le: határozottan elutasítja az adózással, valamint mikro- és egyéni vállalkozásokkal összefüggő javaslatokat. Rácz Béla Gergely közgazdász pedig azt magyarázta el, hogyan és miért jutott el odáig a román állam, hogy ismét azokat terheli, akik egyébként is „jó adófizetők”.

A Maszol megkeresésére Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) a vezetője kifejtette: szakmai szerveztként nem értenek egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek legfőképp a mikrovállalkozások működését, illetve adózását érintik. Amikor telefonon megkerestük a SZMVSZ elnökét, éppen akkor véglegesítették azt a közleményüket, amelyben tételesen felsorolják, miért nem értenek egyet az intézkedéscsomaggal, és azt is közlik: ahelyett, hogy ismét megsarcolja a vállalkozásokat, az államnak a kintlévőségei behajtására kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.

„A tervezett általános fiskális módosításokkal a kormány egyértelműen nem segíti a munkaerőhiány, járványidőszak, magasan tartott energiaárak, elszabadult infláció által kivéreztetett gazdasági szereplőket, hanem összességében plusz terheket ír elő számukra” – olvasható a székelyudvarhelyi szakmai szervezet állásfoglalásában.

Ekképpen módosítaná az adótörvénykönyvet a kormány
Az intézkedések nagy része jövő év elejétől lép érvénybe. A jogszabályjavaslat főbb előírásai a következők: a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra nő osztalékra kivetett adó; a cukros üdítőitalok lekerülnek a kedvezményes áfakulcs alá sorolt termékek listájáról; az éttermek, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő; a dohánytermékek jövedéki adója az 1000 szálankénti 563,97 lejről 594,97 lejre nő; az intézkedés augusztus elsejétől lépne hatályba; a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül; a mikrovállalkozásoknak továbbá kötelező módon rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal; módosulnak az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményei, a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ, ameddig jár az adókedvezmény; megszűnik augusztus elsejétől a vendéglátóipari cégekre kivetett ágazatspecifikus adó.

Mint írják, meglátásuk szerint a tervezett intézkedések „további vállalkozások megszűnését eredményezhetik, felerősíthetik a munkaerő elvándorlását és a fekete gazdaság térnyerését”. Hozzáteszik: még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy „a mindezek eredményeképpen tervezett, megnövekedett állami bevételek nem a beruházások erősítését, kiegészítését szolgálnák”.

Az SZMVSZ leszögezi: a „valós, fenntartható, jövőbe mutató fejlesztő stratégiát nélkülöző bevételéhséget” nem tudják támogatni. Hozzáteszik: „javasoljuk első körben szétnézni a saját portán: ajánljuk figyelmükbe az adó behajtását, a feketegazdaság visszaszorítását, a felduzzasztott közszféra karcsúsítását – és főként a beruházásokat, melyek eredményeképpen a fiatal munkaerő nem tervez elmenekülni az országból már a középiskolai, egyetemi tanulmányokat követően.”

Hogyan jutottunk idáig?

Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa azt is elmagyarázta, hogyan és miért jutott odáig Románia, hogy jelen pillanatban ne legyen számára más megoldás a bevételei növelésére, mint az adóemelés.

Kapcsolódó

Nőtt a költségvetési hiány, de kevesebb, mint tavaly ilyenkor

Az idei első évharmad végén jegyzett 1,23 százalékról május végére 1,57 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány – tájékoztatott szombaton a pénzügyminisztérium. Az elmúlt év első öt hónapjához mérten 0,65 százalékponttal csökkent a deficit.

költségvetési hiány deficit

A közgazdász mindenekelőtt kiemelte, a különböző szociális kiadások megnövelése egy olyan lépés volt a kormány részéről, amire szükség volt. „Lehet gazdasági szempontból erről vitatkozni, hogy ezek a kiadások milyen egyensúlytalanságot okoznak a költségvetésben, de a költségvetés kell legyen az emberekért, és nem az emberek a költségvetésért” – fogalmazott Rácz Béla Gergely.

Románia az elmúlt évtizedekben folyamatosan úgynevezett pro-ciklikus gazdaságpolitikát folytatott, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy akkor is túlköltekezett, amikor erre nem lett volna szükség, amikor a gazdaság, a reálszféra önerőből is olyan teljesítménnyel rendelkezett, hogy a kormányzat túlköltekezése nélkül is egy jelentős gazdasági növekedést tudott volna előállítani.

„Ennek a következménye az, hogy akkor is, amikor a reálgazdaság megtorpan, és mi most ezzel állunk szemben, akkor a kormányzat is kénytelen visszavenni a saját költekezéseiből, mert neki is elfogynak a forrásai. Erre szoktuk mondani, hogy a pro-ciklikus gazdaságpolitika nem helyes, mert mindig az adott ciklust erősíti fel. Ha pozitív a ciklus, akkor azt erősíti fel, viszont ha negatív ciklusba térünk át, akkor éppen azért, mert túlköltekezett akkor is, amikor erre nem lett volna szüksége, ezért nem tud költekezni akkor, amikor erre szükség lenne, amikor a reálgazdaság rosszabbul teljesít” – magyarázta a közgazdász.

Kapcsolódó

Ekképpen módosítaná az adótörvénykönyvet a kormány

Nem előnyös a mikrovállalkozásoknak a tervezett adóemelés és az alkalmazott kötelezővé tétele.

adóemelés sürgősségi rendelet tervezet

A BBTE adjunktusa szerint most lenne itt az ideje annak, hogy az állam elkezdjen költekezni, ha volna miből. Rácz Béla Gergely hozzátette: „Németország több évtizedes úgynevezett anti-ciklikus gazdasága a nagyon jó példa, hiszen a német államnak költségvetési többlete volt a jó években, és most, amikor a reálgazdaság rosszul teljesít, masszívan túlköltekezhet és a reálszektorból elfogyó muníciót az állam pótolni tudja a gazdaságba és ezzel kiegyensúlyozza a ciklusokat”.

A „jó adófizetőket” büntetik

Mivel hatalmas az infláció, az energiaárak elszálltak, a különböző ellátási láncok akadoznak, itt van a nyakunkon a háború, miközben a koronavírus-járvány hatásait sem sikerült még teljesen helyrehozni, a lakosságnak szüksége volt arra, hogy kormány különböző szociális progamokkal és az ezzel járó költekezéssel hozzájáruljon ahhoz, hogy az embereknek elviselhetőbbé tegye a helyzetet.

A gazdasági szakember is kiemelte, az állam kétféleképpen juthat bevételekhez: azáltal, hogy hatékonyabban beszedi a kiszabott adókat és az áfát, amiben Románia egyébként nagyon rosszul áll, vagy pedig azáltal, hogy emeli az adókat és ebből vár nagyobb bevételt. „Mivel az adóbeszedés ügyében érdemben nem történt semmilyen előrelépés, és ha ezeket az állam nem tudja hatékonyabban begyűjteni, de bevételre szüksége van, ilyenkor már csak az adótörvénykönyv módosítása, illetve az adók emelése marad hátra” – foglalta össze Rácz Béla Gergely.

Kapcsolódó

Közvitára bocsátják az adótörvénykönyv módosításait, és a jövő héten el is fogadhatják

Kormányzati források szerint az adótörvénykönyv módosításait a tervek értelmében hétfőn közvitára bocsátják, és a jövő héten fogadják el őket.

adóemelés adótörvény módosítás közvita

A szakember a Maszol felvetésére megerősítette: az állam jelen esetben is „azt a lovat üti, amelyik húz”, ugyanis miközben hatalmas áfabefizetési hiánnyal küzd és képtelen behajtani a cégektől, olyan forrásokból igyekszik többletbevételhez jutni, amelyek esetében nehézkesebb az adóelkerülés, ilyenek a járulékok vagy a személyi jövedelemadó.

Most nincs más megoldás

Románia jelenleg olyan, mint egy csont és bőr tehén, amit újra és újra meg akarunk fejni, de lassan képtelen lesz tejet adni – fogalmazott kedden a Maszolnak Miklós Zoltán közgazdász. A Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint a tervezett adóügyi intézkedések inkább kiigazítások és különböző eddigi kedvezmények mérséklése, mintsem a becsületes munka további megadóztatása.

A közgazdász szakember szerint az országnak szüksége van további bevételekre, amelyekből fedezni tudja például a szociális kiadásokat, miközben egy sor olyan „kiskaput” zár be, amelyet eddig sokan kihasználtak. A bizonyos ágazatok esetében várható adó- és áfaemelést, illetve a kisvállalkozásokat érintő módosításokat ráadásul számos európai szakmai szervezet is szorgalmazta, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Programban (PNRR) is szerepelnek olyan vállalások az ország részéről, amelyek kifejezetten erre vonatkoznak.

Kapcsolódó

Nem tetszik a szerencsejáték szervezőknek a nyeremények 40 százalékos megadóztatását célzó tervezet

Szerintük a játékosok jelentős része inkább az illegális szerencsejátékokat fogja választani.

adóemelés szerencsejáték

„Egyrészt azért van erre szükség, mert az elmúlt két év költségei leterhelték az államkasszát. Előbb a koronavírus-járvány, majd pedig az energiaválság miatt az államnak óriási erőfeszítés, hogy azokat a védelmi mechanizmusokat életbe léptesse, amivel meg tudja védeni azokat a társadalmi kategóriákat, sok esetben kis és közepes vállalkozásokat is, amelyeknek valóban segítségre van szükségük”, magyarázta Miklós Zoltán az adó- és áfaemelés fő okát. Szerinte a román állam most olyan, mint „egy csont és bőr tehén, amit újra meg akarunk fejni, de lassan már nincs miből tejet adjon”.

Hozzátette: azt, hogy állam pénzhez jusson, elsősorban nem adóemeléssel kell elérni, „hiszen a román állam viszonylag nehezen hajtja be a kintlévőségeit, elsősorban az áfa jellegű bevételeit”, amelyek esetében 33–34 százalékos hiánnyal lehet számolni. Ilyen körülmények között „ez kellene legyen, illetve ez is az elsőrendű cél, hogy javítsák az adóbehajtást” – fogalmazott Miklós Zoltán. 

Lépések, amiket egyébként is meg kellett volna tenni

Az adó- és áfaemelést egyébként számtalan ajánlás megfogalmazta, illetve a PNRR-s vállalás is arra kötelezi az országot, hogy kedvezményekre lehetőséget adó számos kiskaput bezárjon. „Ha megnézzük a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Bizottságnak az ajánlásait, mindenhol fel vannak sorolva ezek az áfacsökkentések, illetve az, hogy a mikrovállalkozásokat nagyon sokan adóoptimalizálási eszközként használják” – közölte kedden a képviselő.

Hozzátette, PNRR-s vállalás az is, hogy a mikro cégek rendszerét átalakítsák 2022 végéig, tehát egyébként is meg kellett volna hozni olyan döntéseket, amelyek szigorítják ezeknek a működését. 2025 harmadik negyedévéig pedig arról is dönteni kellett volna, hogy az építőiparban, mezőgazdaságban vagy élelmiszeriparban dolgozók esetében fokozatosan kivezessenek különböző adókedvezményeket.

Kapcsolódó

Problémás lehet a cukros üdítőitalok adóemelése

A áfa tervezett emelése évi 400 millió lej költségvetési pluszbevételt eredményezhet.  

adóemelés ÁFA cukrozott üdítőitalok

Miklós Zoltán elmondta: elvárás az országgal szemben, hogy 2025 végére a fiskális jellegű bevételeit GDP-arányosan 2,5 százalékponttal növelnie kell, és az is, hogy 2026 június végéig a be nem fizetett áfa miatt keletkezett hiányt 5 százalékkal csökkentenie kell. „Kiskapukat zárunk be, kedvezményeket törlünk el és azzal, hogy ezt most meglépjük, a PNRR-s vállalásaink egy részét is abszolváljuk” – összegezte Miklós Zoltán. Elmondása szerint az adóváltozások révén mintegy 13,5 milliárd lejes éves pluszt jelent az államháztartásnak, ami a GDP 1 százalékát jelenti.

„Újabb 1 százalék kellene bejöjjön a hatékonyabb adóbehajtásból, és így talán felszusszanhatnánk, létrejöhetne egy olyan mozgástér, amit arra lehetne használni, hogy beavatkozzunk, például nem tudjuk, az energiaárakkal mi fog történni 2023 márciusától (addig a hatályos kormányrendelet plafonálja az árakat), az üzemanyagárak esetében ez a kismértékű segítség is pénzbe kerül, és nem tudhatjuk, ebben a bizonytalan periódusban milyen jellegű beavatkozásokra lesz szükség az állam részéről” – mondta el zárásképp a parlamenti képviselő.